Megjelent a Korunk decemberi száma

A romániai városok közül legközelebb Temesvár viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet, az eredetileg 2021-re tervezett, végül 2023-ban sorra kerülő Ragyogjon a fényed – világítsd ki a városod! címet viselő programkoncepcióval. Egy olyan településről és régiójáról van szó, amelyik megkerülhetetlen kulturális örökséggel rendelkezik, szellemi nyitottsága, kulturális sokszínűsége, a közelmúlt romániai politikájában játszott szerepe révén fontos viszonyítási pont európai léptékben is. A Korunk decemberi lapszámának írásai Temesvár és a Bánság történelmét, kultúrtörténetét, képzőművészeti, zenei, színházi és irodalmi életét, magyar közösségének önszerveződési jellegzetességeit járják körül a régió helyi szakértőit, közösségszervezőit, és temesvári vonatkozású témák nemzetközi szinten ismert kutatóit egyaránt megszólaltatva.

Olvass továbbTemesvár/Bánság

Megjelent a Korunk novemberi száma

A lapszám a kurátori szemlélet fogalmát, a kurátori szerep lehetőségeit járja körbe, annak nemzetközi szakirodalmát, helyi gyakorlatait tolmácsolja az erdélyi kiállításkészítésben, muzeológiában, archiválásban érintettek felé. Az utóbbi évtizedekben a kurátor szerepköre átalakult, a kutatóval vagy a művésszel egyenértékű lett, ezzel együtt a múzeumok is a megőrző, archiváló intézményből a részvételre buzdító, alternatív oktatási formákká nőtték ki magukat. Ebben az új kontextusban egy kiállítás olykor művészi gesztusként is értelmezhető, máskor pedig egy kutatói értékezéssel ér fel, vagy egy társadalmi performansszal. A lapszám szerzőit arra kértük fel, hogy a kiállítást mint médiumot definiálják, illetve esettanulmányokkal hívják fel a figyelmet annak eszköztárára, a benne rejlő interpretációs lehetőségekre.

Olvass továbbKiállításpoétikák

Megjelent a Korunk októberi száma

Miért és mikor vált „kincses Kolozsvár” ”romlott Kolozsvárrá”? Mit tudunk a humanista plébánosról, az asztrológus főbíróról és a fejedelmi diplomatáról?  Hogyan vigadtak a 16. századi kolozsváriak, és kik voltak a pajzán hegedűsnék? Milyen történetek helyszíne (is) volt a „feredőház”, és milyen erkölcsi előírásokat tartalmaztak a kora újkori céhjegyzőkönyvek? Hogyan alakult a kolozsvári sportélet a reformkorban és hogyan kezdődött az 1848-as forradalom Kolozsváron? Milyen konfrontációk színhelye volt a Nemzeti Kaszinó a 19. század húszas-negyvenes éveiben?  Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ az összeállítás, amely 150 év kolozsvári kiállításain is virtuális sétát tesz az olvasóval.

Megjelent a Korunk szeptemberi száma

A moldvai csángók / Ceangăii din Moldova / Moldavian Csángós – a Korunk folyóirat tematikus lapszáma

A moldvai csángók sajátos kultúrájuk, etnicitásuk, valamint a hozzájuk tapadó nemzeti/szimbolikus jelentések következtében az elmúlt időszakban a tudományos kutatás, az erdélyi és magyarországi társadalmi nyilvánosság középpontjában állnak. A csángó népzene és néptánc töretlen népszerűsége fontos részét képezi a magyar nyelvterület táncház-szubkultúrájának. A csángó népi kultúra szervezett keretek között történő népszerűsítése identitás-felmutató gesztussal bír, érzelmi felhajtóerővel rendelkezik, „mentésre”, segítségnyújtásra, azonosulásra ösztönöz. A 2000-es évektől kezdve jelentős nemzetközi diplomáciai és közpolitikai változások történtek, amelyek kihatással vannak, lehetnek a „csángó ügyet” illetően. 2001-ben az az Európa Tanács Románia számára kötelező érvényű Ajánlása a moldvai csángó kultúrát és nyelvet egy önálló kisebbség attribútumaiként határozta meg. Elsősorban magyarországi kormányzati forrásokra valamint magántámogatásokra alapozva a 2000-es évek elejétől Moldvában kiépült egy több falut átfogó magyar nyelvű oktatási hálózat. Az ország EU-csatlakozását követően ugyanakkor megváltoztak a csángó migráció célpontjai (a vendégmunkások Magyarország helyett elsősorban nyugat- és észak-európai, részben közel-keleti országokat választanak) másrészt a migráció jelensége tömeges méreteket öltött.

Olvass továbbA moldvai csángók

Megjelent a Korunk augusztusi száma

Az Európa-tervek című összeállítás célja az európai egységgondolat fejlődéstörténetének végigkövetése. Az eszmetörténeti vonal felvázolása mellett az egyes tanulmányok megjelenítik az adott kor történeti hátterét is. A súlypont résztematikái: Az európai egységgondolat története (Szénási Éva); Közép-Európa: német feladat? A Közép-Európa gondolat funkciói 1814–1945 között (Németh István); A Montánuniótól az Európai Unióig (J. Nagy László); Az európai polisz (Schöpflin György); Az Európai Unió esete a kisebbségekkel. A Balladur-tervtől a kisebbségvédelmi csomagig (Markó Béla); Mit várt Európától az Antall-kormány? (Jeszenszky Géza). A szaktanulmányokat szöveggyűjtemény követi (részletek Saint-Pierre abbé; Saint-Simon – Augustin Thierry; Richard Coudenhove-Kalergi és Antall József szövegeiből).

