Megjelent a Korunk 2020. februári száma

„A művészet az avantgárdok jelentkezésével monarchikusból köztársaságivá mutált. Spontán és anarchikus – azaz önvezérlő csoportok és irányzataik többese és többfélesége révén is alakult és alakul” – írja András Sándor a Korunk februári lapszámának bevezető írásában. Hogyan ragadható meg ez a sokféleség? Körülírható-e azoknak a hálózatoknak a működése, amelyeken keresztül az avantgárd gyakorlatai terjedtek és terjednek a kultúrában? A tematikus összeállítás szerzői főként közép-európai fejleményekre – irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokra – összpontosítva járják körül a kérdést, de az írásokból egyenként is kiderül, mennyire bonyolult mintákat rajzolnak ki kép és szöveg, helyi és transznacionális, populáris és avantgárd egymásba épülései. A lapszám szerzői: András Sándor, Balázs Imre József, Bokor Botond, Both Noémi Zsuzsanna, Cziple Hanna Gerda, Csapody Miklós, Csehy Zoltán, Cseke Péter, Fülöp Dorottya, Kész Orsolya, Emanuel Modoc, Mohácsi Balázs, Gellu Naum, Sánta Miriám, Szűts Zoltán, Törteli Telek Márta, Delia Ungureanu, Vallasek Júlia, Weiner Sennyey Tibor.

Olvass továbbAvantgárd

Az opera újrafelfedezése az idei év első Korunk-lapszámában

Az opera az, amikor egy fickót hátba szúrnak, és az nem vérzik, hanem énekel – hangzik Ed Gardner szellemes meghatározása. Hogy az ismételt hátba szúrások (?) ellenére az opera műfaja k/Korunkban sem halott – ezt a feltevést igyekszik bizonyítani a lapszám egy olyan sokszínű összeállítás által, amely a műfaj gyökereitől és klasszikusaitól a kortárs operaélményekig vezet.

Olvass továbbOpera

Megjelent a Korunk decemberi lapszáma

Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során?

Olvass továbbRendszerváltás KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN

Megjelent a Korunk novemberi száma

Az utóbbi évek irodalmi Nobel-díjasainak kiválasztása során a díj bizottsága az irodalom fogalmának tág értelmezhetőségére, az irodalom társadalmi folyamatokban történő hangsúlyos részvételére hívta fel a figyelmet. A különböző szempontok alapján széles körben vitatott díjazások lehetőséget teremtenek arra, hogy visszamenőleg is újragondoljuk több mint száz év irodalmi Nobel-díjasainak életművét, az irodalom határait: mi mindenről szólhat még az irodalmi Nobel-díj?

Olvass továbbNobel-díjas írók

Megjelent a Korunk októberi száma

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkeni.

Olvass továbbFiatal erdélyi vállalkozók kezdeményezései

Megjelent a Korunk szeptemberi száma

A kritikaműfaj jól érzékelhető átalakulásokon megy keresztül a kultúraközvetítő platformok változásaira reagálva. A Korunk összeállításában a kritika új médiumait, beszédmódjainak s befogadásának új típusait, új témáit térképezik fel a lapszám szerzői – kritikusok, szerkesztők, egyetemi oktatók.

Olvass továbbKortárs kritika