Az irodalom transznacionális hálózatai

Megjelent a Korunk novemberi száma

A huszadik század és az ezredforduló demográfiai mozgásai, a geopolitikai átalakulások világszinten teszik relevánssá a nemzeti irodalmak újradefiniálásának kérdéskörét. A diaszpóralét tapasztalatai, a lakosság mobilitása, az országhatárok, illetve az azokhoz való viszonyaink átalakulásai felismerhetővé teszik a nemzeti irodalmak hálózatos jellegét, amelynek következményei lehetnek az irodalomtörténeti elbeszélésekben is. A lapszám szerzői világirodalomról, többnyelvűségről, filmes alkotókról, kulturális összjátékokról írnak, planetáris kitekintésben.

Olvass továbbAz irodalom transznacionális hálózatai

Korunk Kulcsa 2021

Korunk Kulcsa 2021

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2021-re Csapody Miklós irodalomtörténésznek ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. október 29-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Cseke Péter szerkesztő mondott, a díjat Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője adta át.

Korunk Kulcsa Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotása.

 

              

 

Informális vidék

Megjelent a Korunk októberi lapszáma

Mit hordoz az informalitás? Szabályszegést vagy önmegvalósítást? Hatalommal való szembenállást vagy egyéni előnyszerzést? Túlélési módszert  vagy kreatív közösségi cselekvést? Vagy mindezt együtt? Az informális társadalmi gyakorlatok sokszínű, gazdag világa  társadalmi örökség,  folyamatosan megújuló mintázatai ma is mélyen beágyazódnak  a hétköznapi tudásba, a mindennapi életvezetésbe. A Korunk tematikus összeállításának szerzői (Biró A. Zoltán, Bodó Julianna, Jakab Judit, Kovács Eszter, Kovács Judit-Tünde, Oláh Sándor, Sarány Orsolya, Sárosi-Blága Ágnes, Szász Mária-Magdolna, Székely Kinga Katalin)  a székelyföldi térségben végzett kutatások alapján az informalitás megjelenési, működési módozataról kínálnak szemléletes leírásokat,  elemzési szempontokat, továbbgondolásra érdemes értelmezéseket.

Színházváltozatok

Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A színház mibenlétére, alakulására és változataira vonatkozó elméleti és történeti reflexió Erdélyben szemmel láthatólag új lendületet vett az utóbbi időben. Szakembereink, kutatóink rendszeresen közlik tanulmányaikat az európai és a magyar dráma-, illetve színházkultúra történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatáról, ugyanakkor a színháztudományi vonatkozások mellett járatosak a színházi „üzem” és menedzsment kérdéseiben is. A lapszám nagyrészt a Marosvásárhelyi Művészetihez kapcsolódó szerzők munkáiból nyújt válogatást. A tartalomból: Bob Fülöp Erzsébet: Redundáns testek, entropikus testek, Boros Csaba: Harag György Cseresznyéskert-rendezéseinek hangzó költészete, Boros Kinga – Patkó Éva: Ványa, a kihagyhatatlan, Gecse Ramóna: Társadalmi színházi jelenségek, Csizmadia Imola: A nézői lét szomatikus formája.

A Korunk az ERIH PLUS tudományos adatbázisban

Remek hírt kaptunk: mostantól a Korunk a szerkesztőség alapos előkészítő munkáját követően az ERIH PLUS által jegyzett tudományos folyóiratok közösségének tagjává vált. Köszönjük szerzőinknek, munkatársainknak, tudományos tanácsadóinknak, hogy részesei voltak ennek a folyamatnak, ami komoly szakmai elismerést jelent mindannyiunknak! A munka folytatódik, folyamatosan érkeznek az izgalmas tematikus lapszámok, várjuk szerzőinktől az újabb szövegeket! https://kanalregister.hkdir.no/publiseringskanaler/erihplus/periodical/info?id=503875

