1926 februárjától 1940 szeptemberig Kolozsváron havonta megjelenő folyóirat, alapítója és első szerkesztője Dienes László, aki 1929 januárjától Gaál Gáborral együtt szerkeszti a lapot. A megjelenést bejelentő 1925. decemberi prospektusban Dienes az új lap feladatának egyrészt az erdélyi belső viszonyok objektív feltárását és tudatosítását tekinti, másrészt az erdélyi magyar közösségnek az európai eszme- és kultúrközösségbe való bekapcsolódásért való munkálkodását. A Korunk megalapításával már az induláskor egy, a romániai magyar művelődésben addig hiányzó – a korszerűen differenciált szellemi élet egészét átfogó – folyóirattípus honosult meg, mely alkalmasnak bizonyult arra, hogy a régió művelődési életébe bekapcsolja a modern kultúra számos akkor új vívmányát. A folyóirat tizenhat év kihagyás után 1957 februárjában indítja második folyamát, amely egyaránt jelentette mind a hagyományos profil, tehát a korszerűen tagolt szellemi élet egészét átfogó tematika felújítását, mind a nemzeti-nemzetiségi sajátosságok problematikájának az egyetemes emberi haladás koordinátái közé illesztését, magába foglalva egyrészt az együttélő kultúrák termékenyítő kölcsönhatásának, másrészt a közvetítő híd-szerepnek a tudatos, programszerű vállalását is. A Korunk 1990 óta harmadik folyamánál tart. Egy alapjában megváltozott világban, a 20. század végén indított harmadik folyam lapszámai a szerkesztőségi tevékenységen némiképp túlmutató feladatokat is el kívánnak látni. A Korunk ekkortól elsősorban olyan tudományos szakirodalmi tájékoztatás fóruma kíván lenni, amely szerkesztési koncepciójának tengelyében az erdélyi és az európai hagyomány ötvözete áll: az önismeret, az etnikumközti párbeszéd, a térség kultúrái közti kapcsolatok építése. A folyóirat egyfajta híd szerepét kívánja betölteni az erdélyi és az egyetemes magyar tudománypublikálás között. Az utóbbi több mint két évtized szerkesztői szándéka szerint egyértelműen a szellemi tájékozódást és az európaiságot kívánja szolgálni, sajátosan kisebbségi szemleként, nemzetiségi intézményként. Főként történeti, irodalmi, néprajzi, filozófiai és társadalomtudományi tanulmányokat jelentet meg. Szerzői között 1990 óta is jelen vannak az erdélyi és kárpát-medencei magyar tudományosság releváns képviselői. Ugyanakkor tág teret kínál a kolozsvári és erdélyi egyetemek magyar diákjainak, magiszteri hallgatóknak, doktorandusoknak.
A folyóirat 1990 óta havonta tematikus összeállításokban hívja fel a figyelmet a művelődési és közélet, illetve a tudomány aktuális kérdéseire – általuk egyrészt követve a kulturális mozgásokat, másrészt kezdeményezve az értelmiségi eszmecserék kibontakozását. Ugyanakkor tematikus összeállításoktól függetlenül reagál a tudományosság és a művészetek új megnyilvánulásaira, kiadványaira, betöltve a tudományos-kulturális ismeretterjesztés általános feladatát. A tematikus tömbök-súlypontok a laptest terjedelmének mintegy kétharmadát alkotják.
Az 1990-es III. folyamtól kezdve a főszerkesztő Kántor Lajos lett; 2008 áprilisától Balázs Imre József vette át helyét. 2013 januárjától a főszerkesztő Kovács Kiss Gyöngy.
A szerkesztőség a folyóirat-kiadáson túlmenően könyvkiadót (Komp-Press) és képzőművészeti galériát (Korunk Stúdiógaléria) működtet, illetve szabadegyetemi előadássorozatokat szervez Korunk Akadémia megnevezéssel.
ISSN: 1222-8338
A Korunk szakmailag lektorált írásokat közlő, az ERIH PLUS, a CEEOL és EBSCO (MLA International Bibliography With Full Text) nemzetközi adatbázisokban jegyzett folyóirat.
A romániai Tudományos Kutatás Országos Tanácsa (CNCS) 2020 decemberében a Korunk folyóiratot B kategóriás tudományos lapként akkreditálta.