A Korunk Akadémia Trianon 100 sorozata következő előadásának címe: A román–magyar határ kijelölése a békekonferencián.
Olvass továbbA román–magyar határ kijelölése a békekonferencián: L. Balogh Béni alőadása
A Korunk Akadémia Trianon 100 sorozata következő előadásának címe: A román–magyar határ kijelölése a békekonferencián.
Olvass továbbA román–magyar határ kijelölése a békekonferencián: L. Balogh Béni alőadása
Megjelent a Korunk októberi száma
Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkeni.
A Korunk Akadémia Trianon 100 sorozata nyitóelőadásának címe: Trianon okai. Meghívott előadó Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Eszterházy Károly Egyetem, Eger. Az előadásra 2019. október 2-án, szerdán 17 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő, Korunk.
Megjelent a Korunk szeptemberi száma
A kritikaműfaj jól érzékelhető átalakulásokon megy keresztül a kultúraközvetítő platformok változásaira reagálva. A Korunk összeállításában a kritika új médiumait, beszédmódjainak s befogadásának új típusait, új témáit térképezik fel a lapszám szerzői – kritikusok, szerkesztők, egyetemi oktatók.
Birtalan Zsolt kiállítása nyílik meg a Korunk Stúdiógalériában TEREPSZEMLE – LOCATION SCOUTING címmel, 2019. szeptember 12-én, 19 órakor. Bevezetőt Kali Ágnes költő mond. A kiállítás kurátora Fazakas Rita.
Megjelent a Korunk augusztusi száma
Modern klasszikusok az augusztusi Korunkban
A felvilágosodás nagy műveit újraolvasó, újraértelmező tanulmányokat tartalmaz a lapszám, felelevenítve a jelen életkörülményeit, szellemi konstrukcióját kimunkáló, nagy gondolkodók hagyatékát. Milyen klasszikus filozófiai és tudományos műveken alapszik a modernitás kulturális építménye? Milyen aktuális üzenete van számunkra az alapszövegeknek? Melyek voltak azok a művek, amelyek eseményszámba menő megjelenése hosszú időre meghatározta a modern gondolkodást? Válaszolván ezekre a kérdésekre, a tematikus lapszám a modern nyugati gondolkodás egy lehetséges „kánonját” állítja össze azokból a munkákból, amelyek nélkül a 21. század és a modernitás elképzelhetetlen lenne, vagy legalábbis egészen másként festene.
Megjelent a Korunk 2019. júliusi száma
A lapszám a város megismerésének lehetőségeit és eszközeit vizsgálja, a történelem, az építészet, a művészettörténet és a műemlékpedagógia szempontjait hasznosítva. Milyen módon válhat a közönség egy régészeti ásatás folyamatának részévé, hogyan lehet a történelmet és a kulturális örökséget gyerekek és fiatalok számára érdekesen és interaktívan bemutatni, miként válik az épített környezet közösségformáló élménnyé? Beszámolók és beszélgetések által keresünk lehetséges válaszokat ilyen és ehhez hasonló kérdésekre.
Megjelent a Korunk 2019. júniusi száma
A film mibenlétével, formanyelvi kérdéseivel és poétikai problémáival foglalkozik a lapszám – külön kitekintéssel a kortárs magyar és román filmművészet legújabb eredményeire, nemzetközi sikereire és aktuális problémáira. Mi az, amit éppen a kelet-közép-európai országai képesek nyújtani a kommersz termékekkel elárasztott nemzetközi filmpiacon? Milyen erősségei vannak éppen a „kis” nemzetek filmgyártásának a művészfilm terén? Ilyen és hasonló kérdésekre kínál lehetséges válaszokat a tematikus lapszám a felkért szakemberek tanulmányai és esszéi formájában.
Megjelent a Korunk 2019. májusi száma
Az 1989-es változások közepette a romániai magyarság nagy reményekkel tekintett a magyar nyelvű felsőoktatás átszervezése és önállósodása felé. A kezdeti optimizmus jegyében többször felmerült az államilag finanszírozott Bolyai Tudományegyetem újraindításának terve. Sajnos, sem az akkori magyar politikai érdekképviselet, sem a magyar oktatói közösség nem volt minden tekintetben egységes a követendő stratégiát illetően.
A Korunk Akadémia Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata záróelőadásának címe: Magyar oktatásügy 1989 előtt és után.
Olvass továbbMagyar oktatásügy 1989 előtt és után: Romsics Ignác előadása
A Korunk Akadémia Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata májusi előadásának címe: A trianoni Magyarország oktatáspolitikusai: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint.
A Korunk Akadémia Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata előadásának címe: Eötvös József és Trefort Ágoston reformjai és hatásuk a dualizmus korában.