Csiki László
Hazugok szigete
A XX. század végi, XXI. századi magyar irodalom kiemelkedő prózaírójának, Csiki Lászlónak a 70-es évek elején írt regénye, a Hazugok szigete a romániai cenzúra áldozatául esett: a Kriterion által nyomdába küldött könyv megjelenését az utolsó pillanatban állította le a Ceauşescu-diktatúra-beli ellenőrzés. Az író halála után került elő egy gépiratmásolat, amelynek kiadására a Komp–Press vállalkozott.
A Hazugok szigete Csiki László első jelentős nagyepikai műve – a Titkos fegyverek és az Ajakír című regények előzménye – egy erdélyi, székely kisváros, Sepsiszentgyörgy Ceauşescu-korabeli életének groteszk rajza. Kiváló lélektani ábrázolás, egyúttal átfogó társadalomrajz, amelyben jellegzetes figurák tűnnek fel. A könyv megírása után negyven évvel is eseményszámba megy a Hazugok szigete, egy elmúlt világ hű tükörképe.
160 oldal
ISBN 978-973-1960-52-4
Demény Péter
A lélek trolija
Demény Péter esszékötetén látszik, hogy a műfaj könnyed hagyományához kapcsolódik, ahhoz a hagyományhoz, melynek kapcsán először és mindenekelőtt Montaigne jut eszünkbe, de sorolhatjuk tovább a neveket Huxley-től Ecóig és Kosztolányitól Nemes Nagy Ágnesig vagy Szilágyi Domokosig. Az írások körüludvarolják, körülröpködik témájukat, legyen az Kós Károly Országépítője, a Három nővér kolozsvári előadása, Csíky András vagy Kézdi Imola (eddigi) színészi pályája, Kincses Réka filmje vagy Deák Ferenc grafikái. A szerző nem fél a váratlan ötletektől (például attól, hogy a Kós-regény a labirintus mitologémája alapján lenne elemezhető), vállalja a kockázatot, hogy ami számára eredetinek tűnt, az az olvasó számára esetleg eredetieskedésnek tűnjön.
Mint az előbbi felsorolásból is kiderül, a kötet nem csak irodalmi esszéket tartalmaz, s ez is a műfaj szabálytalan szabályaihoz tartozik: Huxley egy macskapárról írta egyik esszéjét, félelmetes következtetéseket vonva le az állatok viselkedéséből az emberekre nézve, Nemes Nagy saját bevallása szerint egy Napóleon nevű tyúknak köszönheti, hogy túlélte a háborút. A színház, a film, a képzőművészet természetesen nem azonos az állatok világával, a törekvés iránya mégis egyértelmű: esszéket nem kizárólag irodalomról, nem is kizárólag művészetről – bármiről lehet írni.
A lélek trolija szövegei az esszének azt a szabályát is betartják, amely a klasszikus verseken kívül talán rá a leginkább érvényes: őket olvasva nemcsak a tárgyról – a szerzőről is sok minden kiderül.
232 oldal
ISBN 978-973-1960-55-5
Kolozsvári beugró
Szerk.: Kántor Lajos, Rigán Lóránd
A városba beugró akkor tudja igazán, hogy Kolozsvárt van, amikor szembetalálkozik a büszke lován ülő királlyal. Mátyás azóta letagadhatatlan jelképe Erdély nem hivatalos, mégis mindenkitől elismert fővárosának, amióta Fadrusz János szoborcsoportja (1902-től) a Szent Mihály-templom gótikájával kerülhetett összhangba.
