Könyvek 2009

Balla Bálint

Életem és a szociológia

Balla Bálint 1928-ban született Budapesten. 1951-ben szerzett oklevelet a Budapesti Egyetem jogi karán. 1956-ban a forradalom idején vállalati munkástanácsának elnöke. 1965-ben Németországba távozik, jelentős szociológusi pályát fut be. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem alapító tagja.

Szociológiai munkásságának lényegére két, korábban a tudományágban kevéssé használatos fogalom bevezetését tartja jellemzőnek: az egyik a káder (totalitárius rendszerek szervezési és emberi alapmintája), a másik a szűkösség (egyéni és társadalmi mivoltunk fő mozgatóereje). Mindkét témakörben tanulmányokat és monográfiákat írt, mindkét fogalom társadalomtudományi lexikonoknak is szócikkévé vált.

Balla Bálint számos német és magyar nyelvű szaktudományos munka szerzője és társszerzője.

A könyv a szerző társadalomtudományhoz vezető útjának dokumentumait, és társadalomtudósi pályájának csúcsát jelentő elméleti tanulmányait közli magyar nyelven.

292 oldal

ISBN 978-973-1960-07-4

 

Blénesi Éva

Textust teremtő kontextus

A kötet izgalmas szellemi vállalkozás: a közelmúlt erdélyi magyar irodalmi alkotásait a kortárs képzőművészettel összefüggésben tárgyalja. Az értelmezett munkák egy egyetemes értékrendhez igazodnak, miközben önreflexív módon utalnak egy adott földrajzi-ontológiai kontextusra.

320 oldal

ISBN 978-973-1960-04-3

 

Kistérségek nagy remények?

Szerk.: Cseke Péter

A könyv tanulmányai a kistérségek lehetőségeit és szerepét vizsgálják elsősorban romániai és magyarországi esettanulmányokból kiindulva, az Európai Unió szabályozásait figyelembe véve. A szerzők politológusok, társadalomtudósok, vállalkozók: Jenei György, Somai József, Bodó Barna, Kolumbán Gábor és mások.

320 oldal

ISBN 978-973-1960-08-1

 

Erdélyi Lajos

A túlélés műhelyei

Erdélyi Lajos évtizedeken át a marosvásárhelyi Új Élet belső munkatársa volt. Fotóriporterként az erdélyi irodalom és művészet szinte minden szereplőjéről készített felvételeket. A kötet portrékat közöl: szövegeket és képeket egymás mellett. Rövid bemutató szövegben a szerző megrajzolja a fényképezett személy „írásbeli arcképét”, és közli a bemutatott személy fotóját, amely egyszerre jellemző arra is, akit ábrázol, és arra is, aki készítette.

294 oldal

ISBN 978-973-1960-09-8

 

Gáll Ernő

Levelek (1949–2000)

A kötet felbecsülhetetlen értékű dokumentumanyagot szolgáltat a romániai magyar intézménytörténet és értelmiségtörténet megírásához. Gáll Ernő személyes és intézményes kapcsolatrendszere révén kulcsfigurája volt a romániai magyar kulturális elitnek.

Levelezőpartnerei között egyaránt találhatóak különböző generációkhoz tartozó romániai magyar értelmiségiek, magyarországi írók és szerkesztők, levelezésének egy részét pedig Gáll Ernő idegen nyelveken folytatta.

Naplójegyzeteinek, memoárkötetének publikálása után a levélanyag megjelentetése által válik teljessé Gáll Ernő személyes életútjának folyamata, amely izgalmasan egészíti ki az életében publikált köteteiből összeálló intellektuális portrét.

804 oldal

ISBN 978-973-1960-02-9

 

Cs. Gyimesi Éva

Szem a láncban

Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába

A könyv az egyetemi tanár szerző saját megfigyelési dossziéjának feldolgozását nyújtja, elméleti keretben, az eredeti dokumentumanyag beiktatásával.

A szerző bevezetőjében a következőképpen foglalja össze könyvének célkitűzéseit:

„Ha elfogadjuk Bibó István egyik meghatározását, aki szerint „a szabadság: az idegen törvény kényszerétől mentes állapot”, és ezt a mai társadalom, az átlagemberek mentalitására és életvitelére alkalmazzuk: elrettentő helyzet tárul fel előttünk. A „saját világgal” bíró individuumok aránya igen kevés a magyar és a román társadalomban is. Jobbára még mindig a nyájszellem uralkodik, amelyik alkalmas arra, hogy könnyen megnyerhetők legyünk a globalizációval közénk hatoló uniformizáló tendenciáknak, különösen, hogy elsajátítsuk az új meg új divathullámokban érkező javak fogyasztásának szokásrendszereit, a nyomuló média sablontermékeit, a kétes értékű szellemi és művészi produktumokat, az elégedetlenségeinkre bazírozó gyűlöletbeszédet, a mindennapos erőszak eszközeit, az ellenségképző világnézeteket stb. És a nyáj könnyen válhat így rabjává olyan „idegen” törvényeknek, amelyek a kívánatos lelki (személyes) ellenállóképesség híján a fenti függőségek rabjává tehetik a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket.

