Történelmünk a Kárpát-medencében
Szerk.: Kovács Kiss Gyöngy
A kötet annak a történészkollokviumnak az anyagára épül, amelyet 2005 novemberében szervezett a Korunk, és amely az 1956-os évet közvetlenül megelőző, illetve azt követő korszakot vizsgálta.
A szerzők jelentős magyarországi és romániai szakértők: L. Balogh Béni, Romsics Ignác, Gyarmati György, Ormos Mária, Stefano Bottoni, Nagy Mihály Zoltán, Novák Csaba Zoltán, Gagyi József, Lázok Klára. Írásaikból kibontakozik nem csupán az események menete, kronológiája, hanem azok az ok-okozati összefüggések, kulisszák mögött zajló történések is, amelyek valójában, közvetlenül vagy közvetve meghatározták az 1956-os év történéseit is.
„A kollokvium előadásai egyazon rövid korszakot jártak körül, ám – a választott témák okán – a valóság más-más aspektusait villantották fel. Szóltak államról és politikáról, gazdaságról, társadalomról, kultúráról és oktatásról, hatalomról, megtorlásról és – természetszerűen – jövőt alakító elképzelésekről.”, írja a szerkesztő a kötet bevezetőjében.
Az 1956-os forradalom ötvenéves évfordulóján különösen időszerű, hogy több, különböző nézőpontú elemzésből kapjunk választ azokra a kérdésekre, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak.
232 oldal
ISBN (10) 973-9373-70-4;
ISBN (13) 978-973-9373-70-8
Viharok 1956-os irodalom a Korunkban
szerk.: Balázs Imre József
A Korunk és 1956 kapcsolata egy ironikus fintorral indul. Amikor a román pártszervek 1956-ban jóváhagyják, hogy 1940-től tartó szünetelése után újrainduljon a Korunk, még csak érlelődik a magyarországi forradalom. Nyitási gesztus. Amikor 1957 januárjában két régi Korunk-munkatárs, Gáll Ernő és Balogh Edgár vezényletével megjelenik az új folyam, már inkább csak álságos gesztusnak tűnik. Egyik kezével börtönbe dug a hatalom jónéhány idősebb és fiatalabb magyar (és román) értelmiségit. Másik kezével lapokat (Korunk, Napsugár) alapít, hogy legyen, amit felmutasson, ha számonkérésekkel bombázzák. A lap maga természetesen jóval többé vált ennél. Számos kitűnő írást közölt, magyarországi és emigráns szerzőktől is. A korabeli irodalom sok remekművét jelentette meg első közlésben, könyveket adott ki, képzőművészeti galériát, tudományos díjakat alapított. Mindvégig fontos viszonyítási pontot jelentett az erdélyi magyar kultúrában.
Az 1956-os eseményekkel a lap 1990 után foglalkozhatott behatóbban. Több műfajban is: esszében, tanulmányban, interjúban. És számos irodalmi műben – ezek legnagyobbrészt a Korunk 1996. októberi számában, a forradalom negyvenedik évfordulóján jelentek meg. A kötet gerincét ezek az írások képezik. Kötetbeli megjelenésük hozzájárul az 1956-os irodalom teljesebb körképének kirajzolódásához. Olyan dokumentumokkal, tanulmányokkal, esszékkel egészült még ki a könyv, amelyek révén az irodalmi szövegek is pontosabban elhelyezhetők 1956 és a jelen kontextusában.
166 oldal
ISBN (10) 973-9373-71-2
ISBN (13) 978-973-9373-71-5
Bányai Éva
Sikertörténet kudarcokkal
Bányai Éva olyan feladatra vállalkozott, amely már régóta időszerű: a bukaresti magyarság sajátos közösségének feltérképezésére, részletekbe menő életútinterjúk révén. A kötet fókuszát nem annyira a személyes élettörténetek, inkább a bukaresti magyar reprezentatív intézmények sorsa képezi. A Kriterion Könyvkiadó, A Hét és a bukaresti televízió magyar adása a hatvanas-hetvenes években olyan kulturális pezsgést hoztak a bukaresti magyarság életébe, amely a romániai magyarság történetében megkerülhetetlen viszonyítási ponttá vált. Számos történelmi tanulsággal szolgál a nyolcvanas évek egyre szigorúbb hatalmi viszonyainak számbavétele, illetve a kilencvenes évek radikálisan átalakuló bukaresti magyar közösségének sorsa is.
