A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2024. október 21-én, hétfőn 17 órától kerül sor a Tanárkarakterek a művészetekben – beszélgetés a Korunk szerzőivel című eseményre a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. októberi lapszáma. Meghívottak: Balázs Imre József, Beretvás Gábor, Hatházi Rebeka, Tatár Zsuzsa.
Másnap, október 22-én a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban tart rendhagyó irodalomórát Balázs Imre József, Beretvás Gábor és Hatházi Rebeka.
Kovács András művészettörténész vette át a Korunk Kulcsa díjat 2024. október 15-én, Kolozsváron. A díjazott munkásságát Kovács Kiss Gyöngy Korunk-főszerkesztő méltatta, majd átadta a díjat. Ezt követően Kovács András Régeni Asztalos János esete a magyar művészettörténet-írással címmel tartott előadást. Szeretettel gratulálunk!
A vonal innenső végén című előadás fontos szakasza a szakmai életemnek. Az előadás előkészületei meghatározó tapasztalatokat hoztak számomra. Általuk sikerült igazán közel kerülnöm a nem-színészethez, egy olyan játékformához, amely ezentúl is bizonyára meghatározza majd a munkámat. Esszém ennek az útnak az elejét mutatja be.
A Korunk szerkesztősége szeretettel meghívja hagyományos évi díjának átadására. A Korunk Kulcsa díjazottja 2024-ben Kovács András művészettörténész professzor, az MTA külső tagja.
Laudációt mond és a díjat átadja Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője. Ezt követően Kovács András tart előadást Régeni Asztalos János esete a magyar művészettörténet-írással címmel.
A rendezvényre a Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében(Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2. sz.), 2024. október 15-én 17 órától kerül sor.
A tanulás, a tanár-diák viszony, ezáltal a tanár-szerepkör egyidős az emberiség fejlődésével. A téma azonban mintha egyre aktuálisabbá válna napjainkban. Köszönhető ez többek között a digitális kor vívmányainak, illetve a társadalomban végbemenő, ezekhez is köthető gyors ütemű változásoknak, hiszen a digitalizáció következményeként a tanulás, a tanítás, illetve a tanár-szerepkör újradefiniálásának kísérleteit éljük meg. A tematikus szám többek között azt vizsgálja, a tanár figurája hogyan mutatkozik meg, illetve hogyan változik a különféle művészeti közegekben, elsődlegesen irodalmi művekben és filmművészeti alkotásokban. A lapszám szerzői többek között Jancsó Miklós vagy Sára Sándor filmjeiben, a kortárs magyar prózában (Gerlóczy Márton, Garaczi László, Háy János, Schein Gábor regényeiben), vagy a kortárs német és magyar filmekben követik végig a téma alakulását. Jankó Szép Yvette a finn, Tatár Zsuzsa az erdélyi magyar kultúrán belül vizsgálja a bántalmazó pedagógusi attitűdök művészeti megjelenítéseit. Anélkül, hogy a téma teljeskörű tárgyalására törekednének, a lapszám írásai a kortárs tanári lét társadalmi összefüggéseinek legrelevánsabb kérdéseihez kapcsolódnak. A tematikus összeállítás szerzői: Beretvás Gábor, Doina Gecse-Borgovan, Hatházi Rebeka, Jankó-Szép Yvette, Lakatos Fleisz Katalin, Szabó Elemér.
GDAŃSK50Photo Remake Project címmel nyílik, 2024. október 4-én 18 órától, Szentes Zágon fotókiállítása, a Vault One Gallery (VOG)/Korunk Stúdiógalériában, Kolozsvár, Eremia Grigorescu utca 52. szám. A megnyitón közreműködik: Bába István, Havadi Nagy Dávid István, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A belépés ingyenes.
Mit jelent ötven év egy Kolozsvártól nagyjából ezer kilométerre fekvő észak-lengyel kikötőváros arculatában? Mit örökíthetett meg abból a hetvenes évek Romániájából érkező fiatal fotográfus néhány nap alatt – és mi változott fél évszázad után? Nem mindennapi időutazásra hív a GDAŃSK50. Szentes Lajos (1944–2002) csíkszeredai fotográfus 1974-ben járt Gdańskban, rövid útját egy tekercs fekete-fehér Fortepan negatív film és anekdoták őrzik. Ötven évvel később fia, Szentes Zágon precíz fotórekonstrukcióin éled újra a város: összesen huszonhárom kép találta meg mai párját ugyanabból a szögből, ugyanolyan 50 milliméteres fókusztávolságú objektívvel, de ezúttal digitális képalkotási technikával. Ezekből tizenhat képpárt mutatunk be Kolozsváron, a GDAŃSK50 ősbemutatóján.
A második világháború utolsó évében, 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a tengelyhatalmak szövetségéből és az ekkor már román területen előrenyomuló szovjet csapatokkal a korábbi német szövetségesek ellen fordult. Innentől fogva idő kérdése volt, hogy az 1940-ben visszacsatolt Észak-Erdély mikor lesz hadszíntér. Mi történt 1944 őszén a Keleti Kárpátokban? Miért volt szükség preventív offenzívára Torda térségében? Milyen atrocitások érték a civil lakosságot a frontátvonulás idején? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a Korunk szeptemberi lapszáma, amely az erdélyi történelemnek ezt a hektikus időszakát mutatja be a három nagy tömbben.
