Egyéb

Fehér Andrea:  Genealógiai emlékezet és tudatosság. A sárospataki Pataki család levéltára

Bazsalya Balázs:  Trianon emlékezete a magyarországi közvéleményben

Kovács Éva:  „Post-testimony”. A tanúságtétel helye a soá történeti elbeszélésében

Stark Tamás:  A szovjet fogság emlékezete

Gyáni Gábor:  Mire hogyan emlékeznek az arisztokrata memoárszerzők?

Völgyesi Orsolya:  Bulányi György alternatív egyháztörténete. A bázisközösségek és a magyar katolikus hierarchia viszonya az 1945 utáni évtizedekben

Somlai Katalin:  „Megjött a rendszerváltás”. A rendszerváltás emlékezete humán- és szakértelmiségiek életúttörténeteiben

Romsics Gergely:  A Birodalom ellen: újrahangolt emlékezetpolitika Magyarországon

A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2024. október 21-én, hétfőn 17 órától kerül sor a Tanárkarakterek a művészetekben – beszélgetés a Korunk szerzőivel című eseményre a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. októberi lapszáma.
Meghívottak: Balázs Imre József, Beretvás Gábor, Hatházi Rebeka, Tatár Zsuzsa.

Másnap, október 22-én a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban tart rendhagyó irodalomórát Balázs Imre József, Beretvás Gábor és Hatházi Rebeka.

Olvass továbbA Korunk szerzői Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen

Kovács András művészettörténész vette át a Korunk Kulcsa díjat 2024. október 15-én, Kolozsváron. A díjazott munkásságát Kovács Kiss Gyöngy Korunk-főszerkesztő méltatta, majd átadta a díjat. Ezt követően Kovács András Régeni Asztalos János esete a magyar művészettörténet-írással címmel tartott előadást. Szeretettel gratulálunk!

Olvass továbbKovács András átvette a Korunk Kulcsa díjat

(hosszú változat)[1]

A vonal innenső végén című előadás fontos szakasza a szakmai életemnek. Az előadás előkészületei meghatározó tapasztalatokat hoztak számomra. Általuk sikerült igazán közel kerülnöm a nem-színészethez, egy olyan játékformához, amely ezentúl is bizonyára meghatározza majd a munkámat. Esszém ennek az útnak az elejét mutatja be.

Olvass továbbTatár Zsuzsa: Mitől zsong a helyettesítő tanárnő feje? Kutakodásaim a színészet mentén a nem-színészetig

A Korunk szerkesztősége szeretettel meghívja hagyományos évi díjának átadására.
A Korunk Kulcsa díjazottja 2024-ben Kovács András művészettörténész professzor, az MTA külső tagja.

Laudációt mond és a díjat átadja Kovács Kiss Gyöngy,
a Korunk főszerkesztője.
Ezt követően Kovács András tart előadást Régeni Asztalos János esete a magyar művészettörténet-írással címmel.

A rendezvényre a Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében(Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2. sz.),
2024. október 15-én 17 órától kerül sor.

A tanulás, a tanár-diák viszony, ezáltal a tanár-szerepkör egyidős az emberiség fejlődésével. A téma azonban mintha egyre aktuálisabbá válna napjainkban. Köszönhető ez többek között a digitális kor vívmányainak, illetve a társadalomban végbemenő, ezekhez is köthető gyors ütemű változásoknak, hiszen a digitalizáció következményeként a tanulás, a tanítás, illetve a tanár-szerepkör újradefiniálásának kísérleteit éljük meg. A tematikus szám többek között azt vizsgálja, a tanár figurája hogyan mutatkozik meg, illetve hogyan változik a különféle művészeti közegekben, elsődlegesen irodalmi művekben és filmművészeti alkotásokban. A lapszám szerzői többek között Jancsó Miklós vagy Sára Sándor filmjeiben, a kortárs magyar prózában (Gerlóczy Márton, Garaczi László, Háy János, Schein Gábor regényeiben), vagy a kortárs német és magyar filmekben követik végig a téma alakulását. Jankó Szép Yvette a finn, Tatár Zsuzsa az erdélyi magyar kultúrán belül vizsgálja a bántalmazó pedagógusi attitűdök művészeti megjelenítéseit. Anélkül, hogy a téma teljeskörű tárgyalására törekednének, a lapszám írásai a kortárs tanári lét társadalmi összefüggéseinek legrelevánsabb kérdéseihez kapcsolódnak. A tematikus összeállítás szerzői: Beretvás Gábor, Doina Gecse-Borgovan, Hatházi Rebeka, Jankó-Szép Yvette, Lakatos Fleisz Katalin, Szabó Elemér.

