Jogtörténetek

Megjelent a  Korunk 2020. márciusi száma

A Korunk márciusi lapszáma a jogtudomány történeti előzményeinek és aktuális kihívásainak közérthető képét nyújtja. Ami az utóbbi vonulatot illeti, a lapszámban olyan kérdéseket elemeznek a szerzők, mint a megújuló jogtörténeti szemléletmód, a jogtörténet újdonságai, a jogi oktatás nehézségei a digitális korban, a Z generáció szempontjából és a 21. században, valamint a romániai jogállamiság állapota. A lapszámot záró elemzés azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia megjelenése a jogalkalmazásra. Az összeállítás általános üzenete az, hogy az új társadalmi kihívások nem a jog meghaladását eredményezik, sőt, a hatás valójában a szabályozás komplexebbé válása – a jognak pedig kulcsszerepet kell játszania alapvető értékeink védelmében.

A tartalomból: Nótári Tamás:  Választási kampány Pompeiiben, Szabó Ádám: A terving törvénymondók kora Erdélyben, Bonyhai Gabriella Eleonóra ‒ Valdmann István: Az 1921. évi agrárreform: jogi kérdések a korabeli sajtóban, Kokoly Zsolt: Női hallgatók az erdélyi jogi oktatás történetében, Várady Tibor: Magyar nyelvű egyetemi oktatás az újvidéki jogi karon, Menyhárd Attila: Jogról és igazságról, Veress Emőd: A közös európai adásvételi jog megalkotásának kudarca (2011–2015), Fazakas Zoltán József: Gondolatok a hadisírokról, Kádár Hunor: A védelem jogait fenyegetõ súlyos és valós veszedelem: az „in rem nyomozás”, Fekete Balázs: „Jog és irodalom”: csendes forradalom a Magyar jogelméletben?, Varga Attila: „Minden alkotmányhoz tartozik egy eposz, és minden tízparancsolathoz egy szentírás” – avagy a görög Antigonétól az amerikai Elektráig, Székely János – Veress Emőd: A mesterséges intelligencia és a jogalkalmazás.