Ruralitás, változó falu

Megjelent a Korunk 2020. áprilisi száma

A Ruralitás, változó falu című tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érintő jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. Néhány elemzés és az általuk feldolgozott témák: Bali János tanulmánya a vidéki idős emberek közösségi szerveződésének sikeres modelljeként mutatja be egy észak-magyarországi egyesület működését. Gagyi József tanulmányában a mezei utak karbantartásának közösségi gyakorlatait, az utak körüli problémák kezelésének elfogadott közösségi mintáit mutatja be. Szilágyi Levente két sváb település  máig működő mezőgazdasági társulásainak példáján keresztül azt vizsgálja, hogy miként maradhatott fenn napjainkig a szövetkezeti mezőgazdasági forma.

Vajda András egy Maros megyei településen végzett terepkutatás alapján a disznóvágást, illetve a hozzá kapcsolódó, az elmúlt száz évben folyamatosan változó, átalakuló szokásokat mutatja be és elemzi. Megyesi Boldizsár a polgárosodáselméletekre reflektálva a rendszerváltás utáni Magyarország agrárszerkezeti változásait modellezi le. Dani Karola országos kvantitatív adatok, illetve terepmunkára alapozott elemzésében az erdélyi magyar falvak egyik tabutémáját, a nőtlenség társadalmi és kulturális hátterét, annak individuális és közösségi következményeit mutatja be. Iulia-Elena Hossu a transznacionális migráció által érintett vidéki román családok működését, a rokoni kapcsolatrendszerek kereteinek átalakulását, jelentéseinek módosulását elemzi. (Bővebben lásd: Jakab Albert Zsolt – Peti Lehel: Ruralitás, korunkban változó falu.)