A második világháború utolsó évében, 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a tengelyhatalmak szövetségéből és az ekkor már román területen előrenyomuló szovjet csapatokkal a korábbi német szövetségesek ellen fordult. Innentől fogva idő kérdése volt, hogy az 1940-ben visszacsatolt Észak-Erdély mikor lesz hadszíntér. Mi történt 1944 őszén a Keleti Kárpátokban? Miért volt szükség preventív offenzívára Torda térségében? Milyen atrocitások érték a civil lakosságot a frontátvonulás idején? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a Korunk szeptemberi lapszáma, amely az erdélyi történelemnek ezt a hektikus időszakát mutatja be a három nagy tömbben.

A tartalomból: Romsics Ignác: Versenyfutás Erdélyért; Szabó József János: A Hunyadi-állás és az Árpád-vonal; Illésfalvi Péter: A tordai csata egy kevéssé ismert epizódja: Az 1. hegyi tábori pótdandár harcai a Gyalui-havasokban; Ravasz István: A székelyföldi hadműveletek 1944-ben; Kovács Szabolcs: „Kár volt ezt csinálni, mert a románok majd a helyi magyarokon fogják ezt megbosszulni”. Etnikai konfliktusok Nagysármáson 1944 őszén; Főcze János: Frontátvonulás és az újabb „román világ” kezdetei Szépvízen (1944–1945); Murádin János Kristóf: Félárnyékban rekedt tragédiánk. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságba hurcolása 1944-ben; Lakatos Artur Lóránd: A magyar nyelvű felsőoktatás túlélése Kolozsváron (1944–1945); Jegyzőkönyv a Maniu-gárda1944. szeptember 26-i szárazajtai gyilkosságáról; Csibi László: Kibeszéletlen történetek: a „kis magyar világ” a filmes emlékezetben.  

A művészi kifejezésmód egyre bővülő területén az az újabb keletű kérdés, hogy vajon a tömegművészet megállja-e a helyét a kreativitás és a kulturális relevancia szempontjából, alapos vizsgálatot igényel. Ez a lapszám tömegművészet, annak érvényessége, létjogosultsága és a hagyományos formákhoz való viszonya közötti összetett kölcsönhatást vizsgálja a kortárs kritika tükrében. Mi lesz az elit művészet sorsa korunkban, s beszélhetünk-e még egyáltalán erről a kategóriáról? Lehet-e valaha is végleges a tömeg- és elitművészet közötti különbségtétel, vagy ezek a kategóriák olyan módon közelednek egymáshoz, s játszanak egymásba, hogy ezáltal újraértelmezik a művészi értéket? A tartalomból: Zuh Deodáth: Van-e jó tömegművészet?, Keszeg Anna: A divat elviselhetetlen összetettsége, Horváth Gizella: A tömeg mint festővászon, Kányádi Irén: A művészetfogyasztás mint szabadidős tevékenység, Csepeli György: A mennyiség ellenforradalma.

A Korunk Baráti Társaság 2024 augusztus 8-án indítja a „Korunk folyóirat – 2024” projektet, amelyen belül összesen három tematikus lapszám szerkesztése, illetve 1600 lapszámpéldány ingyenes terjesztése valósul meg tan- és kulturális intézmények részére. Ezekben az intézményekben, illetve az egyesület rendezvényein az érdeklődők díjmentesen juthatnak hozzá a Korunk folyóirathoz. A projekt támogatója a Kolozsvári Városháza és Helyi Tanács.