160 oldal
ISBN 978-973-1960-56-2
Molnár Judit
Miske László
Ha vallatóra fogjuk alakításainak sorát, egyértelműen bomlik ki a pályaív. Korosztályos társa lévén tanúja lehettem pályaindító alakításának: Kovács György rendezésében Liliom megformálásának. Ahogyan ebben a földi valóságot égi játékká emelő darabban a marcona külsővel és modorral palástolt belső emberi melegség végül eluralja a szerepet, úgy kellett az életmásoló színjátszó eszközöket stilizálni és a színpadot létértelmező térré változtatni – s Miske László ebben az „elemelésben” jeleskedett. Éreztük: egy olyan új tehetség jelentkezett, aki képes új idők új dalait új módon megszólaltatni. (Kötő József)
108 oldal
ISBN 978-973-1960-53-1
Mítoszaink nyomában
Szerk.: Kovács Kiss Gyöngy
A racionalitástól eltávolodó, mitikus gondolkodás – a maga összetett és változékony históriai és földrajzi tagoltságában – végigkíséri az emberiség történetét. A fantázia keltette, illúziókkal és képzelgésekkel teli mitológiák napjainkban is burjánoznak, ha talán nem is oly erőteljes mértékben, mint a természeti társadalmak és az ősi civilizációk korában, a maguk félrevezető és egyidejűleg virulens mivoltában, átvészelve a különböző korokat.
A 19. század második felében kibontakozó szaktudományos történetírás egyik meghatározó célkitűzése a múltnak – a tévhitekkel, illúziókkal, legendákkal és előítéletekkel teli mitikus gondolkodással szemben – az ellenőrzött tényállításokra és racionális magyarázatokra támaszkodó, a „tényleges történésekre” alapuló bemutatása volt. Bár az elmúlt egy-másfél évszázadban a történetírás 19. századi eszköztára jelentősen bővült és tökéletesedett, a teljes objektivitást elérni és a nagybetűs Igazságot feltárni egyetlen nemzet egyetlen történészének sem sikerült. E maximális célkitűzés elérhetőségében többen már a kezdetekkor is kételkedtek, ma pedig szinte senki sem hisz benne. Mindeközben a történelmietlen gondolkodás különböző formái velünk élnek, a tévhitek és az előítéletek a 21. században is sokakat rabul ejtenek, s a nemzeti és egyéb mitológiák továbbra is teret hódítanak, miközben a szaktörténészek sokszor eszköztelenül állnak e harsány és széles körökben népszerű áltudományos interpretációkkal szemben.
A kötet szerzői a magyar história néhány (tév)képzetét vizsgálják meg, és ütköztetik az ezekről való bizonyított tudásunkkal, ezáltal az egészséges, deheroizálástól és mitizálástól egyaránt mentes történelmi tudat kialakításához kívánnak hozzájárulni. A könyv elsősorban azoknak az olvasóknak szól, akik identitásuk történelmi dimenzióját nem tévhitekre és legendákra, hanem múltunk ellenőrzött tudáson alapuló racionális magyarázataira kívánják építeni.
264 oldal
ISBN 978-973-1960-51-7
Párbeszéd nemzetről, nemzetköziségről
Szerk.: Kántor Lajos
Nemzet, nemzetköziség, nemzetfölöttiség a jelen kori társadalmi párbeszéd, az éles viták középpontjában áll, Európa-szerte és a magyar közbeszédben is. A Korunkban változó hangsúlyokkal, meg-megújuló intenzitással folyik ez a párbeszéd; az első szakaszban (1926–1940) az internacionalizmus érvei álltak előtérben, az 1957-tel indult második folyam a szigorú pártellenőrzés és cenzori tiltások valamelyes könnyebbülésekor a hetvenes években már felmutatja a nemzeti önismeret bizonyos kérdéseit, főképpen kulturális vonatkozásban. 1990 óta a folyóirat súlypontos lapszámaiban folyamatosan rá lehetett kérdezni: mit jelent ma a nemzeti hagyomány, mit jelent az európaiság, hogyan harcolnak egymással a nacionalizmusok, miképpen működnek a nemzetek feletti intézmények.
