Korunk Akadémia ÖSSZEOMLÁS ÉS IMPÉRIUMVÁLTÁS ERDÉLYBEN (1918–1920) sorozata nyitó előadásának címe: Katonai összeomlás. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása.
1918. november 3-án az Osztrák–Magyar Monarchia képviselői aláírták Padovában a fegyverszüneti egyezményt az antant-hatalmak megbízottaival, és ezzel az utókor által Nagy Háborúnak nevezett küzdelem az európai nagyhatalom katonai vereségével fejeződött be. A császári és királyi haderő, a Magyar Királyi Honvédség és az osztrák Landwehr alakulatai nem voltak képesek a túlerővel szemben tovább védeni a birodalmat, jóllehet az osztrák–magyar alakulatok szinte kivétel nélkül az ellenséges országok területén foglalták el védelmi állásaikat.
A háború azonban nemcsak a frontokon dől/dőlhet el, hanem a hátországban is, ahol meghatározó, hogy van-e megfelelő mennyiségű és minőségű élelem, van-e lehetőség megfelelő mennyiségű ipari cikk előállítására, és képes-e a hadiipar kielégíteni a haderő igényeit?
Mindezen kérdések esetében azt kell mondanunk, hogy erre nem volt képes a hátország. A közel öt esztendeig tartó háborúban kivérzett. S a soknemzetiségű monarchia lakosságának jelentős része sem kívánta fenntartani a birodalmat. Mindezek a tényezők vezettek oda, hogy a 16. századtól a 20. századig Európa egyik legnagyobb területű és lélekszámú birodalma összeomlott, és új, kibővülő területű, lélekszámú országok jöttek létre a „romjain”.
Előadó: Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, Budapest