A történelem során az emberiség egyre inkább globalizálódott, az együttműködés és a kapcsolatok a különféle területeken egyre szorosabbá váltak. Gazdasági, tudományos, politikai, kulturális stb. hálózatok alakultak ki, amelyek fejlődését az internet egyre inkább gyorsította és kiterjesztette.  A lapszám a történelem különböző időszakaiba kalauzolja az olvasót. Berki Tímea és Sas Péter egészen a 19. századig nyúlnak vissza, tanulmányaik centrális figurái Brassai Sámuel, illetve Kelemen Lajos. Fodor János és Kiss Ágnes a romániai kommunista diktatúra ellenőrzési rendszereit vizsgálja, míg Benedek István, Szász István Szilárd és Gondos Borbála a közösségi média hálózatainak aspektusait elemzi. Nagyi Enikő Orsolya a kolozsvári zsidó közösség történetének egyik epizódját mutatja be, Deák Enikő pedig a romániai szociális ellátás hálózatáról értekezik.

Erdélyben új jelenségek bukkantak fel az utóbbi évtized gasztrokultúrájában: tudatosabb étkezés, az alapanyagokra irányuló kiemelt figyelem, a közösségi főzés és új oktatási formák összekapcsolódása, innovatív koncepciójú éttermek alapítása, az erdélyi gasztronómiai hagyományok feltárása és megosztása megannyi új fejlemény a területen. A lapszám a kérdéskört történeti összefüggésekbe ágyazva, tágas kontextusban járja körül, a világjelenségekre is figyelve, távol- és közel-keleti, illetve észak-amerikai példákkal, de a helyi közösségek ‒ Torda, Kelet-Magyarország, Gyergyó és Háromszék gasztronómiai-termelői hagyományai is szóba kerülnek. Jelentős szerepet szán az összeállítás az étkezés művészeti és mediális megjelenítéseinek, különösen a filmes, színházi és irodalmi területen, amelyek a gasztronómiáról való beszéd, illetve a róla felhalmozódó tudás közvetítésében válnak kiemelten fontossá. A tematikus összeállítás szerzői és interjúalanyai: Horváth Csaba, Demeter Kata, Karácsonyi Zsolt, Benedek Dezső, Boros Lóránd, Balázs Imre József, Berke Sándor, Berke Krisztina Ágnes, Szebeni Zsuzsanna, Váry-Sylvester Péter, Beretvás Gábor, Szabó R. Ádám, Herczog Noémi, Varga Boglárka, Nagy Stefánia Andrea, Szigeti Alex, Márton Eliz, a lapszám képanyagát Darvay Tünde készítette.

A színház és az előadóművészet folyamatosan változó színterén az elmúlt időszakban dinamikus váltás történt a kreatív kifejezésmódban, amely feszegeti a határokat, és újradefiniálja a hagyományos normákat. A lapszám a színház világát átformáló kortárs trendek mellett visszatekintés is az előzményekre, ugyanakkor az innovatív technológiák integrációjától a hagyományokat megkérdőjelező vagy elfogadón továbbgondoló, esetleg újraalakító hatásainak számbavétele. A tartalomból: Tar Gabriella-Nóra: Felix Berner A rossz feleség című opera buffájáról, Bonczidai Dezső: A magyar dinasztikus bábjáték sajátosságai a 19–20. században, Bartha Katalin Ágnes: Poór Lili és az 1945 utáni új típusú színházi test performanszai, Boros Csaba: Az alkalmazott zene mint műalkotás, Bob Fülöp Erzsébet: „A jelen tovaugrása”, Györgyjakab Enikő: Az én szempontjaim. Színészi és kutatói reflexió egy módszer kapcsán, Csizmadia Imola: Hiány-módozatok. A „meg nem csinálás” esztétikája a helyspecifikus alkotásokban, Egyed Emese: Dario Fo – Franca Rame: a tudás eredetisége, Demeter Kata: A látvány dicsérete és a kultúra romjai Silviu Purcărete, Dragoș Buhagiar és Helmut Stürmer színházi világában, Boros Kinga: Meleg férfiak, rideg nők. Két vendégjáték a TNB színpadán.