ELHAGYATOTT. Mira Marincaş mini-fotókiállítása

2023. november 21-én, kedden 18 órakor Mira Marincaş a Kolozsvár Társaság  és Korunk Galéria vendége. Az ifjú fotós és grafikus, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának Filmművészet, fotóművészet, média szakának egyetemi docensének minifotókiállítása az elhagyatottság gondolata körül szerveződik. A rendezvényen meghívottunk beszélgetőtársa Katona Zs. József, a BBTE Fotó és Film Karának tanára, a KT alelnöke. Az esemény helyszíne a Korunk Stúdiógaléria (Eremia Grigorescu/Rákóczi u. 52. szám).

MÁTYÁS GYILKOSA: ARAGÓNIAI BEATRIX? Horváth Richárd előadása

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozata novemberi előadásának címe MÁTYÁS GYILKOSA: ARAGÓNIAI BEATRIX? Meghívott előadó Horváth Richárd történész, PhD, Budapest. Az előadásra 2023. november 21-én, kedden, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Dokumentumfilmek

Megjelent a Korunk novemberi lapszáma

A dokumentumfilm létrejötte a mozi 1885-ös születésének időpontjára datálható. Jelentősége korszakonként változik. Az elmúlt húsz évben a mozgóképi emlékek szakszerű és rendszerszintű digitalizálásának, illetve a megváltozott alkotói, filmszolgáltatói és fogyasztási szokásoknak köszönhetően a műfaj ismét jelentős társadalomformáló szerepet töltött be. A tematikus szám a dokumentumfilmhez köthető társtudományi perspektívákból tekint rá a filmes műfajra, elidőzve a dokumentumfilm-művészet és dokumentumfilmelmélet különféle állomásain, vizsgálva a dokumentumfilmes önreflexió változatait, a kamera jelenlétének implikációit a megmutatott jelenségekre nézve. A lapszám szerzői: Beretvás Gábor, Csibi László, Demény Péter, Dér Asia, Gerencsér Péter, Gömöri György, Győri Zsolt, Pintér Judit Nóra, Pócsik Andrea, Sárközy Réka, Stőhr Lóránt, Szabó Elemér.

A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal. Veszprémy László előadása

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozata nyitó előadásának címe A POZSONYI CSATA – AZ ELHALLGATOTT DIADAL. Meghívott előadó Veszprémy László hadtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora, Budapest. Az előadásra 2023. október 19-én, csütörtökön 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

1848–1849 – örökség és emlékezet

 

Megjelent a Korunk októberi lapszáma

1848–1849 Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé vált, ugyanakkor szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak. A lapszám az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezetét jeleníti meg, történész szakértők tanulmányai révén.

A tartalomból: Egyed Ákos: Kővári László Petőfi Sándorról; Zakar Péter: Egy erdélyi forradalmi népszónok 1848/49-ben; Csorba László: Vitézlő oskola. Tüköry Lajos az 1848/49. évi szabadságharc csataterein; Süli Attila: Két visszaemlékezés az 1849. évi erdélyi hadjáratról; Rosonczy Ildikó: A szibériai hadifogság és Petőfi; Hermann Róbert: 1848–49 legendái és mítoszai; Ress-Wimmer Zoltán: A Honvédmenház története 1914–1919.

 

 

Magyar politikai gondolkodók

Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A lapszám a magyar politikai életében fontos szerepet játszó, klasszikus gondolkodók eszméit mutatja be, a legfontosabb személyiségek köré szerveződve vizsgálja a hozzájuk kapcsolódó gondolati paradigmákat, egyben mint koruk döntő politikai eseményeire vonatkozó reflexiót. A szerzők néhány befolyásosabb politikai gondolkodó személyes kontextusára, szellemi hálózataira, hatásaira és örökségére reflektálnak. Mindezek révén a lapszám újszerű betekintést nyújthat abba, hogy miként érzékelték és adaptálták az alapvetően nyugati politikai kultúrát egy olyan országban, amelyet sokan sokáig az európai perifériához tartozónak tekintettek. A tartalomból: Petneházi Gábor: Egység és széttagozódás. A magyar politikai gondolkodás a 16–17. század fordulóján két ismeretlen dokumentum tükrében; Smrcz Ádám: A homo oeconomicus és homo politicus csatája a 19. századi magyar politikai eszmetörténetben; Horkay Hörcher Ferenc: Raymond Aron és a „politikai” fogalmának morális és realista értelmezési paradigmája; Nagy Ágoston: A rendi politika határai. Egy diétai vita tanulságai; Tóth Kálmán: A nyugat-európai modernizáció tapasztalatának hatása Gorove István politikai gondolkodására; Nyirkos Tamás: „Egy elsőrendű államférfi”. Joseph de Maistre a Religio folyóiratban (1841–1900); Kovács Eszter: Concha Győző a politikai szabadságról; Horkay Hörcher Ferenc: Kolnai Aurél és „a politikai” fenomenológiája.

