Erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány

Megjelent a Korunk áprilisi száma

A huszadik század folyamán alig néhány nőírónak sikerült hosszabb távon jelen lennie az erdélyi magyar irodalmi emlékezetben. A tematikus lapszám ennek lehetséges strukturális okait vizsgálja, és ugyanakkor előtérbe állít néhány jelentős életművet az elmúlt száz évből, számszerűsítve is a női jelenlét irodalomtörténeti arányait az évszázad irodalmi hagyományában. A megközelítések tágabb kereteket is megnyitnak ‒ tanulmányokat olvashatunk a Trianon előtti Erdély irodalmi szalonjairól és a női szerepekről ezekben a szalonokban, a Janovics-féle filmes vállalkozások sztárszínésznőjéről, Berky Liliről, illetve a Berde Amál ‒ Berde Mária művész testvérpár tevékenységéről. Ezáltal a női szerepek összművészeti összefüggései is kirajzolódnak Erdélyben. Külön tanulmányok szólnak Ignácz Rózsáról, Hervay Gizelláról, Harsányi Zimráról, illetve a kortárs Cseh Katalinról vagy Mărcuțiu-Rácz Dóráról. Könyvismertetéseket olvashatunk Láng Orsolya, Papp-Zakor Ilka, Fehér Imola, Medgyesi Emese friss köteteiről. A lapszám szerzői között találjuk Egyed Emesét, Tompa Andreát, Menyhért Annát, Kiss Noémit, Nagy Gabriellát, Szebeni Zsuzsát, Pál Emőkét, Láng Orsolyát, Varga Borbálát és másokat.

Közép-Európa

Megjelent a Korunk márciusi száma

Németh László írja: „Mi Duna-népek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket, akikkel egy sors száraz emlőjét szoptuk.”

Az eltelt csaknem egy évszázad alatt Közép-Európa újra és újra témája lett különböző diszciplínák különböző kutatásainak. Közép-Európa fókusszal adtuk ki ezt a lapszámot, törekedve arra, hogy megjelenítsük e régió közelmúltját és jelenét, abban a komplexitásban, amelyben paradox középnek nevezhető. Történészi, közgazdasági, kisebbségtudományi, szociológiai és vallástudományi nézőpontból vizsgálódó szerzőket kértünk fel, természetesen a régió szépirodalmi történéseit sem hagyva figyelmen kívül.

Olyasféle kérdések izgattak bennünket, hogy milyen értelemben lehet ma Közép-Európáról beszélni, hol húzódnak határai a Nyugattal és a Kelettel szemben. Vannak-e olyan tartós jellegzetességei ennek a régiónak, amelyek tetten érhetők ma is? Mik azok a legfőbb témák, megoldásra váró feladatok, amelyek a régió adott dimenziójában a legsürgetőbbnek tűnnek? Milyen relevanciája van, és mik a határai az olyan elméleti megközelítéseknek, mint kompország, elkésett modernitás, nacionalizmus, populizmus, gyarmat stb.?

 

Variációk államszocializmusra – Magyarország és Románia (1945–1989)

Megjelent a Korunk februári száma

A 2. világháború végére kialakult hatalmi politikai helyzet következtében Románia és Magyarország – más kelet-európai országokkal együtt – a szovjet érdekszféra részévé vált. Ebből következően politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt mélyreható változások zajlottak le mindegyik államban. Ezek lényege a magántulajdon felszámolása, az egypártrendszer kialakítása és a marxizmus hegemón helyzetének biztosítása volt. A berendezkedés lényegi azonosságain belül az egyes országok között azonban nem jelentéktelen különbségek is mutatkoztak. A Variációk államszocializmusra – Magyarország és Románia (1945–1989) című összeállítás arra törekszik, hogy ezeket az azonosságokat és különbözőségeket felvillantsa Magyarország és Románia példáján keresztül.

Olvass továbbVariációk államszocializmusra – Magyarország és Románia (1945–1989)

A sértődés kultúrái

Megjelent a Korunk januári száma

A mai nyilvánosság számos színterét – a közösségi platformok kommentjeitől kezdve egészen a közszereplők megnyilatkozásáig – feltűnően uralják a sértettség, sértődöttség legkülönfélébb megnyilvánulásai. A sértődöttség mindennapi tapasztalattá vált, gyakran előkerülő beszédtéma, konfliktusok okozója, a közbeszéd egyik alapvető meghatározója. Sőt, különféle politikai cselekvések legitim okaként tételeződhet, alapvető hivatkozási forrássá válhat. A Korunk januári számának középpontjában ennek az érzelmi állapotnak az elemzése áll, történészek, antropológusok, szociológusok, médiakutatók foglalkoznak a sértődöttség kultúrájának történetével, jelenbeli megnyilatkozási formáinak elemzésével, a médiumokban és a mindennapi kommunikációs helyzetekben való előfordulásával.

Olvass továbbA sértődés kultúrái