Megjelent a Korunk októberi száma

Milyen Európa-képet mutatnak a bűnügyi történetek, a krimik? Nyugat-Európa jóléti társadalmai unalmas mindennapjainak állóvizét még mindig a kelet-európai bűnözők és a keletről érkező bűnhálózatok kavarják fel? Vannak-e különbségek a különböző médiumok (irodalmi szövegek, filmek, sorozatok) bűnügyi történetei között? Más-e a bűn és bűnözés természetrajza Kelet- és Nyugat-Európában? Milyen összefüggések mutathatók ki a bűnügyi elbeszélések és az európai identitások működésmódja között? Mennyire képes a bűnügyi elbeszélés a hibrid és interszekcionálisan értelmezett identitások felvonultatására? Milyen a kortárs bűnügyi elbeszélések helyzete a gyártók, a piac és a fogyasztók szempontjából?

A lapszám egy európai kutatási eredményeiből válogat. Az összeállításban az olasz, a francia, a kelet-európai, az ír, a skandináv, a görög stb. krimikről olvashatók összehasonlító elemzések. Az írások egy európai uniós projekt keretében jöttek létre, melyet a Bolognai Egyetem koordinált.

A lapszámot Kálai Sándor és Keszeg Anna szerkesztette.

Megjelent a Korunk szeptemberi száma

Filozófus-költők: Empedoklésztől Heideggerig nem egy filozófus választotta a lírát gondolatai kifejezésére. De vajon mennyire állják meg helyüket versként is a szövegeik? Másfelől: a magyar irodalmon belül és azon kívül számtalan lírai szöveg fejteget gondolati tartalmakat, amelyek amúgy a filozófia „hatáskörébe” tartoznak, de a kifejtés nem értekező prózában, hanem versben valósul meg. Milyen filozófiai hozadéka, gondolati „teljesítménye” van a verseiknek a szakfilozófus szemszögéből nézve? Ez a tematikus összeállítás a filozófus-költők, illetve a költő-filozófusok alkotásait kettős szempontból, a gondolatiság és a líraiság szemszögéből olvassa újra.

Megjelent a Korunk augusztusi száma

A Bethlenek és a Telekiek a középkortól a II. világháború időszakáig Erdély talán legjelentősebb főnemesi családjai – utóbbi família 1697 óta viseli a római szent birodalmi grófi rangot: katonák, politikusok, diplomaták, tudósok, kerültek ki soraikból. Templom-, iskola-, könyvtáralapítások és támogatások fűződtek nevükhöz. Az összeállítás a Bethlen család bethleni ágának és a széki Teleki család jelentősebb személyiségei közül mutat be néhányat.

Olvass továbbBethlenek és Telekiek

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

Az írás az évezredek során az adminisztráció, a tudástermelés, -tárolás és -terjesztés, a kommunikáció alapvető eszközévé és médiumává vált. Végigkísérte az embert a civilizáció hosszú történetén. Mentalitásokat stabilizált, ingatott meg, kapcsolt össze; társadalmi esélyegyenlőségeket és egyenlőtlenségeket állított elő; különböző identitások létrehozását és működtetését tette lehetővé; távoli korokat és világokat tett megközelíthetővé. Az írás gyakorlása egyaránt szolgál mágikus, vallásos, gazdasági, rituális, esztétikai, teret tagoló funkciót. Komplexitása révén olyan tudományok reflektálnak rá, mint a történelemtudomány, a filozófia, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a neveléstudomány, a pszichológia és az orvostudomány. A társadalmat és a kulturális gyakorlatokat vizsgáló etnológia és antropológiai megszületését követően az írással kapcsolatosan új kérdések merültek fel.

A Keszeg Vilmos által szerkesztett lapszám az írás, ennek kontextusai és a kapcsolódó mentalitások problematikáját vizsgálja – a kérdéskör elismert szakértői segítségével.

Megjelent a Korunk júniusi száma

Proust és a regény poétikái

1871-ben, százötven éve született Marcel Proust. Regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában döntő módon alakította azt, amit a regénycselekményről, az emlékezet működéséről, a perspektíváról gondolunk a próza kapcsán. A lapszám írásai a Proust-regény által felvetett kérdések tágas kontextualizációjára törekszenek: egyaránt tárgyalnak fordítási és értelmezési kérdéseket, illetve vizsgálják a regény kulturális hatásának napjainkig terjedő továbbgyűrűzését a magyar és a nemzetközi irodalomban.

