Az opera újrafelfedezése az idei év első Korunk-lapszámában
Az opera az, amikor egy fickót hátba szúrnak, és az nem vérzik, hanem énekel – hangzik Ed Gardner szellemes meghatározása. Hogy az ismételt hátba szúrások (?) ellenére az opera műfaja k/Korunkban sem halott – ezt a feltevést igyekszik bizonyítani a lapszám egy olyan sokszínű összeállítás által, amely a műfaj gyökereitől és klasszikusaitól a kortárs operaélményekig vezet.
A lapszámban megszólalnak a Kolozsvári Operához (is) köthető, legfontosabb alkotó személyiségek közül Szép Gyula, Tompa Gábor és mások, szó esik a kortárs opera esztétikai dilemmáiról és problematikus helyzetéről, az iskolateremtő operaszerzők munkásságáról és a barokk opera műfaji ősmintájáról, az utóbbi évek eseményszámba menő bemutatóiról, elsősorban bevallottan kolozsvári elfogultsággal – hiszen 1990 óta gyakorlatilag a Kolozsvári Magyar Opera lett a kortárs magyar operajátszás egyik vezető műhelye! –, ugyanakkor a helyinél jóval szélesebb kitekintéssel.