Megjelent a Korunk szeptemberi száma
A moldvai csángók / Ceangăii din Moldova / Moldavian Csángós – a Korunk folyóirat tematikus lapszáma
A moldvai csángók sajátos kultúrájuk, etnicitásuk, valamint a hozzájuk tapadó nemzeti/szimbolikus jelentések következtében az elmúlt időszakban a tudományos kutatás, az erdélyi és magyarországi társadalmi nyilvánosság középpontjában állnak. A csángó népzene és néptánc töretlen népszerűsége fontos részét képezi a magyar nyelvterület táncház-szubkultúrájának. A csángó népi kultúra szervezett keretek között történő népszerűsítése identitás-felmutató gesztussal bír, érzelmi felhajtóerővel rendelkezik, „mentésre”, segítségnyújtásra, azonosulásra ösztönöz. A 2000-es évektől kezdve jelentős nemzetközi diplomáciai és közpolitikai változások történtek, amelyek kihatással vannak, lehetnek a „csángó ügyet” illetően. 2001-ben az az Európa Tanács Románia számára kötelező érvényű Ajánlása a moldvai csángó kultúrát és nyelvet egy önálló kisebbség attribútumaiként határozta meg. Elsősorban magyarországi kormányzati forrásokra valamint magántámogatásokra alapozva a 2000-es évek elejétől Moldvában kiépült egy több falut átfogó magyar nyelvű oktatási hálózat. Az ország EU-csatlakozását követően ugyanakkor megváltoztak a csángó migráció célpontjai (a vendégmunkások Magyarország helyett elsősorban nyugat- és észak-európai, részben közel-keleti országokat választanak) másrészt a migráció jelensége tömeges méreteket öltött.
A lapszám a moldvai csángók hagyományos kultúrájának több szegmensével (gyermekvállalás, a születés rítusrendszere, vallásos mentalitás) kapcsolatos néprajzi elemzéseket és szövegközléseket (Halász Péter, Carina Timaru/Tímár Karina, Iancu Laura, Harangozó Imre), egy folyamatban lévő nyelvészeti kutatás módszertani kérdéseiről való reflexiókat (Bodó Csanád és Lajos Veronika), valamint egy, magyar és más nyelvű kutatókkal (Meinolf Arens, Agnieszka Barszczewska, Bodó Csanád, Călin Cotoi, R. Chris Davis, Heltai János Imre, Iancu Laura, Petteri Laihonen, Péntek János, Petres László, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos) készített interjúfüzért/sorozatot tartalmaz, amelyet Lajos Veronika és Peti Lehel szerkesztett és fordított. Utóbbiban a kutatók a csángó kultúra és társadalom helyzetével kapcsolatos kérdésékre válaszolva mondanak véleményt.
A szerkesztő, Peti Lehel