Egy olyan világba vezetnek el Bányai Éva interjúi, amely már nem létezik. Középpontban a hatvanas-hetvenes évek Bukarestje áll, amely a romániai magyar kultúra kulcsfontosságú alkotó és szervező egyéniségeinek eltérő nézőpontjai felől bontakozik ki a beszélgetésekben. Sikeres intézmények futnak bele elkerülhetetlen kudarcokba, de e sikereket és kudarcokat egyformán kár lenne elfelejteni.
338 oldal
ISBN (10) 973-9373-66-6
ISBN (13) 978-973-9373-66-1
Buday György és Kolozsvár
Szerk.: Cseke Péter
Buday György életműve a magyar kulturális örökség értékes része, amely összeköti az erdélyi, a magyarországi és a nyugati magyarság életét, szellemi teljesítményeit. Az Erdélyi Fiatalok, a Szegedi Fiatalok, a Válasz korszellem-változtató szenvedélye, a székely népballadák, a magyar líra klasszikusai és Shakespeare egymástól látszólag távoli világa kapcsolódik össze hagyatékában.
A világhírű grafikusművész és társadalomtudományi érdeklődésű közösségszervező (Kolozsvár, 1907. ápr. 7. – Coulsdon, Anglia, 1990. jún. 12.) emléke előtt tiszteleg a kötet, szülővárosában, amelytől lélekben sosem szakadt el. Pályája csúcsán is számon tartotta, hogy művészi indulásában mit köszönhet ennek a városnak (ahol 17 évesen rendezte meg első egyéni kiállítását), mint ahogy haláláig sem feledte: a Korunk Galéria látogatói jelképes hazatérését ünnepelték születésének 75. évfordulóján.
240 oldal
ISBN (10) 973-9373-67-4
ISBN (13) 978-973-9373-67-8
„Oka ezen írásnak…”
XVIII. századi erdélyi emlékírók
Szerk.: Luffy Katalin
Jelen szöveggyűjtemény egy korábbi kötet (Moribunda Transylvania. Válogatás a XVII. század emlékirat-irodalmából, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2000) elméleti-módszertani premisszáiból indít. A történelmi tapasztalat ürügyén elmesélhető történelem, de inkább történelmek emlékké lényegült elbeszéléseit szándékozik megmutatni. A korszak egyik meghatározó eseménye a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc. Válogatásunk többek között ennek a tapasztalatnak a visszhangjait igyekszik bemutatni. Ezenkívül az egyéni létélmény, condition humaine akár a történelmi tapasztalattól független, XVIII. századi magyar „valóságának” elbeszélt/megalkotott dimenzióit is szemlélteti. A kortárs európai irodalmak szentimentális, én-központú diskurzusai a korszak vallásos megújulási próbálkozásaiban jórészt a lelki naplók, vallomások, feljegyzések retorikai-poétikai lehetőségeire alapoznak. Kötetünk a megfelelő elméleti bevezető, szöveggondozás, jegyzetelés révén a közzétett szövegek új olvasási, illetve interpretációs lehetőségeit mint valós irodalomértési perspektívákat igyekszik exponálni.
A kortárs olvasó ezeket a szövegeket már nem pusztán történeti forrásértékük miatt értékeli, egy-egy kiemelt esemény igazolását keresve, hanem az egyéni és közösségi identitás, az emlékezet őrzésének és alakításának narratív formáit fedezi fel bennük.
Éppen ezért a szerkesztő nem ragaszkodott a műfaji vagy kronológiai szempontú besoroláshoz, hanem egy-egy téma, problémakör köré igyekezett csoportosítani a kiválasztott szövegeket, remélve, hogy az ilyen szempontú válogatás az olvasást könnyítheti meg: a sokszor távolinak, nehézkesnek tűnő szövegeket is közelebb hozhatja.
338 oldal
ISBN (10) 973-9373-76-3
ISBN (13) 978-973-9373-76-0
Gárdonyi Géza
Bűntárgyalás
A Bűntárgyalás novellái a kevésbé klasszicizált, de valószínűleg egyre érdekesebbé váló Gárdonyit ismertetik meg az olvasóval. Móricz életművének minden opusa egy harcos író újabb és újabb állomása; Gárdonyi nem akar bizonygatni semmit, egyetlen osztályt sem akar sem eltörülni a föld színéről, sem pedig megváltani – ő „csak” ábrázol. A novelláknak ez a hiteles „csak” és az ábrázolás pontossága adja meg a varázsát.
