Kutatás és oktatás – időben és térben

Megjelent a Korunk 2019. májusi száma

Az 1989-es változások közepette a romániai magyarság nagy reményekkel tekintett a magyar nyelvű felsőoktatás átszervezése és önállósodása felé. A kezdeti optimizmus jegyében többször felmerült az államilag finanszírozott Bolyai Tudományegyetem újraindításának terve. Sajnos, sem az akkori magyar politikai érdekképviselet, sem a magyar oktatói közösség nem volt minden tekintetben egységes a követendő stratégiát illetően.

Olvass továbbKutatás és oktatás – időben és térben

Indiánok, őshonos amerikaiak: nevek és kultúrák

Megjelent a Korunk 2019. áprilisi száma
A lapszám szerzői egy kétségtelenül létező mítosz mögé néznek, az antropológia, művészetek, történelem szempontjait egyaránt hasznosítva. A lapszám kitér az amerikai őslakosok jelenlegi politikai és jogi helyzetére, az indián kultúrára és reprezentációira; a művészeti hagyomány mai hatásaira, az indián-szubkultúrák magyarországi kialakulására és filmes dokumentálására, illetve olyan irodalmi antológiákat és kézikönyveket szemléz, amelyek ennek a kultúrának a jelenlegi irányultságait is megmutatják.

Olvass továbbIndiánok, őshonos amerikaiak: nevek és kultúrák

Korunk Kulcsa-díj Deréky Pálnak

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2019-ben Deréky Pál irodalomtörténésznek, a Bécsi Egyetem ny. professzorának ítélte a szerkesztőség. A díj átadására március 25-én, hétfőn 17 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. Laudációt mond Balázs Imre József (főszerkesztő-helyettes, Korunk), a díjat átadja Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő. Deréky Pál a Korunk rendszerváltás utáni, német nyelvterületen való jelenlétének lehetőségeiről beszél.

Olvass továbbKorunk Kulcsa-díj Deréky Pálnak

Magyar történelmi csaták

 

A magyar történelem – akárcsak a legtöbb európai nép és állam története – győztes és vesztett csaták és háborúk sorozatából áll. A „probléma” az események időbeli megoszlásával van. A 15. század végéig az ország több győztes, mint vesztes háborút vívott, hol az állam területének védelmében, hol dinasztikus célokért, új területek meghódításáért. A 16. század elején azonban megfordult ez a helyzet. A magyar állam a korszak legnagyobb katonai hatalmával, az Oszmán Birodalommal került szembe, s az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, elveszítette függetlenségét, hogy – az 1848–1849-es „közjátékot” leszámítva – csak az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően, mintegy „büntetésként” kapja azt vissza.

Olvass továbbMagyar történelmi csaták

Utópia

 

Különös jelenség: egykor az utópia volt a társadalomról való normatív (értékeket kijelölő) gondolkodás, sőt a társadalomfilozófia egyik legfontosabb műfaja. Ma körülnézve azt tapasztaljuk, hogy nincs már utópia, ez a műfaj halott. Miért történt ez a váltás, és milyen domináns beszédmódokat hagyott maga után? A 20. századi nagy utópiák nyomorúsága, kudarca után a negatív utópia (disztópia) lett egyeduralkodóvá? Vagy az utópia nagyon is élő – és épp ez a baj vele?

Olvass továbbUtópia

Mária Terézia oktatásügyi reformja és a magyar nyelvkérdés a felvilágosodás idején: Kalmár János előadása

 

A Korunk Akadémia most induló, Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata nyitóelőadásának címe: Mária Terézia oktatásügyi reformja és a magyar nyelvkérdés a felvilágosodás idején.

Olvass továbbMária Terézia oktatásügyi reformja és a magyar nyelvkérdés a felvilágosodás idején: Kalmár János előadása