Bakk Miklós
Politikai közösség és identitás
A könyv a politikai identitás alapjainak és szerkezetének a vizsgálatát tűzi ki célul. Filozófiai szempontból egyik legfontosabb kiindulópontja, hogy a politikai identitáskonstrukciókat hermeneutikai paradigmával alapozza meg, mely a politika nyelviségét, és a konfliktusosság diszkurzivitás révén történő intézményesülését állítja az előtérbe. Hipotézise szerint ez a megközelítésmód biztosít átfogóbb értelmezőerőt ahhoz a szintézishez, amellyel a politikai identitás új modellje megalkotható.
A szerző a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, a Krónika című országos napilap főmunkatársa.
248 oldal
ISBN 978-973-9373-89-0
Gróf Degenfeld-Schonburg Sándor
Elmélkedések
Az igényes grafikai kivitelezésű kötetben a Svábországból a középkorban Magyarországra, majd onnan Erdélybe elszármazott Degenfeld-Schonburg család egyik tekintélyes tagja, a Johannita-rend kommendátora tisztséget is betöltő erdélyi főnemes, a família doyenje vall életéről, azokról az értékekről-elvekről, amelyek felmenői, és reményei szerint leszármazottai életét is meghatározzák: tradíció, kötelesség, felelősségvállalás, közösségépítés, tudománypártolás, jótékonykodás, intézményesített keretek között éppúgy, mint magánemberként.
88 oldal
ISBN 978-973-9373-96-8
Dehel Gábor
Marton Melinda
A Kolozsvári Állami Magyar Opera primadonnájának életregénye, a kulisszák mögött és a színpadon, ahogy ő elmeséli beszélgetőtársának. A kötetet számos fotó illusztrálja.
220 oldal
ISBN 978-973-9373-90-6
A meghajlás művészete
A Korunk fiatal szerzőinek antológiája
Szerk.: Balázs Imre József
2006 januárjában a Korunk Generátor címmel indított rovatot pályakezdő szerzők bemutatása céljával. Több indoka volt ennek a vállalkozásnak: egyrészt a Romániában jelentkező fiatal magyar szerzők előtti lehetőségek korlátozott volta, másrészt annak a jelzése, hogy a 2006 táján felbukkanó fiatal szerzők már nem fértek be a korábbi skatulyákba. Számukra egyre fontosabbnak tűnik az új alternatívák keresése az irodalmi intézményesülés, illetve az irodalomszemlélet terén: új irodalmi körök, portálok, találkozóhelyek bukkantak fel e kötet szerzői körül.
A rovat újdonsága az volt, hogy a lapban közölt szövegekhez minden esetben társult egy rövid cv és egy miniinterjú, amely az olvasókat talán segíthette annak megítélésében, hogy milyen problémák foglalkoztatják a fiatal szerzőket, milyen állomásánál tartanak az alkotómunkának, mennyire tudnak kívül helyezkedni saját szövegeiken.
A könyvben tizenegy szerző írásai olvashatók tehát, miniinterjúk és kiséletrajzok kíséretében: pályakezdő írók szövegei, pályakezdésük kontextusaival együtt.
112 oldal
ISBN 978-973-8373-92-0
Köllő Katalin
Csíky András
Csíky András egyike a romániai magyar színjátszás legendás, mindmáig pályán levő színművészeinek. Számos színdarab és jónéhány jelentős film szereplője, színházi intézmények alapító tagja, vezetője. Köllő Katalin kérdéseire válaszolva kibontakoznak egy gondolkodó, intellektuális művész életútjának, pályájának legfontosabb állomásai, azok a problémák, amelyek foglalkoztatták élete során.
A könyv a Prospero Könyvek című sorozatában lát napvilágot, a sorozat már ismert profiljához híven, képekkel, egyéb adatokat tartalmazó függelékkel, amelyben láthatóvá válik – emlékeztetőül – mindaz, amiről a művész beszél.
140 oldal
ISBN 978-973-9373-88-3
Közösség és művészet
A Korunk Galéria története 1973-1986
Szerk.: Kántor Lajos és Székely Sebestyén György
A harmincöt éve alapított galériában a legkiválóbb erdélyi magyar képzőművészek állítottak ki: ennek történetét mondja el a könyv képek, dokumentumok, visszaemlékezések formájában.
Kovács Kiss Gyöngy
Megidézett múlt
Tanulmányok forrásközlések
A tanulmányokat, forrásközléseket tartalmazó kötet három részre tagolódik. Az első rész Kolozsvár, a „civitas primaria”, az egyik legjelentősebb erdélyi urbanitás egyike társadalom- és művelődéstörténetének bizonyos aspektusait – a társadalmi érintkezés, az interperszonális kapcsolatrendszerek alakulása, a viseletszabályozás, városépítészeti problematikák, illetve a bálozás kialakulásának és térnyerésének kérdéseit – tárgyalja a 16. századtól kezdődően a 19. század elejéig.
A második rész a Habsburg-uralom erdélyi kiteljesedésének folyamatát a korabeli magyar emlékirodalom láttatásában vizsgálja – elsősorban a politikai vonzatokra fókuszálva, ugyanakkor szem előtt tartva azt a mentalitásváltást, amelyet Erdélynek a Habsburg Birodalomba való betagolódása gerjeszt és kristályosít ki az egyes társadalmi rétegekben.
A harmadik rész művelődéstörténeti forrásközléseket tartalmaz.