Az elemzés célja nem is lehet talán nagyravágyóbb, mint az emberi rabság állapotaként meghatározható társadalmi viszonyrendszer (diktatúra) egyik meghatározó – a titkosrendőrség által uralt – részének feltárása, amely a jelenlegi helyzethez képest viszonyítási alapul szolgálhat, hogy értékelni tudjuk a szabadságot. E tények – a szövegek által feltárható összetett valóságkép – ismeretében talán növelni lehet a mai romániai társadalom tagjainak tudatos szabadság-potenciálját, megélésének a fogyasztáson túlmutató igényét, és alakítani a velejáró egyéni és közösségi felelősségtudatot. És általában is: Kelet-Európában csupán a szabadság és a szolidaritás igényének növekedése tudná társadalmi méretekben ellensúlyozni az eltömegesedő és atomizálódó fogyasztói társadalom növekvő kiszolgáltatottságát az említett függőségekkel megkötöző „hatalmak” érdekeinek.

Túl magasra itt, e vállalkozás keretében, nem lehet szabni ezt a mércét: az egyetlen szekus dossziéval demonstrálható rabság fokának elemzése ma minden bizonnyal a virtuális olvasók csupán szűk körének fogékonyságát alakíthatja. A szabadság ugyanis – ma már úgy tűnik – olyan fényűzése az emberi személynek, amelyhez mintegy természetszerűen társul egyfajta kockázatvállalás, amennyiben magában foglalja a személyesen felelős élet – önvezérelt – gyakorlatát.”

284 oldal

ISBN 978-973-1960-00-5

 

Győrffy Gábor

Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában

A könyv arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a nyilvánosság irányításának ideológiai alapelveit és ezek gyakorlati végrehajtását, a hatalomgyakorlási doktrínák módosulásának függvényében. Szűkebb értelemben a romániai kommunista cenzúra és propaganda intézményrendszerének működését vizsgálja, különös tekintettel annak magyarságot érintő vonatkozásaira.

Megkülönbözteti a sztálini ideológia korszakát (1944–1953), az ezt követő ideológiai válság periódusát (1953–1965), valamint a Ceauşescu-korszakban kialakuló személyi kultusz időszakát (1965–1989). Az elemzés során láthatóvá válnak az ideológiai irányvonalak, amelyek az idők során meghatározták a kommunizmus nyilvánosságfelfogását.

232 oldal

ISBN 978-973-1960-06-7

 

Kántor Lajos

Hazatérő képek

Barcsaytól Vinczeffyig

Egy fél évszázados pálya műkritikusi, művészeti írói részének összefoglalását adja ez a kötet, mintegy 200 oldalon, színes és fekete-fehér reprodukciókkal kísérve (12 műmelléklet-oldalon). Jelen kötet, új szövegekkel, az egykori Korunk-munkatársak, Kassák Lajos és Moholy-Nagy László bizonyos pályaszakaszaitól, Dési Huber Istvántól és Barcsay Jenőtől ível olyan, a közelmúltban Munkácsy-díjjal kitüntetett művészekig, mint Jakobovits Miklós, Deák Ferenc vagy Vinczeffy László. Műfajilag a művészettörténeti tanulmány, műelemzés és szubjektív jegyzet rendeződik a 2004-ben Széchenyi-díjjal kitüntetett szerző szemlélete szerint logikus rendbe, a régió (Székelyföld, Mezőség – Erdély) és az egyetemesre törekvés összefüggésében.

208 oldal

ISBN 978–973–9373–98–2

 

Kiss János

Négyoldalú igazság

Naplójegyzetek (1978–1980)

Visszatérően megfogalmazódó igény, hogy a kommunista rendszer hétköznapjainak feltárására, rekonstrukciójára is nagy szükség van ahhoz, hogy fiatalabb generációk is megérthessék az előző politikai rendszer működésének logikáját.

Kiss János 1978 és 1980 között készített naplójegyzetei ahhoz segítenek hozzá, hogy betekintést nyerhessünk egy kolozsvári író és újságíró mindennapjaiba. Kirándulásokról, sofőriskolai vizsgáról, főtitkári látogatásokról, politikai hírekről egyaránt szó esik a feljegyzésekben, a szerző megfigyeli, rögzíti és kommentálja az eseményeket. Munkája nyomán értékes dokumentumanyag kerülhet a korszak iránt érdeklődő olvasó kezébe.