Olvass továbbProust és a regény poétikái

Megjelent a Korunk májusi száma

Érvek és ellenérvek: ezeken keresztül valósult meg a filozófiai gondolkodás fejlődése. Melyek voltak legfontosabb viták? Ki „nyerte meg” az összeszólalkozást, és ki jutott el oda, hogy az álláspontja meghatározó legyen? A lapszám a filozófiatörténet legfontosabb vitáit tekinti át, külön figyelembe véve a filozófiai viták személyes vonzatait: a megvalósult vagy éppen elmaradt találkozásokat, személyes ellenszenveket és/vagy rokonszenvet, a filozófiai viták történeti hátterét. Az összkép az élő, folyamatban levő gondolkodást ábrázolja ‒ a nem elzárkózó, hanem gondolatokat ütköztető, ellenvetéseket fogadni kész filozófusi, hiteles gondolkodói attitűdöt.

Olvass továbbFilozófusviták

Megjelent a Korunk áprilisi száma

A mentális képek kutatása, a másság értelmezéseinek követése egyre aktuálisabb egy olyan társadalomban és interkulturális mediális közegben, ahol a másságok érintésközelbe kerülnek. Az imagológia interdiszciplináris jellegű, filozófiai, pszichológiai, szociológiai és irodalomtudományi szempontokat egyaránt érvényesítő módszer szerint vizsgálja a kérdéskört. A lapszám írásai művészeti alkotásokban (irodalmi művekben, filmekben) elemzik a megjelenített mentális képeket illetve az interkulturális viszonyrendszert, amelyben ezek létrejönnek, és amelyek fogadtatásukat is befolyásolják. A cikkek olyan témákat érintenek, mint az Iowai Nemzetközi Íróprogram, a kulturális emlékezet rései, a középkor-képzeteink alakulása, Henrik Ibsen és riválisai, Kazuo Ishiguro művészete vagy Radu Jude Arany Medve-díjas filmrendező munkái. Szerzők: Asztalos Veronka Örsike, Balázs Imre József, Bence Erika, Beretvás Gábor, Blénesi Éva, Fehér Imola, Gömöri György, Holicska István, Keszeg Anna, László Szabolcs, Medgyesi Emese, Gellu Naum, Pap József, Pieldner Judit, Pócs Veronika, Rabocskai Zsófia, T. Szabó Levente, Tapodi Zsuzsa, Tárnok Attila, Tompa Andrea, Válas Péter, Várallyay Gyula, Vojna Andrea Zsuzsanna.

Megjelent a KORUNK márciusi száma

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt.

Olvass továbbMagyar migránsok, magyar emigránsok (18–20. század)

Megjelent a Korunk februári száma

Az online oktatásról a februári Korunkban

Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. A Korunk folyóirat tematikus számában a határ a 20. és 21. századi oktatási szemléletmód között húzódik: ezt a határt tematizálják a lapszám szerzői. A jelenlegi rendkívüli időszakban az a kérdés merül fel, hogy határ 2019 és 2020, az osztálytermi oktatás és a távoktatás között terül-e el. Összeállításunkban ezt a határhelyzetet, köztes létet járjuk körül, külön tekintettel a koronavírus-helyzet okozta oktatási problémákra.

Olvass továbbIskola a 21. század határán

Megjelent a Korunk januári száma

A Tévé – készüléken túl című lapszám a televíziós tartalmakkal és a televíziós ökoszisztéma kérdésével foglalkozik. A pandémia alatt mindannyiunk tapasztalata lett, hogy a streaming-szolgáltatók mennyire belakják világunkat, milyen sokféle problémát, társadalmi jelenséget lehet megérteni, feldolgozni a televíziós sorozatoknak köszönhetően. Az összeállítás a televízió új uralmának a technikai, gazdasági, kulturális, pszichés vonatkozásait vizsgálja. A tanulmányok egy része a televíziós univerzum általános vonatkozásait vizsgálja (Gálik Mihály, Mészáros Ferencz, Keszeg Anna írásai), de több olyan sorozatelemzés is olvasható, melyek az elmúlt évek legjelentősebb tévés tartalmait értékelik (Bátori Anna, Makkai Júlia Anna, Hermann Veronika, György Evelin írásai). A tévés tartalmak a rovatokban is eljönnek, a témához kapcsolódó sorozat- és könyvajánlót is tartalmaz a lapszám.

Jó hírrel kezdjük az új évet: december 30-án közzétett tájékoztatása szerint a romániai Tudományos Kutatás Országos Tanácsa (CNCS) B kategóriájú tudományos folyóiratként akkreditálta a Korunkot. Köszönet szerzőinknek, munkatársainknak színvonalas munkájukért!
A Korunk, mint ismeretes, már több éve a CEEOL és EBSCO (MLA International Bibliography With Full Text) nemzetközi adatbázisokban jegyzett folyóirat.