Balázs Sándor
Onisifor Ghibu – álarc nélkül
Kolozsváron – egy utcaelnevezés mellett – két emléktábla emlékeztet Onisifor Ghibura. Az egyik a helybéliek számára még mindig a régi nevén ismert Státus-házak egyikén díszeleg, a másik a szóbanforgó személyről elnevezett iskola udvarán a szobor alatt, a születését és a halálát jelző két évszámmal. De ki is volt ez az ember, aki ilyen nagy megbecsülésnek örvend ma is – bizonyos körökben?
206 oldal
ISBN 973–9373–62–3
Gyarmati Zsolt
Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán
Minden bizonnyal nincs más olyan erdélyi város, mely oly tekintélyes történeti irodalommal rendelkezne, mint Kolozsvár – állítja joggal Egyed Ákos. Mégis, a város dualizmus kori monografikus leírására – amely méltó folytatása lehetne Jakab Elek háromkötetes művének, – mindeddig nem került sor. A „miért”-re adandó válaszok közül a következőt emelnénk ki: nem készültek el a szükséges részmonográfiák mint alapkutatások, és itt két ok említhető: egyrészt néhány primér kútfőcsoport nem vagy nehezen hozzáférhető, másrészt hiányzik a korszak történetében járatos kutatócsoport/műhely, amely programszerűen felvállalhatná a tudományos igényű helytörténeti vizsgálódásokat. A fiatal történész közel egy évtizednyi tudományos vizsgálódásai eredményeként megszületett és zömében publikált írások a „hosszú 19. század” második felének Kolozsvárjára fókuszálnak, némiképp pótolva korszak történeti irodalmában jelentkező tematikus űrt.
350 oldal
ISBN 973–9373–61–5
Ha eljönnél…
József Attila a Korunkban (1929–2005)
Szerk.:Kántor Lajos
József Attila születési centenáriumára készült összeállítás, amely a Korunk című kolozsvári, havi megjelenésű kulturális folyóiratban megjelent József Attila írásokat és a róla szóló írásokat tartalmazza 1929-2005 között.
440 oldal
ISBN 973-9373-59-3
Poszler György
A „másik” város
A kötet nem várostörténet, nem útiköny (Kolozsvárról) , nem helyzetelemzés. Inkább emléktöredékek, vallomások, nosztalgiaesszék gyűjteménye. Leszámolás valamivel, ami elveszett. Elszámolás valamivel, ami megmaradt. És főként arról, ahogyan megmaradt. Felidézve gyerekkorból, leszűrve olvasmányokból, kiegészítve képzeletből – írja a szerző . A szövegek az erdélyi szellemi élet fontos képviselőinek a munkásságát járják körül (Meltzl Hugó, Márton Áron, Krenner Miklós), illetve betekintést engednek abba a szubjektív hangoltságú világba, amelyben otthonosan mozog az esztéta és esszéíró szerző.
308 oldal
ISBN 973–9373–58–5
Vallasek Júlia
Lassú utazások könyve
A fiatal kritikus és irodalomtörténész elsősorban az utóbbi évek magyar nyelvű könyvterméséből indul ki, de máshová érkezik, mint ahogy olvasója várná. Érdeklődését olyan könyvek keltik fel, amelyek sokszor más könyvek, életutak hátterét mutatják meg: számos esszéje foglalkozik például naplók, szubjektív önéletírások, levelezéskötetek bemutatásával. Vallasek Júlia nem annyira a törésekre, inkább a folytonosságokra figyel, így szinte ugyanabban a hangnemben tud érvényeset mondani Virginia Woolfról és Szerb Antalról, Gabriel Garcia Márquezről és Szabó Magdáról, Parti Nagy Lajosról és Rakovszky Zsuzsáról, Király Lászlóról és Mózes Attiláról. Az az esszéírói alkat mutatkozik meg a könyv hosszabb-rövidebb írásaiban, amely a figyelmes vagy (az egyik írás szavával) „ráérős” olvasást működtetve egységben tudja láttatni különböző korok magyar és világirodalmát.
336 oldal
ISBN 973–9373–60–7