Fórum – Kultúra – Tudomány
Megjelent a Korunk szeptemberi száma
A kritikaműfaj jól érzékelhető átalakulásokon megy keresztül a kultúraközvetítő platformok változásaira reagálva. A Korunk összeállításában a kritika új médiumait, beszédmódjainak s befogadásának új típusait, új témáit térképezik fel a lapszám szerzői – kritikusok, szerkesztők, egyetemi oktatók.
Megjelent a Korunk augusztusi száma
Modern klasszikusok az augusztusi Korunkban
A felvilágosodás nagy műveit újraolvasó, újraértelmező tanulmányokat tartalmaz a lapszám, felelevenítve a jelen életkörülményeit, szellemi konstrukcióját kimunkáló, nagy gondolkodók hagyatékát. Milyen klasszikus filozófiai és tudományos műveken alapszik a modernitás kulturális építménye? Milyen aktuális üzenete van számunkra az alapszövegeknek? Melyek voltak azok a művek, amelyek eseményszámba menő megjelenése hosszú időre meghatározta a modern gondolkodást? Válaszolván ezekre a kérdésekre, a tematikus lapszám a modern nyugati gondolkodás egy lehetséges „kánonját” állítja össze azokból a munkákból, amelyek nélkül a 21. század és a modernitás elképzelhetetlen lenne, vagy legalábbis egészen másként festene.
Megjelent a Korunk 2019. júliusi száma
A lapszám a város megismerésének lehetőségeit és eszközeit vizsgálja, a történelem, az építészet, a művészettörténet és a műemlékpedagógia szempontjait hasznosítva. Milyen módon válhat a közönség egy régészeti ásatás folyamatának részévé, hogyan lehet a történelmet és a kulturális örökséget gyerekek és fiatalok számára érdekesen és interaktívan bemutatni, miként válik az épített környezet közösségformáló élménnyé? Beszámolók és beszélgetések által keresünk lehetséges válaszokat ilyen és ehhez hasonló kérdésekre.
Megjelent a Korunk 2019. júniusi száma
A film mibenlétével, formanyelvi kérdéseivel és poétikai problémáival foglalkozik a lapszám – külön kitekintéssel a kortárs magyar és román filmművészet legújabb eredményeire, nemzetközi sikereire és aktuális problémáira. Mi az, amit éppen a kelet-közép-európai országai képesek nyújtani a kommersz termékekkel elárasztott nemzetközi filmpiacon? Milyen erősségei vannak éppen a „kis” nemzetek filmgyártásának a művészfilm terén? Ilyen és hasonló kérdésekre kínál lehetséges válaszokat a tematikus lapszám a felkért szakemberek tanulmányai és esszéi formájában.
Megjelent a Korunk 2019. májusi száma
Az 1989-es változások közepette a romániai magyarság nagy reményekkel tekintett a magyar nyelvű felsőoktatás átszervezése és önállósodása felé. A kezdeti optimizmus jegyében többször felmerült az államilag finanszírozott Bolyai Tudományegyetem újraindításának terve. Sajnos, sem az akkori magyar politikai érdekképviselet, sem a magyar oktatói közösség nem volt minden tekintetben egységes a követendő stratégiát illetően.
A Korunk Akadémia Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata májusi előadásának címe: A trianoni Magyarország oktatáspolitikusai: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint.
Megjelent a Korunk 2019. áprilisi száma
A lapszám szerzői egy kétségtelenül létező mítosz mögé néznek, az antropológia, művészetek, történelem szempontjait egyaránt hasznosítva. A lapszám kitér az amerikai őslakosok jelenlegi politikai és jogi helyzetére, az indián kultúrára és reprezentációira; a művészeti hagyomány mai hatásaira, az indián-szubkultúrák magyarországi kialakulására és filmes dokumentálására, illetve olyan irodalmi antológiákat és kézikönyveket szemléz, amelyek ennek a kultúrának a jelenlegi irányultságait is megmutatják.
Olvass továbbIndiánok, őshonos amerikaiak: nevek és kultúrák
A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2019-ben Deréky Pál irodalomtörténésznek, a Bécsi Egyetem ny. professzorának ítélte a szerkesztőség. A díj átadására március 25-én, hétfőn 17 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. Laudációt mond Balázs Imre József (főszerkesztő-helyettes, Korunk), a díjat átadja Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő. Deréky Pál a Korunk rendszerváltás utáni, német nyelvterületen való jelenlétének lehetőségeiről beszél.
A magyar történelem – akárcsak a legtöbb európai nép és állam története – győztes és vesztett csaták és háborúk sorozatából áll. A „probléma” az események időbeli megoszlásával van. A 15. század végéig az ország több győztes, mint vesztes háborút vívott, hol az állam területének védelmében, hol dinasztikus célokért, új területek meghódításáért. A 16. század elején azonban megfordult ez a helyzet. A magyar állam a korszak legnagyobb katonai hatalmával, az Oszmán Birodalommal került szembe, s az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, elveszítette függetlenségét, hogy – az 1848–1849-es „közjátékot” leszámítva – csak az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően, mintegy „büntetésként” kapja azt vissza.
A Korunk Akadémia Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata előadásának címe: Oktatáspolitikai elképzelések és reformok a neoabszolutizmus korában.
Különös jelenség: egykor az utópia volt a társadalomról való normatív (értékeket kijelölő) gondolkodás, sőt a társadalomfilozófia egyik legfontosabb műfaja. Ma körülnézve azt tapasztaljuk, hogy nincs már utópia, ez a műfaj halott. Miért történt ez a váltás, és milyen domináns beszédmódokat hagyott maga után? A 20. századi nagy utópiák nyomorúsága, kudarca után a negatív utópia (disztópia) lett egyeduralkodóvá? Vagy az utópia nagyon is élő – és épp ez a baj vele?
Színház van a színházban, de van a világban is, mindenütt, hiszen a színházi struktúrák, eszközök, képességek, helyzetek felfedezhetők a tárgyalóteremben, a pszichológus kabinetjében és máshol.