A hatalom megszállottjai

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

A 20. századra aggasztott minősítések közül az egyik legtalálóbb: a „szélsőségek kora”. Miközben ebben a században az emberiség egy része az anyagi jólét sosem látott szintjére jutott, a föld lakóinak más része – több millióan – pusztult el éhség és alultápláltság miatt. Az ember technikai környezete ugyanezt a kettősséget mutatta: a legtehetősebbek már a Holdra utaztak, a világ több részén azonban még mindig a ló és a szekér volt a leggyorsabb közlekedési eszköz.

Politikai szempontból is ugyanilyen dichotómiával szembesülünk. A világ számos országában alakultak ki és szilárdultak meg parlamenti demokráciák. Ugyanakkor nagy számban jöttek létre – 1945 előtt éppúgy, mint 1945 után – elnyomó diktatúrák.

E lapszámban hat ilyen diktatúrának a vezetőjét mutatjuk be. Hármat a kapitalista magángazdaság bázisán létrejött diktatúrák vezérei közül, hármat pedig a magántulajdont felszámoló államszocializmus keretei között. E hat személyiségnek az életútja sok szempontból nagyon különböző, egyvalamiben azonban azonosak: a hatalom akarásában és megtartásának kényszerében. Bár különböző körülmények között, de Hitler, Mussolini és Franco ugyanúgy a hatalom megszállottja volt, mint Sztálin, Mao Ce-tung és Nicolae Ceaușescu.

Szórakozó emberiség

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

Mindenkori emberi igényünk, hogy kilépjünk a szigorú keretekből, megteremtsük a szórakozás terét és idejét.  Tesszük ezt tudatosan vagy sokszor akár ösztönösen. Szórakozási formákat hozunk létre, amelyek idővel a társadalmi változásokhoz igazodnak. A lapszám a szórakozás különböző vetületeit mutatja be: megfér benne a korabeli udvari bolondok világa és az idei cannes-i filmfesztivál pompája is. Bodó Julianna nyitó tanulmánya az ünnep és a szórakozás összefügéseit taglalja, Könczei Csongor a régi kolozsvári táncmulatságok hangulatába vezet be, Kovács Zsolt pedig a 18. századi hazai ünnepi díszkivilágításokat mutatja be. A következő tanulmányok a mozi világába visznek: Tóth Gödri Iringó a filmfesztiválokról ír, Farkas Boglárka Angéla pedig a sci-fi filmek kapcsán tesz fel izgalmas kérdéseket. Nem hiányozhatnak a 21. század tipikus szórakozási formái: a videójátékokat Péter Árpád járja körül, a valóságshowk és a közösségi média világát pedig Glózer Rita. Szó esik benne divatról, zenei fesztiválokról és slammerekről is. A lapszámot Könczey Elemér festményei illusztrálják.

 

Performativitás a művészetekben

Megjelent a Korunk júniusi lapszáma

Milyen az a művészet, ahol maga az emberi test a megmunkálandó anyag? Mit mondanak a kortárs társadalomelméletek a színre vitt életek mítoszairól? Mit tudnak ebből megmutatni például az Elvis Presley-életrajzból ihletődő filmek? Mennyiben tud igazivá válni a színpadon a verejték és a vér, hol húzódnak a realitáseffektusok határai? Hogyan látunk rá a költészet történetére, ha kiemelten figyelünk Csokonai Vitéz Mihály zenéhez való viszonyára, a slam poetryre, a dalszövegekre, vagy akár a szövegcentrikus zenék videoklipjeire?

A performativitás kérdése a művészetekben korszakonként újragondolható ‒ és jelenleg kiemelten aktuális. A performatív elem felerősödése a képzőművészetek és az irodalom területén a határvonalak fellazulását eredményezheti magában az alkotási folyamatban, de a művészettörténeti megközelítésben is, és a színházművészeti területekkel is szükségszerű átfedésben láttatható. A tematikus összeállítás különböző területeken vizsgálja a kérdéskört, a virtualitásra, médiumokra, identitásperformanszokra is figyelve. A lapszám szerzői többek között Kányádi Iréne, K. Horváth Zsolt, Jákfalvi Magdolna, Csörsz Rumen István, André Ferenc, Szabó R. Ádám, Lakatos Miska, Balázs Imre József, Fodor János.