Proust és a regény poétikái

Megjelent a Korunk júniusi száma

Proust és a regény poétikái

1871-ben, százötven éve született Marcel Proust. Regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában döntő módon alakította azt, amit a regénycselekményről, az emlékezet működéséről, a perspektíváról gondolunk a próza kapcsán. A lapszám írásai a Proust-regény által felvetett kérdések tágas kontextualizációjára törekszenek: egyaránt tárgyalnak fordítási és értelmezési kérdéseket, illetve vizsgálják a regény kulturális hatásának napjainkig terjedő továbbgyűrűzését a magyar és a nemzetközi irodalomban.

Olvass továbbProust és a regény poétikái

Filozófusviták

Megjelent a Korunk májusi száma

Érvek és ellenérvek: ezeken keresztül valósult meg a filozófiai gondolkodás fejlődése. Melyek voltak legfontosabb viták? Ki „nyerte meg” az összeszólalkozást, és ki jutott el oda, hogy az álláspontja meghatározó legyen? A lapszám a filozófiatörténet legfontosabb vitáit tekinti át, külön figyelembe véve a filozófiai viták személyes vonzatait: a megvalósult vagy éppen elmaradt találkozásokat, személyes ellenszenveket és/vagy rokonszenvet, a filozófiai viták történeti hátterét. Az összkép az élő, folyamatban levő gondolkodást ábrázolja ‒ a nem elzárkózó, hanem gondolatokat ütköztető, ellenvetéseket fogadni kész filozófusi, hiteles gondolkodói attitűdöt.

Olvass továbbFilozófusviták

Interkulturalitás, imagológia

Megjelent a Korunk áprilisi száma

A mentális képek kutatása, a másság értelmezéseinek követése egyre aktuálisabb egy olyan társadalomban és interkulturális mediális közegben, ahol a másságok érintésközelbe kerülnek. Az imagológia interdiszciplináris jellegű, filozófiai, pszichológiai, szociológiai és irodalomtudományi szempontokat egyaránt érvényesítő módszer szerint vizsgálja a kérdéskört. A lapszám írásai művészeti alkotásokban (irodalmi művekben, filmekben) elemzik a megjelenített mentális képeket illetve az interkulturális viszonyrendszert, amelyben ezek létrejönnek, és amelyek fogadtatásukat is befolyásolják. A cikkek olyan témákat érintenek, mint az Iowai Nemzetközi Íróprogram, a kulturális emlékezet rései, a középkor-képzeteink alakulása, Henrik Ibsen és riválisai, Kazuo Ishiguro művészete vagy Radu Jude Arany Medve-díjas filmrendező munkái. Szerzők: Asztalos Veronka Örsike, Balázs Imre József, Bence Erika, Beretvás Gábor, Blénesi Éva, Fehér Imola, Gömöri György, Holicska István, Keszeg Anna, László Szabolcs, Medgyesi Emese, Gellu Naum, Pap József, Pieldner Judit, Pócs Veronika, Rabocskai Zsófia, T. Szabó Levente, Tapodi Zsuzsa, Tárnok Attila, Tompa Andrea, Válas Péter, Várallyay Gyula, Vojna Andrea Zsuzsanna.

Magyar migránsok, magyar emigránsok (18–20. század)

Megjelent a KORUNK márciusi száma

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt.

Olvass továbbMagyar migránsok, magyar emigránsok (18–20. század)

Iskola a 21. század határán

Megjelent a Korunk februári száma

Az online oktatásról a februári Korunkban

Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. A Korunk folyóirat tematikus számában a határ a 20. és 21. századi oktatási szemléletmód között húzódik: ezt a határt tematizálják a lapszám szerzői. A jelenlegi rendkívüli időszakban az a kérdés merül fel, hogy határ 2019 és 2020, az osztálytermi oktatás és a távoktatás között terül-e el. Összeállításunkban ezt a határhelyzetet, köztes létet járjuk körül, külön tekintettel a koronavírus-helyzet okozta oktatási problémákra.

Olvass továbbIskola a 21. század határán

Tévé – készüléken túl

Megjelent a Korunk januári száma

A Tévé – készüléken túl című lapszám a televíziós tartalmakkal és a televíziós ökoszisztéma kérdésével foglalkozik. A pandémia alatt mindannyiunk tapasztalata lett, hogy a streaming-szolgáltatók mennyire belakják világunkat, milyen sokféle problémát, társadalmi jelenséget lehet megérteni, feldolgozni a televíziós sorozatoknak köszönhetően. Az összeállítás a televízió új uralmának a technikai, gazdasági, kulturális, pszichés vonatkozásait vizsgálja. A tanulmányok egy része a televíziós univerzum általános vonatkozásait vizsgálja (Gálik Mihály, Mészáros Ferencz, Keszeg Anna írásai), de több olyan sorozatelemzés is olvasható, melyek az elmúlt évek legjelentősebb tévés tartalmait értékelik (Bátori Anna, Makkai Júlia Anna, Hermann Veronika, György Evelin írásai). A tévés tartalmak a rovatokban is eljönnek, a témához kapcsolódó sorozat- és könyvajánlót is tartalmaz a lapszám.

