Komp-Press könyvek, 2022

Fényképezte: László Miklós

Szöveg: Nagy Béla

Érdekes, hasznos és szép könyvet ajánlunk a Kedves Olvasó figyelmébe. A 20. életévében járó Kolozsvár Társaság eddig is jópár kiadvánnyal igyekezett a kincses város értékeit feltárni, tudatosítani, népszerűsíteni. Most a társaság két oszlopos tagja, a fényképezést nemcsak kiváló dokumentáló eszközként, de magas művészi szinten művelő László Miklós szövetkezett a helytörténész Nagy Bélával, hogy bemutassa a messze földön méltán híres Házsongárdi temetőt mint a művészi alkotások kincsestárát. A szerzők nem törekednek teljességre, de kiválasztanak az eltelt jó kétszáz esztendő terméséből mintegy száz remekművet, barokk, rokokó, klasszicista, neogótikus, eklektikus és szecessziós síremlékeket, de kortárs műalkotás is szerepel ebben a nagy szabadtéri tárlatban.

A modernkori város építőművészei közül Kagerbauer Antal, Pákei Lajos, Reményik Károly hagyott itt emléket, a neves szobrászok közül Klösz József, Kolozsvári Szeszák Ferenc, Szervátiusz Jenő, Benczédi Sándor, Vetró Artúr melllett a kevésbé ismertek: Botár István, Szabó Vera, Szathmári Pap Károly is jelen vannak

144 oldal

ISBN 978-606-773-034-0

Tanulmánykötet

Szerk. Balázs Imre József

A tanulmánykötet témája a hetvenes-nyolcvanas évek erdélyi magyar irodalmának megújulása, a harmadik Forrás-nemzedék irodalomtörténeti fordulatképző szerepének tizstázása. A kötet hátterét képező kutatás távlati célja az volt, hogy az 1970-es évek magyar kísérleti irodalmának az erdélyi ágát a korábbi összegzésekhez képest hangsúlyosabban, az összmagyar irodalom hasonló törekvéseivel (Új Symposion, Magyar Műhely, régi Mozgó Világ stb.) együtt lehessen tárgyalni a magyar irodalomtörténeti feldolgozásokban. a kísérleti műfajok, az önreflexív építkezés egyre nagyobb szerepet játszanak ebben az időszakban, a performatív és összművészeti jelleg felerősödik, és ez a neoavantgárdhoz közelíti a nemzedéki teljesítmények jelentős részét. Megfigyelhető ugyanakkor az abszurd irodalom hatása, különösen a prózában és dialógusokban, illetve az utalásos jelleg és a populáris szféra felé történő reflexív közeledés, ami már a posztmodern bizonyos formáit előlegezi meg. A kötet olyan szerzők munkáit tárgyaéja, mint Szőcs Géza, Markó Béla, Balla Zsófia, Bogdán László, Mózes Attila, Adonyi Nagy Mária, Cselényi Béla, Palotás Dezső, Egyed Péter, Ágoston Vilmos, Zudor János.

224 oldal

ISBN 978-606-773-033-3

Tanulmánykötet

Szerk. Balázs Imre József

Milyen lehetne  az erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány? A kötet azt a kérdést járja körül, hogy mi a feltétele annak, hogy a női írás számára saját hagyományt alkothassunk az elmúlt száz évre visszanézve, és eltüntessük a kulturális emlékezet néhány vakfoltját. Az összeállítás hiányt pótol ugyan, de nem törekszik teljességre. Célkitűzései közé tartozik jelentős írói életművek felmutatása, releváns elemzési szempontok keresése, illetve a nőírói teljesítmények párbeszédbe állítása. A vizsgált szerzők közt szerepel Berde Mária, Ignácz Rózsa, Hervay Gizella, Adonyi Nagy Mária, Thury Zsuzsa, Erdélyi Ágnes, Polcz Alaine. A kiadvány egy tervezett, hasonló tematikájú kötetsorozat első darabja.

208 oldal

ISBN 978-606-773-032-6