Megjelent a Korunk januári lapszáma

Magyarország második világháborús hadtörténetének legtragikusabb eseménye a magyar királyi 2. honvéd hadsereg – rövidebben a magyar 2. hadsereg – pusztulása a Donnál. 80 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a mintegy 200 000 fős hadsereg katonáinak 2/3-a hősi halált halt, megsebesült vagy fogságba került. Megsemmisült, illetve elveszett az egységek technikai felszerelésének jó része is. Ezeket a veszteségeket a magyar hadsereg a háború végéig nem tudta kiheverni. A doni hadsereg katonáira az 1945 utáni Magyarország sokáig fasisztaként tekintett – vagy jobb esetben is hallgatott róluk. A hallgatást először Nemeskürty István törte meg 1973-ban megjelent, Requiem egy hadseregért című munkájával, majd Csoóri Sándor, Sára Sándor és Hanák Gábor állítottak nekik emléket a 80-as évek végén.

A rendszerváltás óta szabaddá vált az emlékezés, és a korral foglalkozó történészek az akkori történések minden jelentős mozzanatát feltárták.

Összeállításunkkal – amely a téma legavatottabb ismerőinek tanulmányait tartalmazza – ennek a 80. évvel ezelőtti tragikus eseménynek kívánunk emléket állítani.

Olvass továbbA doni katasztrófa

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2022-re Egyed Ákos történészprofesszornak ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. december 19-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője mondott, ezt követően Egyed Ákos tartott előadást.

Megjelent a Korunk decemberi lapszáma

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében a történelmi Erdély, illetve a Partium és a Bánság ismeretes módon Romániához került. Az erdélyi magyar nemzetrész számára ez gyökeresen új helyzetet teremtett. Többségből kényszerkisebbséggé válván ki kellett alakítania viszonyát a román többséghez és a román államhoz. Ennek során politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt új szervezeteket kellett létrehoznia vagy a régieket az új szellemhez igazítania.

Összeállításunkban ennek a folyamatnak elsősorban a politikai és kulturális vonatkozásaira koncentrálunk, de nem mellőzzük a társadalmi összefüggéseket sem. A tartalomból: Romsics Ignác: Az ellenállástól a beilleszkedésig. Az erdélyi magyarság dilemmái; Fodor János: Törésvonalak és kapcsolódási pontok Bernády György az Országos Magyar Pártban kifejtett tevékenységében; Főcze János: Moszkva trójai falova? A MADOSZ a két háború közötti Erdélyben; L. Balogh Béni: „Örömmámor és kétségbeesés” Az erdélyi magyarság és a második bécsi döntés; Murádin János Kristóf: Regionális politikai alakulat országos ambíciókkal. Az Erdélyi Párt 1940 és 1944 között; K. Lengyel Zsolt: Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében; Csapody  Miklós: Barakkból palota. Az erdélyi magyar irodalmi élet 1918–1944; Pethő Tibor: Száz év kisebbségben.

Megjelent a Korunk novemberi száma

A huszadik század és az ezredforduló demográfiai mozgásai, a geopolitikai átalakulások világszinten teszik relevánssá a nemzeti irodalmak újradefiniálásának kérdéskörét. A diaszpóralét tapasztalatai, a lakosság mobilitása, az országhatárok, illetve az azokhoz való viszonyaink átalakulásai felismerhetővé teszik a nemzeti irodalmak hálózatos jellegét, amelynek következményei lehetnek az irodalomtörténeti elbeszélésekben is. A lapszám szerzői világirodalomról, többnyelvűségről, filmes alkotókról, kulturális összjátékokról írnak, planetáris kitekintésben.

Olvass továbbAz irodalom transznacionális hálózatai

Korunk Kulcsa 2021

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2021-re Csapody Miklós irodalomtörténésznek ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. október 29-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Cseke Péter szerkesztő mondott, a díjat Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője adta át.

A Korunk Kulcsa Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotása.

Megjelent a Korunk októberi lapszáma

Mit hordoz az informalitás? Szabályszegést vagy önmegvalósítást? Hatalommal való szembenállást vagy egyéni előnyszerzést? Túlélési módszert  vagy kreatív közösségi cselekvést? Vagy mindezt együtt? Az informális társadalmi gyakorlatok sokszínű, gazdag világa  társadalmi örökség,  folyamatosan megújuló mintázatai ma is mélyen beágyazódnak  a hétköznapi tudásba, a mindennapi életvezetésbe. A Korunk tematikus összeállításának szerzői (Biró A. Zoltán, Bodó Julianna, Jakab Judit, Kovács Eszter, Kovács Judit-Tünde, Oláh Sándor, Sarány Orsolya, Sárosi-Blága Ágnes, Szász Mária-Magdolna, Székely Kinga Katalin)  a székelyföldi térségben végzett kutatások alapján az informalitás megjelenési, működési módozataról kínálnak szemléletes leírásokat,  elemzési szempontokat, továbbgondolásra érdemes értelmezéseket.

Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A színház mibenlétére, alakulására és változataira vonatkozó elméleti és történeti reflexió Erdélyben szemmel láthatólag új lendületet vett az utóbbi időben. Szakembereink, kutatóink rendszeresen közlik tanulmányaikat az európai és a magyar dráma-, illetve színházkultúra történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatáról, ugyanakkor a színháztudományi vonatkozások mellett járatosak a színházi „üzem” és menedzsment kérdéseiben is. A lapszám nagyrészt a Marosvásárhelyi Művészetihez kapcsolódó szerzők munkáiból nyújt válogatást. A tartalomból: Bob Fülöp Erzsébet: Redundáns testek, entropikus testek, Boros Csaba: Harag György Cseresznyéskert-rendezéseinek hangzó költészete, Boros Kinga – Patkó Éva: Ványa, a kihagyhatatlan, Gecse Ramóna: Társadalmi színházi jelenségek, Csizmadia Imola: A nézői lét szomatikus formája.

Remek hírt kaptunk: mostantól a Korunk a szerkesztőség alapos előkészítő munkáját követően az ERIH PLUS által jegyzett tudományos folyóiratok közösségének tagjává vált. Köszönjük szerzőinknek, munkatársainknak, tudományos tanácsadóinknak, hogy részesei voltak ennek a folyamatnak, ami komoly szakmai elismerést jelent mindannyiunknak! A munka folytatódik, folyamatosan érkeznek az izgalmas tematikus lapszámok, várjuk szerzőinktől az újabb szövegeket! https://kanalregister.hkdir.no/publiseringskanaler/erihplus/periodical/info?id=503875

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

Az Erdélyi Fejedelemség történetét, mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg. Ez a helyzet óriási terhet és feladatot rótt az erdélyi fejedelmekre, akik egyfelől a szultánok vazallusai, másfelől a mindenkori magyar királyoknak is alattvalói voltak. Mindkét „császár” felé hódolatot kellett mutatniuk, mert országuk megmaradása volt a tét. Úgy kellett egyensúlyozniuk a két nagyhatalom között – ahogyan Pázmány Péter írta egy alkalommal Bethlen Gábornak, a „beretva élin” – hogy a fejedelemség túlélését biztosítsák. A külső fenyegetettség állandósuló állapotában voltak olyan kritikus helyzetek, történések, amelyeket a fejedelmek igyekeztek megoldani, olykor sikeresen, olykor sikertelenül, de hogy országukért küzdöttek, azt tőlük elvitatni nem lehet. A kívülről fenyegető támadások mellett az ország létét belső konfliktusok is megrengették, amelyek belpolitikai egyet nem értésből, vagy az államot alkotó rendi nemzetek közötti súrlódásokból fakadtak. Ennél fogva a fejedelmekre az a feladat is hárult, hogy a belső stabilitást, a rendek közötti egyetértést fenntartsák, vagy ügyes intézkedésekkel helyreállítsák. A lapszám írásai a fentebbi kérdéseket járják körül, egy-egy konkrét történelmi helyzet bemutatásával érzékeltetik a fejedelmeknek, erdélyi vezérpolitikusoknak az ország megmaradásért folytatott küzdelmét.

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

A macskák fontos szerepet töltenek be a kultúrtörténetben, részei a mítoszoknak, alaptörténeteknek ‒ és természetesen a hétköznapoknak is. A Korunk tematikus összeállítása a macskák irodalmi és képi megjelenítéseinek ered nyomába, vizsgálva a populáris kultúrában jelenlévő ábrázolásokat is, ugyanakkor kitér azoknak a társadalmi konszenzusoknak a változásaira is, amelyek például a városokban élő macskák életformáját befolyásolják. A lapszám írásai az alábbiakhoz hasonló kérdéseket járnak körül: milyen szerepet töltenek be a macskák a detektívtörténetekben? És a Kádár-kori mesefilmekben? Honnan ered az Aliz Csodaországban vigyorgó és fokozatosan eltűnő Cheshire Cat figurája, és milyen kulturális kontextusba illeszkedik? Mi a Macskák című musical előtörténete színpadon és filmen? Mennyire fordítható át a musical kiindulópontjaként számon tartott T.S. Eliot-kötet kelet-európai közegre? Milyen könyvek társaságában szeret tartózkodni a polcon egy szürrealista költő macskája? Mit olvas egy macskamentőként dolgozó, ennek társadalmi kereteit is tágítani próbáló kulturális újságíró? A lapszám szerzői közt szerepel többek között Egyed Emese, Kérchy Anna, Beretvás Gábor, Szabó R. Ádám, Miklós Ágnes Kata, Simona Popescu, Florin Bican, Horváth Csaba, Bence Erika, Zólya Andrea Csilla, Sándor Boglárka Ágnes.