Megjelent a Komp-Press Kiadó újabb könyve

Hermann Gusztáv Mihály

A székely eredetmítosz

A britek többsége – amennyire én tudom – megfelelő életkorban ma is szívesen olvassa Artúr király és a kerekasztal lovagjainak történetét, majd idő múltával tisztába kerül azzal, hogy kétségek merültek fel Artúr egykori létezésével kapcsolatban, meg ha (valószínűleg) élt is egy ilyen nevű tartományi hadúr (semmiképp sem „király”), az egész kor, a lakott-épített környezet, az ő szerepe az akkori eseményekben merőben más volt, mint ahogyan a „legenda” azt megörökítette, aztán az irodalom, később a filmipar tovább színezte. Attól még Albion történetének ködbe burkolózó korai századai kedvesek maradnak a szülőföldjüket szerető britek számára, e titokzatos kor szimbolikus vezéralakja pedig változatlanul „Artúr király” marad.

328 oldal

ISBN 978-606-773-043-2

Megjelent az Erdélyi magyar nőírók című kötet

Milyen lehetne az erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány? A kötet azt a kérdést járja körül, hogy mi a feltétele annak, hogy a női írás számára saját hagyományt alkothassunk az elmúlt száz évre visszanézve, és eltüntessük a kulturális emlékezet néhány vakfoltját. Az összeállítás hiányt pótol ugyan, de nem törekszik teljességre. Célkitűzései közé tartozik jelentős írói teljesítmények felmutatása, releváns elemzési szempontok keresése, illetve a nőírói teljesítmények párbeszédbe állítása. A vizsgált szerzők névsora: Berde Mária, Thury Zsuzsa, Erdélyi Ágnes, Ignácz Rózsa, Varró Ilona, Hervay Gizella, Várady Emese, Adonyi Nagy Mária, Polcz Alaine, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A kiadvány egy tervezett, hasonló tematikájú kötetsorozat első darabja.

A kötet szerzői: Ádám Szilamér, Airizer Andrea, Balázs Imre József, Balogh Mónika, Bucs Réka, Csiszer Katalin, Erdős Katalin, Fazakas Réka, Fodor Orsolya, Major Gergely, Miklós Dobos Noémi, Nagy Emese Ingrid, Sebestyén Kinga .