Korunk Galéria

Felejtésre ítélve. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban (1944–1953) – Murádin János Kristóf előadása

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe Felejtésre ítélve. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban (1944–1953). Meghívott előadó Murádin János Kristóf történész, egyetemi docens, Sapientia EMTE. Az előadásra 2025. június 3-án, kedden 17 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Internal Transmission

Internal Transmission címmel nyílik meg 2025. január 24-én, 19:00 órakor Papp Péter legújabb kiállítása, a Vault One Gallery (VOG)/Korunk Stúdiógalériában, Kolozsvár, Eremia Grigorescu utca 52. szám alatt. Kurátor: Tudor Costin. A fiatal budapesti képzőművész alkotásai az ember, a tér és az idő közötti összefüggéseket kutatják, fókuszban az emlékezet és a liminális érzelmi állapotok vizsgálatával.

A kiállítás különlegessége, hogy egyedülálló összefogás keretében jött létre három intézmény együttműködésével: a Vault One Galéria, a Cosmic House Alapítvány és a Korunk kulturális folyóirat közösen vállalták, hogy támogatják és bemutatják ezt a friss, kísérletező szellemiségű művészi munkát. E ritka partnerség célja, hogy rámutasson: a kortárs művészeti színtér szereplőinek összefogása elengedhetetlen a hazai és nemzetközi művészeti élet sokszínűségének megőrzéséhez.

Az esemény Facebook-eseménye és további részletek elérhetők az alábbi linken:

https://www.facebook.com/events/523756883370574

GDAŃSK50 Photo Remake Project

GDAŃSK50 Photo Remake Project címmel nyílik, 2024. október 4-én 18 órától, Szentes Zágon fotókiállítása, a Vault One Gallery (VOG)/Korunk Stúdiógalériában, Kolozsvár, Eremia Grigorescu utca 52. szám. A megnyitón közreműködik: Bába István, Havadi Nagy Dávid István, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A belépés ingyenes.

Mit jelent ötven év egy Kolozsvártól nagyjából ezer kilométerre fekvő észak-lengyel kikötőváros arculatában? Mit örökíthetett meg abból a hetvenes évek Romániájából érkező fiatal fotográfus néhány nap alatt – és mi változott fél évszázad után?
Nem mindennapi időutazásra hív a GDAŃSK50. Szentes Lajos (1944–2002) csíkszeredai fotográfus 1974-ben járt Gdańskban, rövid útját egy tekercs fekete-fehér Fortepan negatív film és anekdoták őrzik. Ötven évvel később fia, Szentes Zágon precíz fotórekonstrukcióin éled újra a város: összesen huszonhárom kép találta meg mai párját ugyanabból a szögből, ugyanolyan 50 milliméteres fókusztávolságú objektívvel, de ezúttal digitális képalkotási technikával. Ezekből tizenhat képpárt mutatunk be Kolozsváron, a GDAŃSK50 ősbemutatóján.

ELHAGYATOTT. Mira Marincaş mini-fotókiállítása

2023. november 21-én, kedden 18 órakor Mira Marincaş a Kolozsvár Társaság  és Korunk Galéria vendége. Az ifjú fotós és grafikus, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának Filmművészet, fotóművészet, média szakának egyetemi docensének minifotókiállítása az elhagyatottság gondolata körül szerveződik. A rendezvényen meghívottunk beszélgetőtársa Katona Zs. József, a BBTE Fotó és Film Karának tanára, a KT alelnöke. Az esemény helyszíne a Korunk Stúdiógaléria (Eremia Grigorescu/Rákóczi u. 52. szám).

In the CONCRETE

 

In the CONCRETE címmel nyílik Szentes Zágon fotókiállítása 2021. november 17-én 18 órától a Korunk Stúdiógalériában.

A megnyitót Molnár Emese szociológus, a tárlat kurátora tartja.

A kinti és benti valóság betonba öntött, olykor falra festett részleteit veszi górcső alá Szentes Zágon grafikus, képzőművész New Yorkban és San Franciscoban készült fotósorozata. A Korunk Stúdiógalériában megtekinthető, térről és időről szóló fotómesék hálójába ezúttal különös hangsúllyal szövődik az utca művészete, a street art gyakorlatokat, jeleket, és vizuális jelrendszereket dokumentáló képkockákon keresztül. A vizualitással és nyelviséggel egyaránt szoros kapcsolatot ápoló művész az angolból kölcsönzött leleményes szófordulattal élve (‘In the Concrete’ ≈ 1. a valóságban, a gyakorlatban ≈ 2. beton, a betonban) mutatja be az észak-amerikai kontinens két ikonikus nagyvárosának valóságszeletét, rögzítve a beton közt és a betonnal való együttélés lehetőségeit, alternatíváit; egy olyan anyagét, mely a római Pantheon kupolájának szerkezetében is megjelent már és azóta is formálja, alakítja épített környezetünket. Mindeközben azt is megfigyelhetjük, ahogyan a természet kiszakít, vagy gyakorlatiasan visszavesz magának egy-egy valóság(os)-(beton)szeletet.

Molnár Emese