Temesvár/Bánság

 

Megjelent a Korunk decemberi száma

A romániai városok közül legközelebb Temesvár viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet, az eredetileg 2021-re tervezett, végül 2023-ban sorra kerülő Ragyogjon a fényed – világítsd ki a városod! címet viselő programkoncepcióval. Egy olyan településről és régiójáról van szó, amelyik megkerülhetetlen kulturális örökséggel rendelkezik, szellemi nyitottsága, kulturális sokszínűsége, a közelmúlt romániai politikájában játszott szerepe révén fontos viszonyítási pont európai léptékben is. A Korunk decemberi lapszámának írásai Temesvár és a Bánság történelmét, kultúrtörténetét, képzőművészeti, zenei, színházi és irodalmi életét, magyar közösségének önszerveződési jellegzetességeit járják körül a régió helyi szakértőit, közösségszervezőit, és temesvári vonatkozású témák nemzetközi szinten ismert kutatóit egyaránt megszólaltatva.

Olvass továbbTemesvár/Bánság

Kiállításpoétikák

Megjelent a Korunk novemberi száma

A lapszám a kurátori szemlélet fogalmát, a kurátori szerep lehetőségeit járja körbe, annak nemzetközi szakirodalmát, helyi gyakorlatait tolmácsolja az erdélyi kiállításkészítésben, muzeológiában, archiválásban érintettek felé. Az utóbbi évtizedekben a kurátor szerepköre átalakult, a kutatóval vagy a művésszel egyenértékű lett, ezzel együtt a múzeumok is a megőrző, archiváló intézményből a részvételre buzdító, alternatív oktatási formákká nőtték ki magukat. Ebben az új kontextusban egy kiállítás olykor művészi gesztusként is értelmezhető, máskor pedig egy kutatói értékezéssel ér fel, vagy egy társadalmi performansszal. A lapszám szerzőit arra kértük fel, hogy a kiállítást mint médiumot definiálják, illetve esettanulmányokkal hívják fel a figyelmet annak eszköztárára, a benne rejlő interpretációs lehetőségekre.

Olvass továbbKiállításpoétikák

Kolozsvári anziksz

Megjelent a Korunk októberi száma

Miért és mikor vált „kincses Kolozsvár” ”romlott Kolozsvárrá”? Mit tudunk a humanista plébánosról, az asztrológus főbíróról és a fejedelmi diplomatáról?  Hogyan vigadtak a 16. századi kolozsváriak, és kik voltak a pajzán hegedűsnék? Milyen történetek helyszíne (is) volt a „feredőház”, és milyen erkölcsi előírásokat tartalmaztak a kora újkori céhjegyzőkönyvek? Hogyan alakult a kolozsvári sportélet a reformkorban és hogyan kezdődött az 1848-as forradalom Kolozsváron? Milyen konfrontációk színhelye volt a Nemzeti Kaszinó a 19. század húszas-negyvenes éveiben?  Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ az összeállítás, amely 150 év kolozsvári kiállításain is virtuális sétát tesz az olvasóval.

 

A moldvai csángók

Megjelent a Korunk szeptemberi száma

A moldvai csángók / Ceangăii din Moldova / Moldavian Csángós – a Korunk folyóirat tematikus lapszáma

A moldvai csángók sajátos kultúrájuk, etnicitásuk, valamint a hozzájuk tapadó nemzeti/szimbolikus jelentések következtében az elmúlt időszakban a tudományos kutatás, az erdélyi és magyarországi társadalmi nyilvánosság középpontjában állnak. A csángó népzene és néptánc töretlen népszerűsége fontos részét képezi a magyar nyelvterület táncház-szubkultúrájának. A csángó népi kultúra szervezett keretek között történő népszerűsítése identitás-felmutató gesztussal bír, érzelmi felhajtóerővel rendelkezik, „mentésre”, segítségnyújtásra, azonosulásra ösztönöz. A 2000-es évektől kezdve jelentős nemzetközi diplomáciai és közpolitikai változások történtek, amelyek kihatással vannak, lehetnek a „csángó ügyet” illetően. 2001-ben az az Európa Tanács Románia számára kötelező érvényű Ajánlása a moldvai csángó kultúrát és nyelvet egy önálló kisebbség attribútumaiként határozta meg. Elsősorban magyarországi kormányzati forrásokra valamint magántámogatásokra alapozva a 2000-es évek elejétől Moldvában kiépült egy több falut átfogó magyar nyelvű oktatási hálózat. Az ország EU-csatlakozását követően ugyanakkor megváltoztak a csángó migráció célpontjai (a vendégmunkások Magyarország helyett elsősorban nyugat- és észak-európai, részben közel-keleti országokat választanak) másrészt a migráció jelensége tömeges méreteket öltött.

Olvass továbbA moldvai csángók