216 oldal

ISBN 978-973-1960-10-4

 

Ferencz Éva – Zsehránszky István

Makra Lajos

„Vérbeli komédiás Makra Lajos. Élvonalbeli színészként, sokoldalú teátristaként több mint félévszázada szolgálja példamutató hivatásérzettel, igényességgel és kötelességtudattal a színjátszás istenasszonyát, Tháliát. Szerepekben bővelkedő, visszhangos sikerekben gazdag pályát vallhat magáénak. Élete jelentős hányadát a rivaldák fényében töltötte, pergette le. Makra Lajos mindenkor a színművészeknek ahhoz a csoportjához tartozott, akik a játékot a színészet velejének, megtestesülésének, elengedhetetlen elemének tekintik és tartják. Álláspontjuk és felfogásuk szerint a festett falak közötti alakoskodásnak alapvető, nélkülözhetetlen és meghatározó összetevői, tartozékai a ludikus megnyilvánulások, cselekedetek és gesztusok. A színész legfőbb föladatának és céljának az értelmes, a kifejező és szellemes egyéni mutatványt tekintik. A hiteles, a természetes, a felszabadult színpadi játék gondolatokat, érzéseket és hangulatokat tolmácsol és közvetít mívesen, nyomatékosan és hatásosan, miközben izgalmat, örömet és szórakozást nyújt.” – írja a könyv bevezetőjében Szekernyés János.

Makra Lajos a temesvári, szatmári, marosvásárhelyi színházak előadásaiban nyújtott kiemelkedő teljesítményt, filmszerepekben is láthatta a közönség. Többek között a Szentgyörgyi István díj (Budapest), illetve az EMKE-életműdíj kitüntetettje. A könyv a Prospero Könyvek című sorozatában lát napvilágot, a sorozat már ismert profiljához híven, képekkel, egyéb adatokat tartalmazó függelékkel, amelyben láthatóvá válik – emlékeztetőül – mindaz, amiről a művész beszél a teljes pályát átfogó életútinterjúban.

140 oldal

ISBN 978-973-1960-03-6

 

Miklós Ágnes Kata

Bűnös szövegek

Bevezetés a detektívtörténetekbe

Miklós Ágnes Kata irodalomtörténész, a budapesti ELTE doktorandusa. Hozzáférhető, élvezetes esszényelven megírt sorozata a krimiről eredetileg a marosvásárhelyi A Hét hasábjain jelent meg. A hetilapban való megjelenést követően a szerző kötetté dolgozta át és egészítette ki a szövegeket.

Magyar nyelvterületen újdonságnak számít az, ahogyan a szerző teljességre törekedve, és ugyanakkor napjaink krimiirodalmáig eljutva elemzi a műfaj történetét. Segít eligazodni a műfaji sokféleségek között, jól körülhatárolt típusok mentén beszél szerzőkről, elbeszélői fogásokról. Bevezetőjében célként az újraolvasást, reményként pedig a részleges rehabilitációt jelöli meg. A könyv végigolvasása során a detektív típusai, a „női krimi”, a „könyvek között zajló” nyomozás kérdésköreibe egyformán betekintést nyerhetünk, a krimi klasszikusait és új hullámainak szerzőit figyelve.

Ez a szerző első kötete, egy ígéretes irodalomtörténészi pálya első állomása.

273 oldal

ISBN 978-973-1960-05-0

 

Visky András

Megváltozhat-e egy ember

„Az előttünk levő műtárgy leginkább talán a házzal hozható párban: leírható architektúra, virtuóz arányok és térjátékok, rafinált textúrák, megkomponált fény- és felület-dinamikák. Az a műalkotás viszont, amibe beléptünk, nem ház, hanem otthon: egzisztenciális létközösség. Együtt-lét. Formák, illatok, hangulatok, arányok és térjátékok, fény- és felület-dinamikák organikusan velünk-levő anyaga. Születés, élet, életöröm, betegség, rothadás, szenvedés, halál, a halál-közelség megtapasztalása, gyermekhalál, félelem, rettegés, nevetés, magamra hagyottság, elnémulás. Amiképpen a város vagy az ország, az ország vagy maga a Föld, amiképpen a történelem, avval a feltétellel persze, hogy mindenestől fogva a magaménak tekintsem, ugyanúgy, ahogyan az otthonomat.” – írja kötetéről Visky András.

A kézirat irodalmi és színházi tárgyú esszéket, elemzéseket tartalmaz. Az elemzésre kiválasztott művek, szerzők alapján körvonalazódik egy értékrend: Kertész Imre, Lorand Gaspar művei, Grotowski és a kortárs román színházművészet képviselői egyfajta teljességet mutatnak meg, illetőleg arra kérdeznek rá folyamatosan. Visky András kötete elméleti keretet is létrehoz elemzései köré: a „barakk-dramaturgia” fogalma a „szűk tér” dramaturgiáját gondolja tovább, Beckett és a rituális színház nyomán haladva.

A könyv hangsúlyos „kortársi” tapasztalatok hordozója, egzisztenciális és irodalmi értelemben egyaránt: a legfiatalabb, kötetben tárgyalt szerzők, Horváth Előd Benjámin, Jancsó Noémi, Visky Zsolt húszas éveik elején járnak. A kortársi tapasztalatot jelenítik meg a kötet végén olvasható interjúszövegek is – ezek alapján jól körvonalazható az a szemléletmód is, amely a teljes kötetet meghatározza.

340 oldal

ISBN 978-973-1960-01-2