Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi. Testről szóló diskurzusok, megközelítések, a test elméleti tárgyalása, a modern test és a testhez való, korunkra jellemző, illetve történeti viszonyulásmódok állnak ennek a tematikus összeállításnak a középpontjában, amely számos diszciplínát találkoztat, és hoz párbeszédhelyzetbe.

Olvass továbbA test

Kányádi András (INALCO, Párizs) Az intertextualitás ösvényein című, az Ariadné könyvek sorozatban megjelent kötetéről (Korunk KOMP-PRESS, kiadó, Kolozsvár, 2017) a kiadvány szerkesztője, Balázs Imre József (BBTE, Kolozsvár) beszélget a szerzővel 2018. november 8-án (csütörtökön)  17.00 órától az EME Jókai/Napoca u. 2. sz. alatti Székháza előadótermében.

Olvass továbbKányádi András könyvbemutatója

A ’89-es fordulatot követően az alulról jövő kezdeményezések egyre számottevőbbekké váltak, és ma egyházi, ifjúsági, művelődési, gazdasági alapítványok/egyesületek hálózzák be az erdélyi, a partiumi, a bánsági településeket. Ezeket kezdetben az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány fogta össze, ma a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége látja el ezt a feladatot. A Szövetség 2018 nyarán 2200 alapítványt, társaságot, egyesületet vett számba. Sok ez vagy kevés? Mármint a Romániában bejegyzett több mint százezer nonprofit szervezet arányához viszonyítva. Kétségtelen, hogy az erdélyi magyar civil szféra szervezet-sűrűsége alatta van a romániai átlagnak. Ám ha a közösségi feladatkörök teljesítését tekintjük, árnyaltabban kell fogalmaznunk.

Olvass továbbAlapítványaink építkezései

ÉS TOVÁBB… díj Kész Orsolyának. A 2013 decemberében fiatal esszéírók, kritikusok, próza- és esszéfordítók számára meghirdetett, a Korunkban megjelent szövegek alapján kiosztott díjat 2018-ban Kész Orsolyának ítélte a szerkesztőség. A díjat Kántor Lajos alapította Kántor Erzsébet emlékére, és a Kántor család támogatja. Idén ötödik alkalommal került sor a szerkesztőségi díjátadóra, az oklevelet és az elismeréssel járó pénzjutalmat Kántor László és Kántor István adták át a díjazottnak.

Olvass továbbDíj Kész Orsolyának 2018-as Korunk-publikációiért

Határterületeket vizsgál a Korunk: a képzőművészet, film és irodalom közötti átfedések, átjárások legkülönfélébb változatait. A happening, a filmsorozat, a képzőművészet és irodalom jellegzetesen kortárs, kísérleti jellegű határátlépései ugyanúgy jelen vannak a lapszámban, mint az illusztrálásra és a többműfajú szerzők tapasztalataira vonatkozó reflexiók. Árkossy István és Banner Zoltán egyszerre személyes és történeti áttekintései adják meg az alaphangot; mellettük KissPál Szabolcs, Lena Dunham, Csontváry Kosztka Tivadar, Sütő István munkásságára vonatkoznak a lapszám legrészletesebb elemzései. Külön összeállítás foglalkozik Kántor Lajos kései, irodalomtörténet, művészettörténet és közéleti publicisztika határain átjáró könyveivel. Szépirodalmi műveket Deres Kornélia, Kemenes Géfin László és Vörös István közölnek. A lapszám képanyagát Vorzsák Gyula jegyzi.

Olvass továbbKép/szöveg átjárások