A magyar történelem – akárcsak a legtöbb európai nép és állam története – győztes és vesztett csaták és háborúk sorozatából áll. A „probléma” az események időbeli megoszlásával van. A 15. század végéig az ország több győztes, mint vesztes háborút vívott, hol az állam területének védelmében, hol dinasztikus célokért, új területek meghódításáért. A 16. század elején azonban megfordult ez a helyzet. A magyar állam a korszak legnagyobb katonai hatalmával, az Oszmán Birodalommal került szembe, s az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, elveszítette függetlenségét, hogy – az 1848–1849-es „közjátékot” leszámítva – csak az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően, mintegy „büntetésként” kapja azt vissza.

Olvass továbbMagyar történelmi csaták

Különös jelenség: egykor az utópia volt a társadalomról való normatív (értékeket kijelölő) gondolkodás, sőt a társadalomfilozófia egyik legfontosabb műfaja. Ma körülnézve azt tapasztaljuk, hogy nincs már utópia, ez a műfaj halott. Miért történt ez a váltás, és milyen domináns beszédmódokat hagyott maga után? A 20. századi nagy utópiák nyomorúsága, kudarca után a negatív utópia (disztópia) lett egyeduralkodóvá? Vagy az utópia nagyon is élő – és épp ez a baj vele?

Olvass továbbUtópia

Színház van a színházban, de van a világban is, mindenütt, hiszen a színházi struktúrák, eszközök, képességek, helyzetek felfedezhetők a tárgyalóteremben, a pszichológus kabinetjében és máshol.

Olvass továbbSzínház a világban

Serestély Zalán One Way Ticket – Jegyzetek a nonhumánhoz (Korunk – Komp-Press, 2018) című kötetének bemutatójára kerül sor 2018. december 11-én, kedden, 19 órától a Tranzit Ház emeleti termében (Barițiu / Malom u. 16. szám, bejárat a Névtelen utca felől).

Olvass továbbSerestély Zalán-könyvbemutató

Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

Olvass továbbImpériumváltás Erdélyben (1918–1920)

Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi. Testről szóló diskurzusok, megközelítések, a test elméleti tárgyalása, a modern test és a testhez való, korunkra jellemző, illetve történeti viszonyulásmódok állnak ennek a tematikus összeállításnak a középpontjában, amely számos diszciplínát találkoztat, és hoz párbeszédhelyzetbe.

Olvass továbbA test