Megjelent a Korunk májusi lapszáma

A közigazgatás a közpolitikák megvalósítása, a kormányzati intézmények igazgatása és a nonprofit intézmények irányítása – de nem utolsósorban tudományos diszciplína is. A politikatudomány egy olyan alterülete, amely kifejezetten igazgatási céllal készít fel köztisztviselőket a kormányzati és nonprofit szektorban való munkára. Sokrétű kutatási terület, amelynek alapvető célja a kormányzat működését elősegítő menedzsment és politikák előmozdítása, a kormányzati döntéshozatal tanulmányozása, maguknak a politikáknak, az azokat létrehozó különböző inputoknak és az alternatív politikák létrehozásához szükséges inputoknak az elemzése. A lapszámunkban közölt tanulmányok ezt a területet járják körül, különös tekintettel a hazai, konkrét kihívásokra és megoldáslehetőségekre.

A tartalomból: Kocsis János Balázs: Térátmenetek – a város és pereme; Csák László: A felsőfokú közigazgatás-oktatás jövője Erdélyben; Lőrinczi Dénes: Rend az önigazgatáshoz;

Tóth Szabolcs Barnabá: Közigazgatási törvények fogadtatása Háromszéken a helyi sajtó tükrében. 1925–1930; Lakatos Artur – Veres Dávid-Gábor: A prefektusi hivatal működése Romániában; Sztakics István Attila: A területi-közigazgatási egységek köz- és magánvagyonának az ügykezelése; Szabó M. Sándor: Az EU-s pályázatok hatása a LEADER program keretén belül Brassó megye észak-keleti kisrégiójában; Csősz Csongor: A romániai konszolidált államháztartás jövedelmének elemzése és összehasonlítása a svédországi állami költségvetés jövedelmeivel a 2006–2021-es periódusban;

Antalka Ágota: A koronavírus, a háború és az infláció hatása az egyénekre és a munkahelyi viszonyokra.

Megjelent a Korunk 2023. áprilisi száma

A „rovarológia” nemlétező szó ‒ ebben az esetben az entomológia tudományos megközelítései és a humán tudományok, illetve a nagyközönség által közösen belakott terepet kívánja jelezni. A rovarok fontos részesei az ökológiai folyamatoknak, de méreteiknél fogva hajlamosak vagyunk másodlagosnak tekinteni jelenlétüket az ember életében. A lapszám entomológus szakértők ‒ Keresztes Lujza, László Zoltán, Markó Bálint, Varga Máté ‒ bevonásával veszi számba a legaktuálisabb kérdéseket, amelyek a rovarok földi ökoszisztémában betöltött helyét érintik. A tematikus összeállítás vizsgálja a rovarok kulturális reprezentációit, művészeti ágazatokban való jelenlétét is, olyan szerzők cikkei révén, mint Balázs Imre József, Florin Bican, Kovács Újszászy Péter, Serestély Zalán, Szabó R. Ádám. A kapcsolódó irodalmi anyagot Berszán István, Németh Zoltán, Orcsik Roland, Simona Popescu, Tófalvi Zselyke jegyzik.

Megjelent a Korunk márciusi lapszáma

A lapszám olyan jelenségeket tár fel, amelyek határon helyezkednek el: fizikai, időbeli vagy mentális síkon. Olyan történeteket mesél, amelyek határhelyzeteket jelenítenek meg. A határok kérdése izgalmas téma, ezért a legrégebbi korok óra kísértette az emberiséget, hogy mi van a határon túl. A határ fogalma a humán- és a természettudományokban is felmerül, így a lapszám szerzői sokféle területről érkeztek, interdiszciplináris szemléletmódot érvényesítve. Guld Ádám a legújabb online kommunikációs jelenségeket elemzi, Tőkés Gyöngyvér és Fosztó László a kirekesztés formáiról írnak: a digitális kirekesztés, illetve az etnikai szegregáció kérdéséről. Vákár Zsanett a történelem határhelyzeteit járja körül az örmény népirtás kapcsán. A Balázsi Gábor, illetve a Mérő László és Póka Tünde által készített tanulmányok több szempontból közelítik meg a határokat: az előbbi az evolúciót meghatározó korszakhatárokat vizsgálja, míg a második a véletlen fogalmán keresztül jut izgalmas következtetésekre. Kotta Ibolya tanulmánya a pszichológia területén értekezik arról, hogy minként hat ránk a bizonytalanság.

Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a magyarság mintegy harmada – összesen több mint 3 millió fő — az új Magyarországgal szomszédos országok állampolgára lett. Bár 1938 és 1941 között ez a helyzet módosult, 1945 után – apró eltéréssel – ismét az 1920-as határok álltak helyre. A magyarság jelentős része tehát immár több mint egy évszázada kisebbségi sorban él. E kötet témája az egyes régiók – Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Délvidék – magyarságának 1920 és 2020 közötti demográfiai, társadalmi, jogi, politikai és kulturális szempontú története. Szerzői a téma legjobb szakemberei, akik nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyarság kutatóintézeteit és egyetemeit is reprezentálják. Írásaik, amelyek először előadás formájában hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia 2022. szeptember 22-23-ai konferenciáján, nemcsak a téma kutatóinak, hanem a magyar kisebbségek múltja és jelen iránt érdeklődőknek is bízvást ajánlható.

