Díj Kész Orsolyának 2018-as Korunk-publikációiért

 

ÉS TOVÁBB… díj Kész Orsolyának. A 2013 decemberében fiatal esszéírók, kritikusok, próza- és esszéfordítók számára meghirdetett, a Korunkban megjelent szövegek alapján kiosztott díjat 2018-ban Kész Orsolyának ítélte a szerkesztőség. A díjat Kántor Lajos alapította Kántor Erzsébet emlékére, és a Kántor család támogatja. Idén ötödik alkalommal került sor a szerkesztőségi díjátadóra, az oklevelet és az elismeréssel járó pénzjutalmat Kántor László és Kántor István adták át a díjazottnak.

Olvass továbbDíj Kész Orsolyának 2018-as Korunk-publikációiért

Kép/szöveg átjárások

Határterületeket vizsgál a Korunk: a képzőművészet, film és irodalom közötti átfedések, átjárások legkülönfélébb változatait. A happening, a filmsorozat, a képzőművészet és irodalom jellegzetesen kortárs, kísérleti jellegű határátlépései ugyanúgy jelen vannak a lapszámban, mint az illusztrálásra és a többműfajú szerzők tapasztalataira vonatkozó reflexiók. Árkossy István és Banner Zoltán egyszerre személyes és történeti áttekintései adják meg az alaphangot; mellettük KissPál Szabolcs, Lena Dunham, Csontváry Kosztka Tivadar, Sütő István munkásságára vonatkoznak a lapszám legrészletesebb elemzései. Külön összeállítás foglalkozik Kántor Lajos kései, irodalomtörténet, művészettörténet és közéleti publicisztika határain átjáró könyveivel. Szépirodalmi műveket Deres Kornélia, Kemenes Géfin László és Vörös István közölnek. A lapszám képanyagát Vorzsák Gyula jegyzi.

Olvass továbbKép/szöveg átjárások

CAFÈ NOIR

A kávéházak világát villantja fel a folyóirat augusztusi lapszáma. Az eredetileg kávé fogyasztására szakosodott „vendéglátóipari egység”, amely később éttermi funkciókat is ellátott, az idők folyamán a társasági élet jelentős színterévé vált. Kosztolányi Dezső száz évvel ezelőtt egyszerűen csak kávévárosként emlegette Budapestet. Nem tévedett nagyot, hiszen aligha tehetett volna meg bárki néhány lépést anélkül, hogy ne ütközött volna egy kávéház teraszába, vagy éppen cégérébe.

Az első kávéfőzők a 18. században jelentek meg, virágzásuk pedig egészen a második világháború utánig tartott, mikor a kávéházak majd mindegyike bezárt. A kávéházkultúra azonban a 19. században, a 20. század első felében nemcsak Budapesten, de Európa más nagyvárosaiban is virágzott, mi több, Erdély-szerte is egyre-másra nyíltak meg az ismertebbnél ismertebb kávéházak. Az összeállítás egyfajta kultúr- és intézménytörténeti séta a „kávéházpiacon” a legrangosabb, legpatinásabb kávéházaktól a „késdobáló”, olcsó kávémérésekig.

Olvass továbbCAFÈ NOIR