Magjelent a Korunk júliusi száma

A kortárs képzőművészetben a „kézügyességet” (technikai, mesterségbeli tudást) egyre inkább a nagy újító, Marcel Duchamp által emlegetett „agyügyesség” váltja fel. Ennek eredménye azonban nem csupán a konceptuális művészet elburjánzása (túlburjánzása?), hanem paradox módon az is, hogy az újabb művek értelmezése és megértése csaknem a teljes művészettörténeti hagyomány ismeretét, elméleti jártasságot is igényel – és nem csupán hedonisztikusan esztétikai viszonyulást; hiszen az újonnan születő, formabontó művek nagyon is szorosan kötődnek a hagyományhoz a reflexió, a tagadás vagy akár a pastiche gesztusai által. Ebből a sajátos problémahelyzetből indulnak ki a Korunk Művészetfilozófia súlypontú lapszámának szerzői, akik kritikailag reflektálnak a művészettörténeti múlttal ebben a felemás viszonyban kapcsolatot tartó alkotásokra, sőt magára a kritikára is.

Olvass továbbMűvészetfilozófia

Megjelent a Korunk 2020. júniusi száma

A fa olyan kulturális szimbólum és mítoszi szereplő, amely világszerte meghatározó a népek alaptörténeteiben. Élőlény és világokat összekapcsoló tényező. A kortárs ökológiai kontextusban szerepe felértékelődött, jelenlétével és hiányával egyaránt befolyásolja az emberek életét, ez Erdély és a nagyvilág léptékét tekintve ugyanúgy világossá vált az elmúlt időszakban. A lapszám többszempontú megközelítésben vizsgálja a fa jelenlétét a világban és az ember mentális térképein – az ökológia és ökokritika, a művészetelméletek és a történeti feldolgozások belátásait egyaránt hasznosítva.

Olvass továbbFák

Megjelent a Korunk  májusi lapszáma

A Trianon 100 című lapszám a magyar nemzet egyik legnagyobb traumáját, az 1920-as trianoni békeszerződést elemzi, amelynek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát, valamint lakosságának közel kétharmadát, köztük több mint 3 millió magyart.

Olvass továbbTrianon 100

Megjelent

Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)

Szerk. Kovács Kiss Gyöngy

Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

A kötet gerincét Apáthy István helyzetértékelését követően 11 olyan tanulmány képezi, amelyek e kétéves folyamat egy-egy csomópontját elemzik az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától az erdélyi magyarság új stratégiájának – elméleti önmentés, öntevékeny ellenállás, kényszerű beilleszkedés – bemutatásáig.

A 11 tanulmányt hét forrásközlés egészíti ki. Ezek közül négy – a gyulafehérvári nemzetgyűlés határozata, Gyárfás Elemér 1919-es tervezete Erdély belső berendezkedéséről és a Román Királysághoz való viszonyáról, a párizsi békeszerződés által kidolgozott és Románia által is elfogadott kisebbségvédelmi szerződés és végül a magyar békedelegáció 1920-as alternatív javaslata Erdély államjogi státusáról és belső viszonyainak svájci típusú rendezéséről – a régió leendő státusával és ehhez kapcsolódóan többség és kisebbség együttélésének kívánatos formáival foglalkozik. Kettő pedig – Márki Sándor naplója és Janovics Jenő visszaemlékezése – az impériumváltás szubjektív olvasatát adja. A forrásközlések sorát Kós Károly Kiáltó szó című dokumentuma zárja.

400 old.

KOMP-PRESS KIADÓ – ISKOLA ALAPÍTVÁNY KIADÓ

ISBN 978-606-773-028-9

ISBN 978-606-94721-6-3

Megjelent a Korunk 2020. áprilisi száma

A Ruralitás, változó falu című tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érintő jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. Néhány elemzés és az általuk feldolgozott témák: Bali János tanulmánya a vidéki idős emberek közösségi szerveződésének sikeres modelljeként mutatja be egy észak-magyarországi egyesület működését. Gagyi József tanulmányában a mezei utak karbantartásának közösségi gyakorlatait, az utak körüli problémák kezelésének elfogadott közösségi mintáit mutatja be. Szilágyi Levente két sváb település  máig működő mezőgazdasági társulásainak példáján keresztül azt vizsgálja, hogy miként maradhatott fenn napjainkig a szövetkezeti mezőgazdasági forma.

Olvass továbbRuralitás, változó falu

Megjelent a  Korunk 2020. márciusi száma

A Korunk márciusi lapszáma a jogtudomány történeti előzményeinek és aktuális kihívásainak közérthető képét nyújtja. Ami az utóbbi vonulatot illeti, a lapszámban olyan kérdéseket elemeznek a szerzők, mint a megújuló jogtörténeti szemléletmód, a jogtörténet újdonságai, a jogi oktatás nehézségei a digitális korban, a Z generáció szempontjából és a 21. században, valamint a romániai jogállamiság állapota. A lapszámot záró elemzés azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia megjelenése a jogalkalmazásra. Az összeállítás általános üzenete az, hogy az új társadalmi kihívások nem a jog meghaladását eredményezik, sőt, a hatás valójában a szabályozás komplexebbé válása – a jognak pedig kulcsszerepet kell játszania alapvető értékeink védelmében.

Olvass továbbJogtörténetek