Fák

 

Megjelent a Korunk 2020. júniusi száma

A fa olyan kulturális szimbólum és mítoszi szereplő, amely világszerte meghatározó a népek alaptörténeteiben. Élőlény és világokat összekapcsoló tényező. A kortárs ökológiai kontextusban szerepe felértékelődött, jelenlétével és hiányával egyaránt befolyásolja az emberek életét, ez Erdély és a nagyvilág léptékét tekintve ugyanúgy világossá vált az elmúlt időszakban. A lapszám többszempontú megközelítésben vizsgálja a fa jelenlétét a világban és az ember mentális térképein – az ökológia és ökokritika, a művészetelméletek és a történeti feldolgozások belátásait egyaránt hasznosítva.

Olvass továbbFák

Trianon 100

Megjelent a Korunk  májusi lapszáma

A Trianon 100 című lapszám a magyar nemzet egyik legnagyobb traumáját, az 1920-as trianoni békeszerződést elemzi, amelynek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát, valamint lakosságának közel kétharmadát, köztük több mint 3 millió magyart.

Olvass továbbTrianon 100

Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)

Megjelent

Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)

Szerk. Kovács Kiss Gyöngy

Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

A kötet gerincét Apáthy István helyzetértékelését követően 11 olyan tanulmány képezi, amelyek e kétéves folyamat egy-egy csomópontját elemzik az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától az erdélyi magyarság új stratégiájának – elméleti önmentés, öntevékeny ellenállás, kényszerű beilleszkedés – bemutatásáig.

A 11 tanulmányt hét forrásközlés egészíti ki. Ezek közül négy – a gyulafehérvári nemzetgyűlés határozata, Gyárfás Elemér 1919-es tervezete Erdély belső berendezkedéséről és a Román Királysághoz való viszonyáról, a párizsi békeszerződés által kidolgozott és Románia által is elfogadott kisebbségvédelmi szerződés és végül a magyar békedelegáció 1920-as alternatív javaslata Erdély államjogi státusáról és belső viszonyainak svájci típusú rendezéséről – a régió leendő státusával és ehhez kapcsolódóan többség és kisebbség együttélésének kívánatos formáival foglalkozik. Kettő pedig – Márki Sándor naplója és Janovics Jenő visszaemlékezése – az impériumváltás szubjektív olvasatát adja. A forrásközlések sorát Kós Károly Kiáltó szó című dokumentuma zárja.

 

400 old.

KOMP-PRESS KIADÓ – ISKOLA ALAPÍTVÁNY KIADÓ

ISBN 978-606-773-028-9

ISBN 978-606-94721-6-3

Ruralitás, változó falu

Megjelent a Korunk 2020. áprilisi száma

A Ruralitás, változó falu című tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érintő jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. Néhány elemzés és az általuk feldolgozott témák: Bali János tanulmánya a vidéki idős emberek közösségi szerveződésének sikeres modelljeként mutatja be egy észak-magyarországi egyesület működését. Gagyi József tanulmányában a mezei utak karbantartásának közösségi gyakorlatait, az utak körüli problémák kezelésének elfogadott közösségi mintáit mutatja be. Szilágyi Levente két sváb település  máig működő mezőgazdasági társulásainak példáján keresztül azt vizsgálja, hogy miként maradhatott fenn napjainkig a szövetkezeti mezőgazdasági forma.

Olvass továbbRuralitás, változó falu

Jogtörténetek

Megjelent a  Korunk 2020. márciusi száma

A Korunk márciusi lapszáma a jogtudomány történeti előzményeinek és aktuális kihívásainak közérthető képét nyújtja. Ami az utóbbi vonulatot illeti, a lapszámban olyan kérdéseket elemeznek a szerzők, mint a megújuló jogtörténeti szemléletmód, a jogtörténet újdonságai, a jogi oktatás nehézségei a digitális korban, a Z generáció szempontjából és a 21. században, valamint a romániai jogállamiság állapota. A lapszámot záró elemzés azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia megjelenése a jogalkalmazásra. Az összeállítás általános üzenete az, hogy az új társadalmi kihívások nem a jog meghaladását eredményezik, sőt, a hatás valójában a szabályozás komplexebbé válása – a jognak pedig kulcsszerepet kell játszania alapvető értékeink védelmében.