A tartalomból: Romsics Ignác: Versenyfutás Erdélyért; Szabó József János: A Hunyadi-állás és az Árpád-vonal; Illésfalvi Péter: A tordai csata egy kevéssé ismert epizódja: Az 1. hegyi tábori pótdandár harcai a Gyalui-havasokban; Ravasz István: A székelyföldi hadműveletek 1944-ben; Kovács Szabolcs: „Kár volt ezt csinálni, mert a románok majd a helyi magyarokon fogják ezt megbosszulni”. Etnikai konfliktusok Nagysármáson 1944 őszén; Főcze János: Frontátvonulás és az újabb „román világ” kezdetei Szépvízen (1944–1945); Murádin János Kristóf: Félárnyékban rekedt tragédiánk. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságba hurcolása 1944-ben; Lakatos Artur Lóránd: A magyar nyelvű felsőoktatás túlélése Kolozsváron (1944–1945); Jegyzőkönyv a Maniu-gárda1944. szeptember 26-i szárazajtai gyilkosságáról; Csibi László: Kibeszéletlen történetek: a „kis magyar világ” a filmes emlékezetben.
A művészi kifejezésmód egyre bővülő területén az az újabb keletű kérdés, hogy vajon a tömegművészet megállja-e a helyét a kreativitás és a kulturális relevancia szempontjából, alapos vizsgálatot igényel. Ez a lapszám tömegművészet, annak érvényessége, létjogosultsága és a hagyományos formákhoz való viszonya közötti összetett kölcsönhatást vizsgálja a kortárs kritika tükrében. Mi lesz az elit művészet sorsa korunkban, s beszélhetünk-e még egyáltalán erről a kategóriáról? Lehet-e valaha is végleges a tömeg- és elitművészet közötti különbségtétel, vagy ezek a kategóriák olyan módon közelednek egymáshoz, s játszanak egymásba, hogy ezáltal újraértelmezik a művészi értéket? A tartalomból: Zuh Deodáth: Van-e jó tömegművészet?, Keszeg Anna: A divat elviselhetetlen összetettsége, Horváth Gizella: A tömeg mint festővászon, Kányádi Irén: A művészetfogyasztás mint szabadidős tevékenység, Csepeli György: A mennyiség ellenforradalma.
A Korunk Baráti Társaság 2024 augusztus 8-án indítja a „Korunk folyóirat – 2024” projektet, amelyen belül összesen három tematikus lapszám szerkesztése, illetve 1600 lapszámpéldány ingyenes terjesztése valósul meg tan- és kulturális intézmények részére. Ezekben az intézményekben, illetve az egyesület rendezvényein az érdeklődők díjmentesen juthatnak hozzá a Korunk folyóirathoz. A projekt támogatója a Kolozsvári Városháza és Helyi Tanács.
A történelem során az emberiség egyre inkább globalizálódott, az együttműködés és a kapcsolatok a különféle területeken egyre szorosabbá váltak. Gazdasági, tudományos, politikai, kulturális stb. hálózatok alakultak ki, amelyek fejlődését az internet egyre inkább gyorsította és kiterjesztette. A lapszám a történelem különböző időszakaiba kalauzolja az olvasót. Berki Tímea és Sas Péter egészen a 19. századig nyúlnak vissza, tanulmányaik centrális figurái Brassai Sámuel, illetve Kelemen Lajos. Fodor János és Kiss Ágnes a romániai kommunista diktatúra ellenőrzési rendszereit vizsgálja, míg Benedek István, Szász István Szilárd és Gondos Borbála a közösségi média hálózatainak aspektusait elemzi. Nagyi Enikő Orsolya a kolozsvári zsidó közösség történetének egyik epizódját mutatja be, Deák Enikő pedig a romániai szociális ellátás hálózatáról értekezik.
Erdélyben új jelenségek bukkantak fel az utóbbi évtized gasztrokultúrájában: tudatosabb étkezés, az alapanyagokra irányuló kiemelt figyelem, a közösségi főzés és új oktatási formák összekapcsolódása, innovatív koncepciójú éttermek alapítása, az erdélyi gasztronómiai hagyományok feltárása és megosztása megannyi új fejlemény a területen. A lapszám a kérdéskört történeti összefüggésekbe ágyazva, tágas kontextusban járja körül, a világjelenségekre is figyelve, távol- és közel-keleti, illetve észak-amerikai példákkal, de a helyi közösségek ‒ Torda, Kelet-Magyarország, Gyergyó és Háromszék gasztronómiai-termelői hagyományai is szóba kerülnek. Jelentős szerepet szán az összeállítás az étkezés művészeti és mediális megjelenítéseinek, különösen a filmes, színházi és irodalmi területen, amelyek a gasztronómiáról való beszéd, illetve a róla felhalmozódó tudás közvetítésében válnak kiemelten fontossá. A tematikus összeállítás szerzői és interjúalanyai: Horváth Csaba, Demeter Kata, Karácsonyi Zsolt, Benedek Dezső, Boros Lóránd, Balázs Imre József, Berke Sándor, Berke Krisztina Ágnes, Szebeni Zsuzsanna, Váry-Sylvester Péter, Beretvás Gábor, Szabó R. Ádám, Herczog Noémi, Varga Boglárka, Nagy Stefánia Andrea, Szigeti Alex, Márton Eliz, a lapszám képanyagát Darvay Tünde készítette.
A Korunk Akadémia májusi előadásának címe: TRIANON VALÓS ÉS MESÉS OKAI
Meghívott előadó Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, professor emeritus. Az előadásra 2024. május 24-én, pénteken, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében (Jókai/Napoca utca 2. szám). A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő, Korunk.
