Fórum – Kultúra – Tudomány
Megjelent a Korunk decemberi lapszáma
Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során?
A Korunk Akadémia Trianon 100 sorozata következő előadásának címe: A magyar békedelegáció érvrendszere és törekvései. Meghívott előadó Zeidler Miklós, egyetemi docens, ELTE, Budapest. Az előadásra 2019. december 4-én, szerdán 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő, Korunk.
ÉS TOVÁBB… díj Fülöp Dorottyának.
A 2013 decemberében fiatal esszéírók, kritikusok, próza- és esszéfordítók számára meghirdetett, a Korunkban megjelent szövegek alapján kiosztott díjat 2019-ben Fülöp Dorottyának ítélte a szerkesztőség két kritikai szövege és egy megjelenés előtt álló tanulmánya kiemelkedő színvonaláért. A díjat Kántor Lajos alapította Kántor Erzsébet emlékére, és a Kántor család támogatja. Az idén hatodik alkalommal odaítélt, oklevéllel és pénzjutalommal járó díjat egy későbbi időpontban adják át a díjazottnak Kántor László és Kántor István.
Olvass továbbDíj Fülöp Dorottyának 2019-es Korunk-publikációiért
Megjelent a Korunk novemberi száma
Az utóbbi évek irodalmi Nobel-díjasainak kiválasztása során a díj bizottsága az irodalom fogalmának tág értelmezhetőségére, az irodalom társadalmi folyamatokban történő hangsúlyos részvételére hívta fel a figyelmet. A különböző szempontok alapján széles körben vitatott díjazások lehetőséget teremtenek arra, hogy visszamenőleg is újragondoljuk több mint száz év irodalmi Nobel-díjasainak életművét, az irodalom határait: mi mindenről szólhat még az irodalmi Nobel-díj?
A Korunk Akadémia Trianon 100 sorozata következő előadásának címe: A román–magyar határ kijelölése a békekonferencián.
Olvass továbbA román–magyar határ kijelölése a békekonferencián: L. Balogh Béni alőadása
Megjelent a Korunk októberi száma
Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkeni.
A Korunk Akadémia Trianon 100 sorozata nyitóelőadásának címe: Trianon okai. Meghívott előadó Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Eszterházy Károly Egyetem, Eger. Az előadásra 2019. október 2-án, szerdán 17 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő, Korunk.
Megjelent a Korunk szeptemberi száma
A kritikaműfaj jól érzékelhető átalakulásokon megy keresztül a kultúraközvetítő platformok változásaira reagálva. A Korunk összeállításában a kritika új médiumait, beszédmódjainak s befogadásának új típusait, új témáit térképezik fel a lapszám szerzői – kritikusok, szerkesztők, egyetemi oktatók.
Birtalan Zsolt kiállítása nyílik meg a Korunk Stúdiógalériában TEREPSZEMLE – LOCATION SCOUTING címmel, 2019. szeptember 12-én, 19 órakor. Bevezetőt Kali Ágnes költő mond. A kiállítás kurátora Fazakas Rita.
Megjelent a Korunk augusztusi száma
Modern klasszikusok az augusztusi Korunkban
A felvilágosodás nagy műveit újraolvasó, újraértelmező tanulmányokat tartalmaz a lapszám, felelevenítve a jelen életkörülményeit, szellemi konstrukcióját kimunkáló, nagy gondolkodók hagyatékát. Milyen klasszikus filozófiai és tudományos műveken alapszik a modernitás kulturális építménye? Milyen aktuális üzenete van számunkra az alapszövegeknek? Melyek voltak azok a művek, amelyek eseményszámba menő megjelenése hosszú időre meghatározta a modern gondolkodást? Válaszolván ezekre a kérdésekre, a tematikus lapszám a modern nyugati gondolkodás egy lehetséges „kánonját” állítja össze azokból a munkákból, amelyek nélkül a 21. század és a modernitás elképzelhetetlen lenne, vagy legalábbis egészen másként festene.
Megjelent a Korunk 2019. júliusi száma
A lapszám a város megismerésének lehetőségeit és eszközeit vizsgálja, a történelem, az építészet, a művészettörténet és a műemlékpedagógia szempontjait hasznosítva. Milyen módon válhat a közönség egy régészeti ásatás folyamatának részévé, hogyan lehet a történelmet és a kulturális örökséget gyerekek és fiatalok számára érdekesen és interaktívan bemutatni, miként válik az épített környezet közösségformáló élménnyé? Beszámolók és beszélgetések által keresünk lehetséges válaszokat ilyen és ehhez hasonló kérdésekre.
Megjelent a Korunk 2019. júniusi száma
A film mibenlétével, formanyelvi kérdéseivel és poétikai problémáival foglalkozik a lapszám – külön kitekintéssel a kortárs magyar és román filmművészet legújabb eredményeire, nemzetközi sikereire és aktuális problémáira. Mi az, amit éppen a kelet-közép-európai országai képesek nyújtani a kommersz termékekkel elárasztott nemzetközi filmpiacon? Milyen erősségei vannak éppen a „kis” nemzetek filmgyártásának a művészfilm terén? Ilyen és hasonló kérdésekre kínál lehetséges válaszokat a tematikus lapszám a felkért szakemberek tanulmányai és esszéi formájában.