Olvass továbbJogtörténetek

Avantgárd

Megjelent a Korunk 2020. februári száma

„A művészet az avantgárdok jelentkezésével monarchikusból köztársaságivá mutált. Spontán és anarchikus – azaz önvezérlő csoportok és irányzataik többese és többfélesége révén is alakult és alakul” – írja András Sándor a Korunk februári lapszámának bevezető írásában. Hogyan ragadható meg ez a sokféleség? Körülírható-e azoknak a hálózatoknak a működése, amelyeken keresztül az avantgárd gyakorlatai terjedtek és terjednek a kultúrában? A tematikus összeállítás szerzői főként közép-európai fejleményekre – irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokra – összpontosítva járják körül a kérdést, de az írásokból egyenként is kiderül, mennyire bonyolult mintákat rajzolnak ki kép és szöveg, helyi és transznacionális, populáris és avantgárd egymásba épülései. A lapszám szerzői: András Sándor, Balázs Imre József, Bokor Botond, Both Noémi Zsuzsanna, Cziple Hanna Gerda, Csapody Miklós, Csehy Zoltán, Cseke Péter, Fülöp Dorottya, Kész Orsolya, Emanuel Modoc, Mohácsi Balázs, Gellu Naum, Sánta Miriám, Szűts Zoltán, Törteli Telek Márta, Delia Ungureanu, Vallasek Júlia, Weiner Sennyey Tibor.

Olvass továbbAvantgárd

Opera

Az opera újrafelfedezése az idei év első Korunk-lapszámában

Az opera az, amikor egy fickót hátba szúrnak, és az nem vérzik, hanem énekel – hangzik Ed Gardner szellemes meghatározása. Hogy az ismételt hátba szúrások (?) ellenére az opera műfaja k/Korunkban sem halott – ezt a feltevést igyekszik bizonyítani a lapszám egy olyan sokszínű összeállítás által, amely a műfaj gyökereitől és klasszikusaitól a kortárs operaélményekig vezet.

Olvass továbbOpera

Rendszerváltás KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN

Megjelent a Korunk decemberi lapszáma

Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során?

Olvass továbbRendszerváltás KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN

Díj Fülöp Dorottyának 2019-es Korunk-publikációiért

ÉS TOVÁBB… díj Fülöp Dorottyának.
A 2013 decemberében fiatal esszéírók, kritikusok, próza- és esszéfordítók számára meghirdetett, a Korunkban megjelent szövegek alapján kiosztott díjat 2019-ben Fülöp Dorottyának ítélte a szerkesztőség két kritikai szövege és egy megjelenés előtt álló tanulmánya kiemelkedő színvonaláért. A díjat Kántor Lajos alapította Kántor Erzsébet emlékére, és a Kántor család támogatja. Az idén hatodik alkalommal odaítélt, oklevéllel és pénzjutalommal járó díjat egy későbbi időpontban adják át a díjazottnak Kántor László és Kántor István.

Olvass továbbDíj Fülöp Dorottyának 2019-es Korunk-publikációiért

Nobel-díjas írók

Megjelent a Korunk novemberi száma

Az utóbbi évek irodalmi Nobel-díjasainak kiválasztása során a díj bizottsága az irodalom fogalmának tág értelmezhetőségére, az irodalom társadalmi folyamatokban történő hangsúlyos részvételére hívta fel a figyelmet. A különböző szempontok alapján széles körben vitatott díjazások lehetőséget teremtenek arra, hogy visszamenőleg is újragondoljuk több mint száz év irodalmi Nobel-díjasainak életművét, az irodalom határait: mi mindenről szólhat még az irodalmi Nobel-díj?

Olvass továbbNobel-díjas írók

Fiatal erdélyi vállalkozók kezdeményezései

Megjelent a Korunk októberi száma

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkeni.

Olvass továbbFiatal erdélyi vállalkozók kezdeményezései