Az elbeszélői hangnem néhány állandó jegye: az egyszerűség, a humor, a derű. Gárdonyi megértésre törekvő, azonosuló kívülálló, ebből az alapállásból indulnak ki szövegei. Jellegzetes szereplője, a részben önéletrajzi elemekből felépített néptanító, nevelni próbálja a falusiakat – gyermekeket és felnőtteket egyaránt –, de ő maga is képes változni, alakulni ebben a folyamatban.
380 oldal
ISBN (10) 973-9373-74-7
ISBN (13) 978-973-9373-74-6
Krúdy Gyula
Fogadó a régi világhoz
A kötet néhány Szindbád-novella mellett Krúdy két kitűnő elbeszélését, az Utolsó szivar az Arabs szürkénél és A hírlapíró és a halál címűeket is tartalmazza. Ezenkívül Krúdy tárcáiból is közöl a válogatás, hiszen ő a műfaj egyik legjelentősebb képviselője, aki megmutatta, hogyan lehet két-három oldalba sűríteni a századforduló magyar életét.
Varrónőktől színész- és táncosnőkig, csaposlegényektől súgókon és hírlapírókon át ezredesekig mindenki itt van, és hogy mindenkinek megbocsáttatik minden, az nem azt jelenti, hogy az elbeszélő semmit nem vesz észre (hisz akkor a megbocsátásnak sem lenne értéke). Mindent észrevesz, és mindent megbocsát; mindent megbocsát, de mindent észrevesz.
232 odal
ISBN (10) 973-9373-75-5
ISBN (13) 978-973-9373-75-3
Pomogáts Béla
Együtt Európában
Az európai integráció igen nagy lehetőségeket nyithat meg az erdélyi magyar nemzeti közösség, illetve a békés magyar nemzetegyesítés előtt. Talán ebben van a legtöbb remény. Nem először a történelemben, minthogy az európai integráció, mint történelmi lehetőség és feladat, korábban is az erdélyi magyarság stratégiai kiútkeresésének egyik változata volt. A kötet címe ezért Együtt Európában.
Az itt összegyűjtött tanulmányok, újságcikkek és előadások, néhány kivétellel, erdélyi folyóiratokban jelentek meg az elmúlt évtizedben.
442 oldal
ISBN (10) 973-9373-65-8
ISBN (13) 978-973-9373-65-4
Tóth Zsombor
Történelmem terhe
Antropológiai szempontok a kora újkori magyar írásbeliség szövegeinek értelmezéséhez
A szerző történeti antropológiai nézőpontból vizsgálja a kora újkori írásbeliség íráshasználati szintjeit, közösségi és individuális íráshabitusait. Megközelítései leggyakrabban esettanulmányokként működnek: egy-egy konkrét műnek és kontextusainak elemzése megteremti annak lehetőségét, hogy általánosabb, korszakra vonatkozó következtetések is megfogalmazódjanak a tanulmányokban. A könyv módszertanát jelentősen befolyásolta Hayden White történelemkoncepciója, amely szerint a múltról nincsenek semleges kijelentések, a történész konstruál, szelektál, történetté formál. Ebből következik, hogy a történelmet megalkotni teher, felelősség: a könyvcím Hayden White The Burden of History című kötetét parafrazálja.
A kötet tanulmányai 1998 és 2005 között íródtak, és jelentős részük többszerzős tanulmánykötetekben vagy szakfolyóiratban jelent meg. Témájuk: a magyar irodalomtörténet-írás Mohács-képe, Brodarics István korhű beszámolója a mohácsi csatáról, Heltai Gáspár történetírói munkássága, Apáczai Csere János Encyclopaediájának történelemszemlélete, Nagyari József és Bethlen Miklós vitája, a Zrínyi Miklós-kultusz, Misztótfalusi Kis Miklós Mentsége, Bethlen Miklós Önéletírása, a kora újkori kalendáriumok, a protestáns kor hitvitái.
482 oldal
ISBN (10) 973-9373-73-9
ISBN (13) 978-973-9373-73-9