Párbeszéd nemzetről, nemzetköziségről című kötetünk a legújabb kérdésfelvető tanulmányokból ad közre egy jelentős válogatást (András Sándor, Egyed Péter, Salat Levente, Péter Árpád, Ódor László, Pomogáts Béla, Görömbei András, Poszler György és mások, köztük néhány román politológus, történész munkáiból, illetve hangsúlyosan e kötet számár készült válaszokat közlünk nemzet, kultúrnemzet, államnemzet, nemzeti önismeret, nemzetköziség kérdéseire. Könyvünk súlypontját ezek a mai válaszok adják olyan erdélyi, magyarországi, illetve Nyugaton élő magyar értelmiségiektől, szakemberektől, mint Dávid Gyula, Gömöri György, Horváth Andor, Kötő József, Pomogáts Béla, Romsics Ignác, Vegel László.
320 oldal
ISBN 978-973-1960-59-3
Romsics Ignác
Nemzet, állam, régió
Tanulmányok Erdélyről és a Kárpát-medence interetnikus kapcsolatairól a 19–20. században
A 19. század elején Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának tagjai három nagy politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések – zömmel nemzetállamok – jöttek létre. Ezek száma ma éppen 20. Ezen átalakulás legnagyobb felhajtó ereje a nacionalizmus, hordozói pedig az egyes nemzetek voltak. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának történetileg determinált diszharmóniája mindazonáltal nem tűnt el, csupán új formákat öltött. A nacionalizmus ma is a térség békéjét és stabilitását veszélyeztető tényezők egyike.
Romsics Ignác hét tanulmányból álló kötetének témája e 200 esztendős folyamat áttekintése különös tekintettel a multietnikus Erdélyre és az Erdéllyel kapcsolatos nagyhatalmi politikára. A nyitó tanulmány a Habsburg Monarchia küzdelmét mutatja be a birodalmon belüli nacionalista törekvésekkel a 19. század elejétől az I. világháború utáni felbomlásáig. Ezt Bethlen István Erdéllyel kapcsolatos 1918 és 1940 közötti elgondolásainak a bemutatása követi. Ezután az Erdély Románia és Magyarország közötti megosztását eredményező második bécsi döntés megszületésének rekonstruálása következik. A negyedik tanulmány tárgya a magyar politikai elit és a leendő győztes nagyhatalmak szakértőinek háború alatti tervei az erdélyi kérdés kölcsönösen megnyugtató, illetve saját stratégiai szempontjainknak megfelelő rendezési elképzeléseiről. Erre mintegy válaszol az ötödik írás: az Erdély jövőjével kapcsolatos magyar, román és nagyhatalmi viták 1945–1946-ban, s végül a trianoni döntést megismétlő 1947-es párizsi békeszerződés. Az ezt követő esszé az államszocializmus időszakának e tárgykörben tanúsított közömbösségéről és passzivitásáról szól, míg a kötetet záró utolsó írás tárgya az ezredforduló időszakára jellemző nemzetiségi politikák típusainak és technikáinak az áttekintése.
264 oldal
ISBN 978-973-1960-58-6
Tamás Dénes
Honfoglaló esszék
Tamás Dénes Sepsiszentgyörgyön született 1975-ben. Ha sikeres lesz a honfoglalása, itt is fog meghalni. Gyermekkorát a Rétyi Nyírben tett kalandozások tették emlékezetessé. Mostanáig négy város fogadta be, iskoláinak helyszínei: Székelyudvarhely, Kolozsvár, Budapest, ahonnan végül egy ködös, borongós reggelen hazautazott Sepsiszentgyörgyre, hogy megírja esszéit. Jelenleg a Csíkszeredai Sapientia Egyetemen tanít, ahová hetente vonatozik kommunikációs szakos diákokat oktatni, közben tájképészként próbálgatja magát. Szeret biciklizni, futni és pingpongozni, no meg székelyföldi piszkos vasútállomásokon álldogálni. Legutoljára babakocsit tologatva látták Sepsiszentgyörgy egyik zegzugos tömbháznegyedében.
Esszéi a helyhez való viszonyulás kérdésére adnak sajátos választ. A szövegek kiindulópontja, hogy a választ nem valamilyen eszméből, ideológiából, történelmi konstrukcióból, hanem a tér, a tájék szövetéből kell kiolvasni.
180 oldal
ISBN 978-973-1960-54-8