A technológiai fejlődés és a globális dinamikák által jellemzett, folyamatosan változó világban a biztonság fogalma új dimenziókat öltött. A lapszám a biztonságérzet sokrétűségét tárja fel, megvizsgálva annak változó jelentőségét mind a társadalom egésze, mind az egyén számára. Szerzőink a társadalmi struktúrák védelme és a személyes autonómia megőrzése közötti kényes egyensúlyt is keresik. Miközben a biztonság iránti igény kielégítésének módozatait vizsgálják, tanulmányaik által kibontakozik a kollektív jólét és az egyéni szabadságjogok bonyolult kölcsönhatásának modern kérdésköre is. A tartalomból: Tóth Péter: Adalékok a sebzett kollektív identitás antropológiájához; Szilárdi Réka: Szekuritizáció és exkluzív áldozattudat. A kollektív fenyegetettségélmény természetrajza; László Tamás: Reziliencia és ressentiment. Egy lehetséges fogalmi keret a bizonytalansághoz kapcsolódó narratívák szociológiai elemzéséhez; Máté-Tóth András: Bűnbánóknak menedéke. Szocioteológiai dilemmák a megbocsátásról;Balassa Bernadett: Autonóm erkölcsre nevelés vagy birkatermészet? Az engedelmesség és biztonságvágy összefüggései Közép- és Kelet-Európában.

A decemberi Korunk sport-száma a fenti címet viseli, nem ok nélkül. Erdély sportélete ezer szállal kötődik az összmagyar sportélethez. És fordítva, a magyar sportélet számottevően szegényebb lenne a trianoni békediktátum által elcsatolt területeken született sportolók nélkül. Volt, akinek szólhatott a magyar himnusz és a dobogó legmagasabb fokáról nézhette végig, amint az árbocra felhúzzák a magyar zászlót. S volt, akinek folytonos harc volt magyarságának megőrzése. Csinta Samu írása azt boncolgatja: az erdélyi magyar sportolók közül kik és hogyan őrizték meg nemzeti identitásukat. Dénes Tamás a román labdarúgás magyar „bölcsőjét” járja körbe, Halász J. Attila a küzdősportok meghonosodásának erdélyi vonatkozásairól írt, míg Sipos-Onyestyák Nikoletta az 1984-es, a keleti blokk által bojkottált, ám Románia részvétele mellett lezajlott Los Angeles-i olimpiát elemzi az erdélyi magyar sportolók szemszögéből.

Szakály Sándor, Horváth Vilmos és László Laura három sportoló életrajzát dolgozza fel, akiknek életéről sem tudunk igen sokat, erdélyi kötődéseikről még annyira sem. Tóth Szilárd az olimpiai játékok és nagyhatalmi politika szemszögéből tekint az olimpiai mozgalom néhány fontos mozzanatára, míg Killyéni András ezen belül a második világháború ideje alatt megálmodott magyar téli olimpiai síközpont jelentőségét elemzi. Katona Zoltán egy erdélyi kisváros – Székelyudvarhely – sportéletének nagyjait mutatja be az olvasónak.

Boros Miklós szakavatott módon elemzi, hogy az erdélyi sikerklubok, a CFR és a Sepsi, hogyan kerültek a román labdarúgás élvonalába, Horváth Kinga és Péter László pedig a CFR labdarúgó csapatának igazolási stratégiáját veszi górcső alá. Igazi színfolt Pompiliu Constantin bukaresti sporttörténész írása. A zsidó származású sportlapszerkesztő Max Bănuș szomorú élettörténetét mutatja be, aki a kommunizmus éveiben megálmodott egy részben színes sportlapot, a Stadiont – ám a címlapon szereplő román sportoló mezén a rossz nyomdai technikának köszönhetően a trikolór piros-fehér-zöld lett. Árulás miatt pedig börtön járt.

Megjelent a Korunk novemberi lapszáma

A dokumentumfilm létrejötte a mozi 1885-ös születésének időpontjára datálható. Jelentősége korszakonként változik. Az elmúlt húsz évben a mozgóképi emlékek szakszerű és rendszerszintű digitalizálásának, illetve a megváltozott alkotói, filmszolgáltatói és fogyasztási szokásoknak köszönhetően a műfaj ismét jelentős társadalomformáló szerepet töltött be. A tematikus szám a dokumentumfilmhez köthető társtudományi perspektívákból tekint rá a filmes műfajra, elidőzve a dokumentumfilm-művészet és dokumentumfilmelmélet különféle állomásain, vizsgálva a dokumentumfilmes önreflexió változatait, a kamera jelenlétének implikációit a megmutatott jelenségekre nézve. A lapszám szerzői: Beretvás Gábor, Csibi László, Demény Péter, Dér Asia, Gerencsér Péter, Gömöri György, Győri Zsolt, Pintér Judit Nóra, Pócsik Andrea, Sárközy Réka, Stőhr Lóránt, Szabó Elemér.

Megjelent a Korunk októberi lapszáma

1848–1849 Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé vált, ugyanakkor szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak. A lapszám az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezetét jeleníti meg, történész szakértők tanulmányai révén.

