Nemesi rangemelések és címerváltozatok; kolozsvári történelmi házak és a bennünk élők „titkai”; a Házsongárdi temető „üzenetei”; erdélyi botanikus kertek; Jókai Mór parajdi látogatása; a mikházi ferences kolostor malom- és dézsmapere; „székelykedés” 1940–1944 között – ezeket a témákat járja körül a decemberi Korunk első súlypontja.
A lapszám második része a 100 éve született Márki Sándor történész emlékére rendezett budapesti tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változataiból közöl válogatást.
A tartalomból
Bicsok Zoltán: „Mars és Pallasz szolgálatában”. A sepsiszentiványi Henter család két rangemelése és három címerváltozata; Kovács Kiss Gyöngy: Kolozsvári házak és lakóik; Sas Péter: „Házsongárdi fátyol”. A kolozsvári temető poétikája; Gaal György: Az első erdélyi botanikus kert; Miklós Alpár: Jókai Mór a parajdi sóbányában (1853); Sebestyén Mihály: Adalék a mikházi ferences kolostor 20. századi történetéhez; Hermann Gusztáv Mihály: „Székelykedés” a „kicsi magyar világban” (A székely eredetmítosz feléledése 1940 és 1944 között); Erdész Ádám: Történetírás és emlékezetpolitika mozgó határai Márki Sándor történetírói munkásságában; Hammerstein Judit: Szövetséges vagy fenyegető hatalom Oroszország? Márki Sándor írásai az orosz–magyar kapcsolatokról; Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc első korszerű szintézise: Márki Sándor milleniumi összefoglalója; Kincses Katalin Mária: Kultuszkövető volt-e Márki Sándor? A Rákóczi-életrajz; Toth Szilárd: Egy karrier és egy világkép összeomlása: a román megszállás és Márki Sándor utolsó kolozsvári évei; Szabó E. István: Márki Sándor társadalmi kapcsolatai Kolozsváron (1893–1913).