„A beretva élin” – az Erdélyi Fejedelemség küzdelme a megmaradásért

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

Az Erdélyi Fejedelemség történetét, mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg. Ez a helyzet óriási terhet és feladatot rótt az erdélyi fejedelmekre, akik egyfelől a szultánok vazallusai, másfelől a mindenkori magyar királyoknak is alattvalói voltak. Mindkét „császár” felé hódolatot kellett mutatniuk, mert országuk megmaradása volt a tét. Úgy kellett egyensúlyozniuk a két nagyhatalom között – ahogyan Pázmány Péter írta egy alkalommal Bethlen Gábornak, a „beretva élin” – hogy a fejedelemség túlélését biztosítsák. A külső fenyegetettség állandósuló állapotában voltak olyan kritikus helyzetek, történések, amelyeket a fejedelmek igyekeztek megoldani, olykor sikeresen, olykor sikertelenül, de hogy országukért küzdöttek, azt tőlük elvitatni nem lehet. A kívülről fenyegető támadások mellett az ország létét belső konfliktusok is megrengették, amelyek belpolitikai egyet nem értésből, vagy az államot alkotó rendi nemzetek közötti súrlódásokból fakadtak. Ennél fogva a fejedelmekre az a feladat is hárult, hogy a belső stabilitást, a rendek közötti egyetértést fenntartsák, vagy ügyes intézkedésekkel helyreállítsák. A lapszám írásai a fentebbi kérdéseket járják körül, egy-egy konkrét történelmi helyzet bemutatásával érzékeltetik a fejedelmeknek, erdélyi vezérpolitikusoknak az ország megmaradásért folytatott küzdelmét.

Macskák az irodalomban és filmekben

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

A macskák fontos szerepet töltenek be a kultúrtörténetben, részei a mítoszoknak, alaptörténeteknek ‒ és természetesen a hétköznapoknak is. A Korunk tematikus összeállítása a macskák irodalmi és képi megjelenítéseinek ered nyomába, vizsgálva a populáris kultúrában jelenlévő ábrázolásokat is, ugyanakkor kitér azoknak a társadalmi konszenzusoknak a változásaira is, amelyek például a városokban élő macskák életformáját befolyásolják. A lapszám írásai az alábbiakhoz hasonló kérdéseket járnak körül: milyen szerepet töltenek be a macskák a detektívtörténetekben? És a Kádár-kori mesefilmekben? Honnan ered az Aliz Csodaországban vigyorgó és fokozatosan eltűnő Cheshire Cat figurája, és milyen kulturális kontextusba illeszkedik? Mi a Macskák című musical előtörténete színpadon és filmen? Mennyire fordítható át a musical kiindulópontjaként számon tartott T.S. Eliot-kötet kelet-európai közegre? Milyen könyvek társaságában szeret tartózkodni a polcon egy szürrealista költő macskája? Mit olvas egy macskamentőként dolgozó, ennek társadalmi kereteit is tágítani próbáló kulturális újságíró? A lapszám szerzői közt szerepel többek között Egyed Emese, Kérchy Anna, Beretvás Gábor, Szabó R. Ádám, Miklós Ágnes Kata, Simona Popescu, Florin Bican, Horváth Csaba, Bence Erika, Zólya Andrea Csilla, Sándor Boglárka Ágnes.

Kisebbségben

Megjelent a Korunk júniusi lapszáma

A lapszám kiindulópontja szerint az identitáspolitikák kortárs térhódítása közepette sem szabad megfeledkeznünk a talán „unalmasabb”, esetleg kevésbé „trendi” és divatos témának tűnő „őshonos”, illetve az etnikai kisebbségek jogvédelméről sem. Még a romániai magyar értelmiségi közbeszédben sem feltétlenül elegendő hangsúllyal jelenik meg a nemzetiségi jogok, nyelvi jogok kérdése, miközben sokszor az egyéb kisebbségek jogi problémái irányában történő nyitás foglalja le a figyelmet. Anélkül, hogy ezt a két irányt szembeállítanánk, összeállításunk a nemzeti kisebbségi lét kérdéseire összpontosít.

A tartalomból: Horváth István: Nemzetiségi jogok és személyes emancipáció; Ádám Biborka: Kettős mérce? Az Európai bizottság és a kisebbségek; Fosztó László: A romák kulturális és meberi jogainak védelme és elismerése az Európai Unióban. A recens fejlemények áttekintése; Plainer Zsuzsa: „Be akartam bizonyítani, hogy létezik egyetemet végzett cigány” – a romániai közpolitikák hatása a roma oktatási mobilitásra; Veress Ilka: Örmények a 21. századi Romániában; Csapody Miklós: Kisebbségi nyelvi jogok a kommunikatívvá váló tervezésben; Fábián Gyula: Különleges jogi megoldások az európai államokban működő kisebbségi területi autonómiák esetében; Bethlendi András: Informális érdekérvényesítés a jogérvényesítéssel szemben.

Korunk kulcsa 2020

Korunk Kulcsa 2020

A világjárvány okozta korlátozások miatt nagy késéssel, 2022. április 21-én, Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem dísztermében került sor a Korunk folyóirat hagyományos éves díjának átadására.  A Korunk Kulcsa díjazottja 2020-ban Hermann Róbert történészprofesszor volt. A laudációt Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője tartotta, aki a díjat is átadta. Ezt követően Hermann Róbert előadást tartott Erdély szabadságharca a korabeli ábrázolások tükrében 1848–1855 címmel.

