A fenomenológia homlokterében a megélt tapasztalatok, az észlelés, a test és a készségek világa, a világban való mozgásban, cselekvésben és érzékelésben megnyilvánuló tapasztalat közvetlensége áll. A lapszám e fogalom mentén invitálja interdiszciplináris párbeszédre íróit és olvasóit, s vezet végig a perceptuális élmények hétköznapiságán át az elzártabb, ezoterikusabb tapasztalatokig. Ion Copoerunak a husserli fenomenológiával, a dolgok észlelésével foglalkozó írását Marcela Venebra Muñoz tanulmánya követi, mely e tapasztalatok mentén vázolja fel filozófia és antropológia lehetséges párbeszédének kereteit. Az elméleti kérdéseket Bakos Áron a kosz tapasztalatának tárgyalásával hozza empirikus közelségbe, míg Foster Hannah írása a taktilitás múzeumi szerepére fordítja le. Deczki Sarolta a vad, nyers tapasztalat fogalmán keresztül elemzi Kabai Lóránt poétikáját. Az irodalomtudomány fonalát felvéve, de egyre inkább a megfoghatatlan felé fordulva, Serestély Zalán Borges novelláin keresztül a halál tapasztalatának kérdésével foglalkozik, míg Horváth Orsolya a lehetetlen tapasztalat fogalomkörén belül, Rudolf Otto klasszikusán keresztül a vallási élmény természetét elemzi, végül pedig Enesey Diána Jonathan Dinsmore kötete mentén a misztikus vallási élmény, a fényjelenségek tapasztalatáig jut el. A lapszám további írásait Nyilas Atilla, Zsemlye János Konstantin, Oláh Ildikó, Demény Péter, Biró Annamária, Darabont Csenge Zsófia jegyzik. Péntek János a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából az MTA erdélyi tagjainak munkásságát veszi számba. A szerkesztőség Máthé Nóra A Szilágyi Júlia-féle esszé című tanulmányának közlésével emlékszik nemrég elhunyt egykori munkatársára.