A tartalomból: Egyed Ákos: Kővári László Petőfi Sándorról; Zakar Péter: Egy erdélyi forradalmi népszónok 1848/49-ben; Csorba László: Vitézlő oskola. Tüköry Lajos az 1848/49. évi szabadságharc csataterein; Süli Attila: Két visszaemlékezés az 1849. évi erdélyi hadjáratról; Rosonczy Ildikó: A szibériai hadifogság és Petőfi; Hermann Róbert: 1848–49 legendái és mítoszai; Ress-Wimmer Zoltán: A Honvédmenház története 1914–1919.

Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A lapszám a magyar politikai életében fontos szerepet játszó, klasszikus gondolkodók eszméit mutatja be, a legfontosabb személyiségek köré szerveződve vizsgálja a hozzájuk kapcsolódó gondolati paradigmákat, egyben mint koruk döntő politikai eseményeire vonatkozó reflexiót. A szerzők néhány befolyásosabb politikai gondolkodó személyes kontextusára, szellemi hálózataira, hatásaira és örökségére reflektálnak. Mindezek révén a lapszám újszerű betekintést nyújthat abba, hogy miként érzékelték és adaptálták az alapvetően nyugati politikai kultúrát egy olyan országban, amelyet sokan sokáig az európai perifériához tartozónak tekintettek. A tartalomból: Petneházi Gábor: Egység és széttagozódás. A magyar politikai gondolkodás a 16–17. század fordulóján két ismeretlen dokumentum tükrében; Smrcz Ádám: A homo oeconomicus és homo politicus csatája a 19. századi magyar politikai eszmetörténetben; Horkay Hörcher Ferenc: Raymond Aron és a „politikai” fogalmának morális és realista értelmezési paradigmája; Nagy Ágoston: A rendi politika határai. Egy diétai vita tanulságai; Tóth Kálmán: A nyugat-európai modernizáció tapasztalatának hatása Gorove István politikai gondolkodására; Nyirkos Tamás: „Egy elsőrendű államférfi”. Joseph de Maistre a Religio folyóiratban (1841–1900); Kovács Eszter: Concha Győző a politikai szabadságról; Horkay Hörcher Ferenc: Kolnai Aurél és „a politikai” fenomenológiája.

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

A 20. századra aggasztott minősítések közül az egyik legtalálóbb: a „szélsőségek kora”. Miközben ebben a században az emberiség egy része az anyagi jólét sosem látott szintjére jutott, a föld lakóinak más része – több millióan – pusztult el éhség és alultápláltság miatt. Az ember technikai környezete ugyanezt a kettősséget mutatta: a legtehetősebbek már a Holdra utaztak, a világ több részén azonban még mindig a ló és a szekér volt a leggyorsabb közlekedési eszköz.

Politikai szempontból is ugyanilyen dichotómiával szembesülünk. A világ számos országában alakultak ki és szilárdultak meg parlamenti demokráciák. Ugyanakkor nagy számban jöttek létre – 1945 előtt éppúgy, mint 1945 után – elnyomó diktatúrák.

E lapszámban hat ilyen diktatúrának a vezetőjét mutatjuk be. Hármat a kapitalista magángazdaság bázisán létrejött diktatúrák vezérei közül, hármat pedig a magántulajdont felszámoló államszocializmus keretei között. E hat személyiségnek az életútja sok szempontból nagyon különböző, egyvalamiben azonban azonosak: a hatalom akarásában és megtartásának kényszerében. Bár különböző körülmények között, de Hitler, Mussolini és Franco ugyanúgy a hatalom megszállottja volt, mint Sztálin, Mao Ce-tung és Nicolae Ceaușescu.

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

Mindenkori emberi igényünk, hogy kilépjünk a szigorú keretekből, megteremtsük a szórakozás terét és idejét.  Tesszük ezt tudatosan vagy sokszor akár ösztönösen. Szórakozási formákat hozunk létre, amelyek idővel a társadalmi változásokhoz igazodnak. A lapszám a szórakozás különböző vetületeit mutatja be: megfér benne a korabeli udvari bolondok világa és az idei cannes-i filmfesztivál pompája is. Bodó Julianna nyitó tanulmánya az ünnep és a szórakozás összefügéseit taglalja, Könczei Csongor a régi kolozsvári táncmulatságok hangulatába vezet be, Kovács Zsolt pedig a 18. századi hazai ünnepi díszkivilágításokat mutatja be. A következő tanulmányok a mozi világába visznek: Tóth Gödri Iringó a filmfesztiválokról ír, Farkas Boglárka Angéla pedig a sci-fi filmek kapcsán tesz fel izgalmas kérdéseket. Nem hiányozhatnak a 21. század tipikus szórakozási formái: a videójátékokat Péter Árpád járja körül, a valóságshowk és a közösségi média világát pedig Glózer Rita. Szó esik benne divatról, zenei fesztiválokról és slammerekről is. A lapszámot Könczey Elemér festményei illusztrálják.