A Korunk Kulcsa Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotása.

 

         

#erdélyi #magyar #egyetemisták #jövőképe

Megjelent a Korunk májusi lapszáma

A lapszámban a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Országos Magyar Diákszövetség közös kutatásának eredményeit olvashatjuk. Az „Egyetemisták jövőképkutatása” címet viselő kutatás a romániai magyar egyetemi hallgatókat kérdezte jövőterveik alakulásáról a koronavírus-járvány tükrében. A nagymintás online felmérés témakörei mindazt érintették, ami a mai egyetemisták életében fontos tényező lehet: az online oktatást, a járványhelyzet alatti kulturális életet, a megélhetést, a pénzgazdálkodást és a jövőtervezést. A kutatás arra volt kíváncsi, miben változtatták meg az egyetemisták rövid- és hosszútávú terveit a 2020-as év történései a továbbtanulással, pályaválasztással, letelepedéssel és családalapítással kapcsolatban. A tanulmányokban olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint: Ki számít jó tanulónak az online oktatásban?; Mi befolyásolja leginkább a középiskolások egyetemválasztását?; Hogyan alakult a rendezvénylátogatási kedv?; Hogyan befolyásolta a koronavírus az egyetemisták életpályáját?; Milyen fizetést szeretnének a jövőben az egyetemisták?; Vállalkozóként, szabadúszóként vagy alkalmazottként képzelik el magukat?

 

Erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány

Megjelent a Korunk áprilisi száma

A huszadik század folyamán alig néhány nőírónak sikerült hosszabb távon jelen lennie az erdélyi magyar irodalmi emlékezetben. A tematikus lapszám ennek lehetséges strukturális okait vizsgálja, és ugyanakkor előtérbe állít néhány jelentős életművet az elmúlt száz évből, számszerűsítve is a női jelenlét irodalomtörténeti arányait az évszázad irodalmi hagyományában. A megközelítések tágabb kereteket is megnyitnak ‒ tanulmányokat olvashatunk a Trianon előtti Erdély irodalmi szalonjairól és a női szerepekről ezekben a szalonokban, a Janovics-féle filmes vállalkozások sztárszínésznőjéről, Berky Liliről, illetve a Berde Amál ‒ Berde Mária művész testvérpár tevékenységéről. Ezáltal a női szerepek összművészeti összefüggései is kirajzolódnak Erdélyben. Külön tanulmányok szólnak Ignácz Rózsáról, Hervay Gizelláról, Harsányi Zimráról, illetve a kortárs Cseh Katalinról vagy Mărcuțiu-Rácz Dóráról. Könyvismertetéseket olvashatunk Láng Orsolya, Papp-Zakor Ilka, Fehér Imola, Medgyesi Emese friss köteteiről. A lapszám szerzői között találjuk Egyed Emesét, Tompa Andreát, Menyhért Annát, Kiss Noémit, Nagy Gabriellát, Szebeni Zsuzsát, Pál Emőkét, Láng Orsolyát, Varga Borbálát és másokat.

Közép-Európa

Megjelent a Korunk márciusi száma

Németh László írja: „Mi Duna-népek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket, akikkel egy sors száraz emlőjét szoptuk.”

Az eltelt csaknem egy évszázad alatt Közép-Európa újra és újra témája lett különböző diszciplínák különböző kutatásainak. Közép-Európa fókusszal adtuk ki ezt a lapszámot, törekedve arra, hogy megjelenítsük e régió közelmúltját és jelenét, abban a komplexitásban, amelyben paradox középnek nevezhető. Történészi, közgazdasági, kisebbségtudományi, szociológiai és vallástudományi nézőpontból vizsgálódó szerzőket kértünk fel, természetesen a régió szépirodalmi történéseit sem hagyva figyelmen kívül.

Olyasféle kérdések izgattak bennünket, hogy milyen értelemben lehet ma Közép-Európáról beszélni, hol húzódnak határai a Nyugattal és a Kelettel szemben. Vannak-e olyan tartós jellegzetességei ennek a régiónak, amelyek tetten érhetők ma is? Mik azok a legfőbb témák, megoldásra váró feladatok, amelyek a régió adott dimenziójában a legsürgetőbbnek tűnnek? Milyen relevanciája van, és mik a határai az olyan elméleti megközelítéseknek, mint kompország, elkésett modernitás, nacionalizmus, populizmus, gyarmat stb.?