Fórum – Kultúra – Tudomány
A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2025. január 31-én, pénteken 17 órakor kerül sor a Boldogságképzetek című eseményre a várfalvi Művelődési Házban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. decemberi lapszáma.
Résztvevők: Győrffy Gábor, a Korunk szerkesztője, Barabási-Geréb Mária, bölcsész.
Internal Transmission címmel nyílik meg 2025. január 24-én, 19:00 órakor Papp Péter legújabb kiállítása, a Vault One Gallery (VOG)/Korunk Stúdiógalériában, Kolozsvár, Eremia Grigorescu utca 52. szám alatt. Kurátor: Tudor Costin. A fiatal budapesti képzőművész alkotásai az ember, a tér és az idő közötti összefüggéseket kutatják, fókuszban az emlékezet és a liminális érzelmi állapotok vizsgálatával.
A kiállítás különlegessége, hogy egyedülálló összefogás keretében jött létre három intézmény együttműködésével: a Vault One Galéria, a Cosmic House Alapítvány és a Korunk kulturális folyóirat közösen vállalták, hogy támogatják és bemutatják ezt a friss, kísérletező szellemiségű művészi munkát. E ritka partnerség célja, hogy rámutasson: a kortárs művészeti színtér szereplőinek összefogása elengedhetetlen a hazai és nemzetközi művészeti élet sokszínűségének megőrzéséhez.
Az esemény Facebook-eseménye és további részletek elérhetők az alábbi linken:
A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében 2025. január 21-én, kedden 17:00 órától a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem székhelyén, a Stúdió Színház előcsarnokában (Köteles Sámuel u. 6.) kerül sor a Korunk folyóirat januári lapszámának bemutatójára. A színházesztétika, színháztörténet világába kalauzoló lapszám címe: Színházi szférák.
A rendezvény alkalmával Rigán Lóránd, a Korunk szerkesztője beszélget a lapszám néhány szerzőjével, akik az egyetemhez is kötődnek, köztük Asztalos Veronka Örsikével, Csizmadia Imolával és Szabó Róbert Csabával. A beszélgetést B. Fülöp Erzsébet színész, rendező, egyetemi tanár nyitja meg.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A Korunk idei első tematikus lapszámával az előadóművészet sokszínű világába tekintünk be, Erdély gazdag színházi örökségére és annak globális párhuzamaira összpontosítva. Ez az összeállítás a színház világát arra a kérdésre összpontosítva járja körül, hogy az miként tükrözi és alakítja a kulturális identitásokat. Megvizsgálja az erdélyi színházi gyakorlatok fejlődését, kiemeli az innovatív helyi társulatokat, és rávilágít a legbefolyásosabb nemzetközi trendekre. A regionális és globális perspektívák szembeállításával átfogó képet nyújt arról, hogy az előadóművészetek hogyan kötik össze a kultúrákat, és hogyan kérdőjelezik meg a konvenciókat a hagyomány és a modernitás dinamikus kölcsönhatásában.
A tartalomból: Tompa Andrea: „Zsidónak tekintendő vagyok” – Janovics Jenő mentesítési iratai; Asztalos Veronka Örsike: Bjørnson két drámája (A Csőd és Leonarda) a 19. századi magyar színpadon; Szabó Róbert Csaba: Új hősök a Művelődési Útmutató dramatikus szövegeiben: Petőfi Sándor mint történelmi hős; Jákfalvi Magdolna: Értekezés a dramaturgiáról – A cselekvés; Kékesi Kun Árpád: A dramaturgia és a rendezés kérdései a Kulcskeresők szolnoki ősbemutatójában; Demeter Kata: A modern szcenográfia kialakulása a 20–21. századi paradigmaváltások sűrűjében; Csizmadia Imola: Megfigyelve lenni – Egy helyspecifikus színházi tér panoptikus módozata; Boros Csaba: A táncdramaturgia művészetfilozófiai attribútuma – Társasjáték hang- és mozdulatmaradványokkal. Bartha Katalin Ágnes: Az Ifjú barbárok mint a kortárs tragédia újragondolása (életművek új szemléletű színpadiasítása).
