Tartalom / Contents

Szerzők / Authors

Abstracts

A tragédia műfaja az emberiség konfliktusokkal terhelt korszakában alakult ki, és noha a modern korban többen a tragédia haláláról cikkeztek, a konfliktusok és a tragikum megélése továbbra is a kortárs valóság részei. Időszerű tehát arról gondolkodni, hogy miben áll a tragédiaforma titka, hogyan sűríthet társadalmi folyamatokat rendkívül letisztult cselekményszálakba, rendszerint kevés szereplő élethelyzetein keresztül. Milyen csoportok és egyének között áll fenn koronként a tragikus konfliktus? 2024-ben alakult az a nemzetközi kutatócsoport, amelyik Franco Moretti komparatista szakmai irányításával a Measuring Tragedy (Megmérni a tragédiát) című programban a nemzetközi tragédiairodalom nagy klasszikusait veszi számba, a tragédia kulturális szerepeit, társadalmi relevanciáját vizsgálva különböző korszakokban. A Korunk márciusi számában a kutatócsoport tagjai közül Franco Moretti, Andrei Terian, Ștefan Baghiu és Balázs Imre József közölnek írást. Műhelyesszéjében Tompa Andrea saját Sokszor nem halunk meg című regénye kapcsán ír Oidipusz történetéről és a regényben színpadra állított művek hátteréről. Karácsonyi Zsolt Szophoklész Antigonéjáról közöl elemzést, Furus Zsolt Katona József drámafordításairól ír. A lapszám további cikkeit Demény Péter, Kovács András, Tárnok Attila, Császár Irma Tímea, Miklós Nóra, Visky Ábel, Gudor Noémi, Zabán Márta és Tapodi Zsuzsa jegyzik, a képanyag Ráduly Mária Piroska munkája.

Az 1867 utáni békés fél évszázadot 1914-től Erdélyben is rendkívül mozgalmas és sok szenvedéssel járó időszak váltotta fel. Az 1918 utáni negyedszázadban háromszor került sor impériumváltásra, majd az 1945 utáni fél évszázadban két rendszerváltásra. Ezek elsődleges okai minden esetben a nemzetközi viszonyok változásai voltak. Nem elhanyagolható szerepet játszottak azonban a változásokban részt vevő és azokat befolyásoló vagy befolyásolni akaró politikusok sem. Összeállításunkban kilenc ilyen erdélyi magyar politikus portréját mutatjuk be. A két világháború közötti időszakból, gróf Bánffy Miklós, Bernády György és gróf Bethlen Béla még a régi magyar társadalmi és politikai elit reprezentánsai voltak, míg Apáthy István és Kós Károly a cím és rang nélküli polgári értelmiséget képviselték. 1945 után a régi elit minden befolyását és sokszor egzisztenciáját is elvesztette. Helyükbe a munkásság és a parasztság soraiból kiemelkedett értelmiségiek léptek. Összeállításunkban négyen képviselik ezt a csoportot: Jordáky Lajos, Kurkó Gyárfás, Luka László és Király Károly. A kilenc politikus élete és munkássága egyben az egész erdélyi magyarság 20. századi küzdelmeinek is tükre.

A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2025. január 31-én, pénteken 17 órakor kerül sor a Boldogságképzetek című eseményre a várfalvi Művelődési Házban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. decemberi lapszáma.
Résztvevők: Győrffy Gábor, a Korunk szerkesztője, Barabási-Geréb Mária, bölcsész.

A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében 2025. január 21-én, kedden 17:00 órától a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem székhelyén, a Stúdió Színház előcsarnokában (Köteles Sámuel u. 6.) kerül sor a Korunk folyóirat januári lapszámának bemutatójára. A színházesztétika, színháztörténet világába kalauzoló lapszám címe: Színházi szférák.

A rendezvény alkalmával Rigán Lóránd, a Korunk szerkesztője beszélget a lapszám néhány szerzőjével, akik az egyetemhez is kötődnek, köztük Asztalos Veronka Örsikével, Csizmadia Imolával és Szabó Róbert Csabával. A beszélgetést B. Fülöp Erzsébet színész, rendező, egyetemi tanár nyitja meg.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A Korunk idei első tematikus lapszámával az előadóművészet sokszínű világába tekintünk be, Erdély gazdag színházi örökségére és annak globális párhuzamaira összpontosítva. Ez az összeállítás a színház világát arra a kérdésre összpontosítva járja körül, hogy az miként tükrözi és alakítja a kulturális identitásokat. Megvizsgálja az erdélyi színházi gyakorlatok fejlődését, kiemeli az innovatív helyi társulatokat, és rávilágít a legbefolyásosabb nemzetközi trendekre. A regionális és globális perspektívák szembeállításával átfogó képet nyújt arról, hogy az előadóművészetek hogyan kötik össze a kultúrákat, és hogyan kérdőjelezik meg a konvenciókat a hagyomány és a modernitás dinamikus kölcsönhatásában.