Nagy-Hintós Diana
Hary Béla
Hary Béla hosszú évtizedek óta a Kolozsvári Állami Magyar Opera dirigense, két ízben igazgatója is volt. Eleganciája, kultúrája, lélekjelenléte immár legendássá vált Kolozsváron és nemcsak itt. Ami azonban a legendát még mélyebben azzá teszi, az a hivatásosok véleménye: aki elolvassa László Ferenc előszavát, annak számára kiderül, a szakértők is a fenti kifejezéseket használják, amikor Hary Béla alakjáról kell „szellemi robotképet” alkotniuk.
A karmester méltán érdemli meg az elismerő szavakat. Egy hosszú pálya alatt, mint az interjúkötetből is kiviláglik, nemcsak felhalmozta a tapasztalatokat, hanem értelmezte is őket; nemcsak passzív tudást gyűjtött, hanem elemző készségre is szert tett. Nem pusztán a fotográfia véletlene, sem egyszerű kortörténeti emlék, hogy a világhírű román karmesterrel, Sergiu Celibidachéval látjuk együtt – szellemtörténeti adalék ez, amely arról beszél, Hary Béla megérdemelten áll a huszadik század egyik legnagyobb zeneértelmezője mellett.
A könyv a Prospero könyvei sorozatban jelent meg.
112 oldal
ISBN 978-973-9373-93-7
T. Szabó Levente
A tér képei: tér, irodalom, társadalom
A kötet egy olyan iránynak nyújtja sokszínű képét, amelyet az utóbbi évtizedek nyugati irodalomtörténetei előszeretettel neveznek az irodalom társadalomtörténetének. Ezen belül a klasszikus magyar irodalomnak a forrásaihoz, lehetőségeihez alkalmazkodva, meggyőző és részletező értelmezések révén bont ki az irodalom és társadalom összefüggését előtérbe helyező szempontokat.
Ezek közül a szempontok közül a legkarakterisztikusabb, a kötet számos tanulmányában felbukkanó, többet egyenesen szervező szempont is az irodalmi térábrázolás. A tér az Annales első történészi hulláma óta igen tudatos és kimerítő reflexiók tárgya az újabb történetírásban, s ennek nyomán a tér társadalomtörténete (például a várostörténet néhány irányzata) igen fontos és megkerülhetetlen szemponttá tette a múlttal foglalkozók módszertani eszközkészletében. Ennek ellenére a magyar irodalomtörténeti hagyományban ritka kivételektől eltekintve az utóbbi időkig visszhangtalan maradt azokkal a forrásokkal való szembenézés, amely az irodalomban megjelenített térképzetek, a tér poétikáinak a jellegzetességeit, s nem utolsósorban az általuk hordozott jellegzetes ideológiai irányokat (köztük például a transzilvanizmust) vizsgálták volna. Épp ezért visel e kötet főcímként a térábrázolások irodalomtörténeti módszertanát feszegető kérdést. Ez a kérdés ágyazódik be a későbbiekben egy sor olyan jelenség vizsgálatába, amely egytől egyig az irodalom és társadalom összetett és sokféleképpen modellezhető kapcsolatát jeleníti meg, különösen az irodalom hivatásosodásával összefüggésben.
380 oldal
ISBN 978-973-9373-95-1
Virginás Andrea
Az erdélyi prérin
Virginás Andrea, a Sapientia – EMTE oktatója azok közé tartozik, akik számára a kultúra fogalma egészen tágasan értelmeződik: az irodalmi művek, filmek viszonyítási rendszerében fontossá válik az ő esetében a populáris kultúra, illetve általánosabban az a hiedelem- és elvárásrendszer, amelyet több médium és a kultúra rétegei határoznak meg. Fontos, hogy mindezek mellett vállalja kötetében a nézőpont lokális, történeti kontextusát is: „A következő írásokban ott bujdokolnak a felvonulások és a darabjaira hulló népünnepélyek gyerekemlékei, ott ül rendíthetetlenül Brezsnyev temetése, mint az addig látott leghosszabb tévés közvetítés mámorító élménye, de benne gyökereznek ezek a szövegek az 1990-es évek parabolaantenna-imádatában és a magyarországi látogatások felfoghatatlan, és mégis valóságos könyv-tengerében.” – írja bevezetőjében.
Széles körű tájékozottságról tanúskodnak az írások elméleti hivatkozásai, de az a sokszínűség is, amely a könyv lapjain megmutatkozik: kritikákat, tanulmányokat olvashatunk többek között az anglisztika témakörében megjelent kötetekről, magyar és román irodalmi művekről (Mészöly Miklós, Mircea Cărtărescu, Bogdán László, Vida Gábor, Orbán János Dénes és mások könyveiről), filmekről. A kötet végén, hangsúlyos helyen olvasható tanulmányok pedig szokatlan perspektívát, a posztkolonialitás kontextusát kínálják a romániai magyar irodalom utóbbi éveinek, évtizedeinek újraolvasásához. Ezek az írások egyértelműen mutatják, hogy a lokalitás perspektívájának használata nem beszűkíti az értelmezéseket, hanem egyszerűen azt a többlettapasztalatot, töblettudást hasznosítja egy elméletileg is izgalmas probléma megközelítése során, amelyet az adott kulturális-történelmi környezet kínált számára.
236 oldal
ISBN 978-973-9373-91-3