Megjelent a Korunk februári lapszáma

Séta a színház és a tágabban értelmezett előadóművészet körül, változatos témákkal. A lapszám szövegei esettanulmányok formájában tárják fel a régebbi és újabb performatív kísérletek, műfajok történeti és főként emberi relevanciáját. Az összeállítás a 19. századi hagyományoktól egészen a kortárs színházi útkeresésekig, széles spektrumon vizsgálja, hogy mit jelentett a színház egykor, és mit jelent ma a közönsége számára. A tartalomból: Tar Gabriella-Nóra: Színház a színházról. A színész és mestersége Johann Baptist Hirschfeld Jugendfleiß (1825) című temesvári kéziratos vígjátékában; Bonczidai Dezső: A vásári kesztyűs bábjáték halálképe és a mitológiai figuráinak esztétikája; Bartha Katalin Ágnes: Társadalmi norma és szenvedély által vezérelt színpadi játék. A kémnő Prielle Kornélia; Tompa Andrea: „Nemzetünk söpredéke”. Az első (?) magyar holokausztdarab kolozsvári bemutatója; Kézér Gabriella: Berczik Sára. Művészi nevelés – mozdulatszintézis; Csizmadia Imola: Színház képek nélkül; Kozma Gábor Viktor: Élet nagybetűvel. Beszámoló a Zygmunt Molik konferenciáról és workshopsorozatról; Zsigmond Andrea: „Mind történetgazdák vagyunk”; Patkó Éva: Élő művészközösség. Román kortárs drámaírók. A lapszámot Benedek Levente provokatív színházi grafikái, plakáttervei illusztrálják.

Megjelent a Korunk januári lapszáma

Magyarország második világháborús hadtörténetének legtragikusabb eseménye a magyar királyi 2. honvéd hadsereg – rövidebben a magyar 2. hadsereg – pusztulása a Donnál. 80 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a mintegy 200 000 fős hadsereg katonáinak 2/3-a hősi halált halt, megsebesült vagy fogságba került. Megsemmisült, illetve elveszett az egységek technikai felszerelésének jó része is. Ezeket a veszteségeket a magyar hadsereg a háború végéig nem tudta kiheverni. A doni hadsereg katonáira az 1945 utáni Magyarország sokáig fasisztaként tekintett – vagy jobb esetben is hallgatott róluk. A hallgatást először Nemeskürty István törte meg 1973-ban megjelent, Requiem egy hadseregért című munkájával, majd Csoóri Sándor, Sára Sándor és Hanák Gábor állítottak nekik emléket a 80-as évek végén.

A rendszerváltás óta szabaddá vált az emlékezés, és a korral foglalkozó történészek az akkori történések minden jelentős mozzanatát feltárták.

Összeállításunkkal – amely a téma legavatottabb ismerőinek tanulmányait tartalmazza – ennek a 80. évvel ezelőtti tragikus eseménynek kívánunk emléket állítani.

Olvass továbbA doni katasztrófa

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2022-re Egyed Ákos történészprofesszornak ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. december 19-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője mondott, ezt követően Egyed Ákos tartott előadást.

Megjelent a Korunk decemberi lapszáma

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében a történelmi Erdély, illetve a Partium és a Bánság ismeretes módon Romániához került. Az erdélyi magyar nemzetrész számára ez gyökeresen új helyzetet teremtett. Többségből kényszerkisebbséggé válván ki kellett alakítania viszonyát a román többséghez és a román államhoz. Ennek során politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt új szervezeteket kellett létrehoznia vagy a régieket az új szellemhez igazítania.

Összeállításunkban ennek a folyamatnak elsősorban a politikai és kulturális vonatkozásaira koncentrálunk, de nem mellőzzük a társadalmi összefüggéseket sem. A tartalomból: Romsics Ignác: Az ellenállástól a beilleszkedésig. Az erdélyi magyarság dilemmái; Fodor János: Törésvonalak és kapcsolódási pontok Bernády György az Országos Magyar Pártban kifejtett tevékenységében; Főcze János: Moszkva trójai falova? A MADOSZ a két háború közötti Erdélyben; L. Balogh Béni: „Örömmámor és kétségbeesés” Az erdélyi magyarság és a második bécsi döntés; Murádin János Kristóf: Regionális politikai alakulat országos ambíciókkal. Az Erdélyi Párt 1940 és 1944 között; K. Lengyel Zsolt: Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében; Csapody  Miklós: Barakkból palota. Az erdélyi magyar irodalmi élet 1918–1944; Pethő Tibor: Száz év kisebbségben.