A tartalomból: Tompa Andrea: „Zsidónak tekintendő vagyok” – Janovics Jenő mentesítési iratai; Asztalos Veronka Örsike: Bjørnson két drámája (A Csőd és Leonarda) a 19. századi magyar színpadon; Szabó Róbert Csaba: Új hősök a Művelődési Útmutató dramatikus szövegeiben: Petőfi Sándor mint történelmi hős; Jákfalvi Magdolna: Értekezés a dramaturgiáról – A cselekvés; Kékesi Kun Árpád: A dramaturgia és a rendezés kérdései a Kulcskeresők szolnoki ősbemutatójában; Demeter Kata: A modern szcenográfia kialakulása a 20–21. századi paradigmaváltások sűrűjében; Csizmadia Imola: Megfigyelve lenni – Egy helyspecifikus színházi tér panoptikus módozata; Boros Csaba: A táncdramaturgia művészetfilozófiai attribútuma – Társasjáték hang- és mozdulatmaradványokkal. Bartha Katalin Ágnes: Az Ifjú barbárok mint a kortárs tragédia újragondolása (életművek új szemléletű színpadiasítása).

A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2024. december 10-én, kedden 10 órakor kerül sor a Boldogságképzetek – rendhagyó irodalomóra a Korunk folyóiratról című eseményre a nagybányai Németh László Elméleti Líceumban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. decemberi lapszáma.
Résztvevők: Győrffy Gábor, a Korunk szerkesztője, Karsay Magdolna, magyartanárnő.

A boldogság mindenkinek mást jelent, sokszor nagyon eltérő élményeket társítunk a fogalomhoz. A lapszám tanulmányai a szubjektív boldogságképzet különböző forrásait és skáláit mutatják be, és arra keresik a választ, hogy milyen élményeken keresztül sikerül eljutnunk a boldogság érzéséhez, milyen lélektani magyarázatai lehetnek a képzetnek. Nistor Laura tanulmánya a társadalom szintjén megélt jóllét mérésének sajátosságait taglalja, míg Dimény-Varga Tünde és Póka Tünde két specifikus életterület – a gasztronómia és a testedzés – hatásaival foglalkozik. Lázár Beáta az erdélyi középiskolások, míg Rusu Szidónia és Vita Emese a doktoranduszok választásait és elégedettségi szintjét vizsgálja. Bakk Ágnes Karolina a fantomérintés virtuális boldogságérzetét mutatja be, Lakatos-Fleisz Katalin Velencébe kalauzol az irodalom révén, míg Sófalvi Krisztina a zárandoklat alatt megélt élményeit írja le. A lapszámban olvashatjuk Botházi Mária tárcáját, valamint a Pál Emőkével készült interjút.

Fehér Andrea:  Genealógiai emlékezet és tudatosság. A sárospataki Pataki család levéltára

Bazsalya Balázs:  Trianon emlékezete a magyarországi közvéleményben

Kovács Éva:  „Post-testimony”. A tanúságtétel helye a soá történeti elbeszélésében

Stark Tamás:  A szovjet fogság emlékezete

Gyáni Gábor:  Mire hogyan emlékeznek az arisztokrata memoárszerzők?

Völgyesi Orsolya:  Bulányi György alternatív egyháztörténete. A bázisközösségek és a magyar katolikus hierarchia viszonya az 1945 utáni évtizedekben

Somlai Katalin:  „Megjött a rendszerváltás”. A rendszerváltás emlékezete humán- és szakértelmiségiek életúttörténeteiben

Romsics Gergely:  A Birodalom ellen: újrahangolt emlékezetpolitika Magyarországon

A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2024. október 21-én, hétfőn 17 órától kerül sor a Tanárkarakterek a művészetekben – beszélgetés a Korunk szerzőivel című eseményre a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. októberi lapszáma.
Meghívottak: Balázs Imre József, Beretvás Gábor, Hatházi Rebeka, Tatár Zsuzsa.

Másnap, október 22-én a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban tart rendhagyó irodalomórát Balázs Imre József, Beretvás Gábor és Hatházi Rebeka.

Olvass továbbA Korunk szerzői Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen