Megjelent a Korunk májusi száma
Érvek és ellenérvek: ezeken keresztül valósult meg a filozófiai gondolkodás fejlődése. Melyek voltak legfontosabb viták? Ki „nyerte meg” az összeszólalkozást, és ki jutott el oda, hogy az álláspontja meghatározó legyen? A lapszám a filozófiatörténet legfontosabb vitáit tekinti át, külön figyelembe véve a filozófiai viták személyes vonzatait: a megvalósult vagy éppen elmaradt találkozásokat, személyes ellenszenveket és/vagy rokonszenvet, a filozófiai viták történeti hátterét. Az összkép az élő, folyamatban levő gondolkodást ábrázolja ‒ a nem elzárkózó, hanem gondolatokat ütköztető, ellenvetéseket fogadni kész filozófusi, hiteles gondolkodói attitűdöt.
A tartalomból: Horkay Hörcher Ferenc: Dialógus és vita a nyugati filozófiában. Töredékes feljegyzések; Lánczi András: A filozófiai vita természetrajza. Leo Strauss és Kojève vitája a zsarnokságról és filozófiáról; Pavlovits Tamás: Vita a végtelenről; Schmal Dániel: Hazugság, kétszínűség és kétértelműség a kora újkorban. Megjegyzések a filozófiatörténet-írás módszertanához; Boros Gábor: Kontrasztok filozófusnégyesre. Dilthey, Husserl, Heidegger – Georg Misch szemüvegén át; Csepeli György: A Semmi helytartói. Dosztojevszkij üzenete a mának; Szalai Miklós: Isten, a rossz és a fény természete. Szkeptikus teizmus és abduktív érvek; Demeter Tamás: A magyar tudásszociológia-vita 75 Windhager Ákos: Ifjúság, identitás, invenció. A magyar zenei élet feszült nemzedékváltása 1925-ben.