A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2024. december 10-én, kedden 10 órakor kerül sor a Boldogságképzetek – rendhagyó irodalomóra a Korunk folyóiratról című eseményre a nagybányai Németh László Elméleti Líceumban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. decemberi lapszáma.
Résztvevők: Győrffy Gábor, a Korunk szerkesztője, Karsay Magdolna, magyartanárnő.
A boldogság mindenkinek mást jelent, sokszor nagyon eltérő élményeket társítunk a fogalomhoz. A lapszám tanulmányai a szubjektív boldogságképzet különböző forrásait és skáláit mutatják be, és arra keresik a választ, hogy milyen élményeken keresztül sikerül eljutnunk a boldogság érzéséhez, milyen lélektani magyarázatai lehetnek a képzetnek. Nistor Laura tanulmánya a társadalom szintjén megélt jóllét mérésének sajátosságait taglalja, míg Dimény-Varga Tünde és Póka Tünde két specifikus életterület – a gasztronómia és a testedzés – hatásaival foglalkozik. Lázár Beáta az erdélyi középiskolások, míg Rusu Szidónia és Vita Emese a doktoranduszok választásait és elégedettségi szintjét vizsgálja. Bakk Ágnes Karolina a fantomérintés virtuális boldogságérzetét mutatja be, Lakatos-Fleisz Katalin Velencébe kalauzol az irodalom révén, míg Sófalvi Krisztina a zárandoklat alatt megélt élményeit írja le. A lapszámban olvashatjuk Botházi Mária tárcáját, valamint a Pál Emőkével készült interjút.
Fehér Andrea: Genealógiai emlékezet és tudatosság. A sárospataki Pataki család levéltára
Bazsalya Balázs: Trianon emlékezete a magyarországi közvéleményben
Kovács Éva: „Post-testimony”. A tanúságtétel helye a soá történeti elbeszélésében
Stark Tamás: A szovjet fogság emlékezete
Gyáni Gábor: Mire hogyan emlékeznek az arisztokrata memoárszerzők?
Völgyesi Orsolya: Bulányi György alternatív egyháztörténete. A bázisközösségek és a magyar katolikus hierarchia viszonya az 1945 utáni évtizedekben
Somlai Katalin: „Megjött a rendszerváltás”. A rendszerváltás emlékezete humán- és szakértelmiségiek életúttörténeteiben
Romsics Gergely: A Birodalom ellen: újrahangolt emlékezetpolitika Magyarországon
A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2024. október 21-én, hétfőn 17 órától kerül sor a Tanárkarakterek a művészetekben – beszélgetés a Korunk szerzőivel című eseményre a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. októberi lapszáma.
Meghívottak: Balázs Imre József, Beretvás Gábor, Hatházi Rebeka, Tatár Zsuzsa.
Másnap, október 22-én a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban tart rendhagyó irodalomórát Balázs Imre József, Beretvás Gábor és Hatházi Rebeka.
Olvass továbbA Korunk szerzői Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen
Kovács András művészettörténész vette át a Korunk Kulcsa díjat 2024. október 15-én, Kolozsváron. A díjazott munkásságát Kovács Kiss Gyöngy Korunk-főszerkesztő méltatta, majd átadta a díjat. Ezt követően Kovács András Régeni Asztalos János esete a magyar művészettörténet-írással címmel tartott előadást. Szeretettel gratulálunk!
(hosszú változat)[1]
A vonal innenső végén című előadás fontos szakasza a szakmai életemnek. Az előadás előkészületei meghatározó tapasztalatokat hoztak számomra. Általuk sikerült igazán közel kerülnöm a nem-színészethez, egy olyan játékformához, amely ezentúl is bizonyára meghatározza majd a munkámat. Esszém ennek az útnak az elejét mutatja be.
A Korunk szerkesztősége szeretettel meghívja hagyományos évi díjának átadására.
A Korunk Kulcsa díjazottja 2024-ben Kovács András művészettörténész professzor, az MTA külső tagja.
Laudációt mond és a díjat átadja Kovács Kiss Gyöngy,
a Korunk főszerkesztője.
Ezt követően Kovács András tart előadást Régeni Asztalos János esete a magyar művészettörténet-írással címmel.
A rendezvényre a Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében(Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2. sz.),
2024. október 15-én 17 órától kerül sor.