Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)

Megjelent

Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)

Szerk. Kovács Kiss Gyöngy

Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

A kötet gerincét Apáthy István helyzetértékelését követően 11 olyan tanulmány képezi, amelyek e kétéves folyamat egy-egy csomópontját elemzik az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától az erdélyi magyarság új stratégiájának – elméleti önmentés, öntevékeny ellenállás, kényszerű beilleszkedés – bemutatásáig.

A 11 tanulmányt hét forrásközlés egészíti ki. Ezek közül négy – a gyulafehérvári nemzetgyűlés határozata, Gyárfás Elemér 1919-es tervezete Erdély belső berendezkedéséről és a Román Királysághoz való viszonyáról, a párizsi békeszerződés által kidolgozott és Románia által is elfogadott kisebbségvédelmi szerződés és végül a magyar békedelegáció 1920-as alternatív javaslata Erdély államjogi státusáról és belső viszonyainak svájci típusú rendezéséről – a régió leendő státusával és ehhez kapcsolódóan többség és kisebbség együttélésének kívánatos formáival foglalkozik. Kettő pedig – Márki Sándor naplója és Janovics Jenő visszaemlékezése – az impériumváltás szubjektív olvasatát adja. A forrásközlések sorát Kós Károly Kiáltó szó című dokumentuma zárja.

 

400 old.

KOMP-PRESS KIADÓ – ISKOLA ALAPÍTVÁNY KIADÓ

ISBN 978-606-773-028-9

ISBN 978-606-94721-6-3

Ruralitás, változó falu

Megjelent a Korunk 2020. áprilisi száma

A Ruralitás, változó falu című tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érintő jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. Néhány elemzés és az általuk feldolgozott témák: Bali János tanulmánya a vidéki idős emberek közösségi szerveződésének sikeres modelljeként mutatja be egy észak-magyarországi egyesület működését. Gagyi József tanulmányában a mezei utak karbantartásának közösségi gyakorlatait, az utak körüli problémák kezelésének elfogadott közösségi mintáit mutatja be. Szilágyi Levente két sváb település  máig működő mezőgazdasági társulásainak példáján keresztül azt vizsgálja, hogy miként maradhatott fenn napjainkig a szövetkezeti mezőgazdasági forma.

Olvass továbbRuralitás, változó falu

Jogtörténetek

Megjelent a  Korunk 2020. márciusi száma

A Korunk márciusi lapszáma a jogtudomány történeti előzményeinek és aktuális kihívásainak közérthető képét nyújtja. Ami az utóbbi vonulatot illeti, a lapszámban olyan kérdéseket elemeznek a szerzők, mint a megújuló jogtörténeti szemléletmód, a jogtörténet újdonságai, a jogi oktatás nehézségei a digitális korban, a Z generáció szempontjából és a 21. században, valamint a romániai jogállamiság állapota. A lapszámot záró elemzés azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia megjelenése a jogalkalmazásra. Az összeállítás általános üzenete az, hogy az új társadalmi kihívások nem a jog meghaladását eredményezik, sőt, a hatás valójában a szabályozás komplexebbé válása – a jognak pedig kulcsszerepet kell játszania alapvető értékeink védelmében.

Olvass továbbJogtörténetek

Trianon és a magyar külpolitikai gondolkodás: Romsics Gergely előadása

A Korunk Akadémia Trianon 100 sorozata következő előadásának címe: Trianon és a magyar külpolitikai gondolkodás. Meghívott előadó Romsics Gergely, történész, tudományos főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest. Az előadásra 2020. február 24-én, hétfőn 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében.

(Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő, Korunk.

Avantgárd

Megjelent a Korunk 2020. februári száma

„A művészet az avantgárdok jelentkezésével monarchikusból köztársaságivá mutált. Spontán és anarchikus – azaz önvezérlő csoportok és irányzataik többese és többfélesége révén is alakult és alakul” – írja András Sándor a Korunk februári lapszámának bevezető írásában. Hogyan ragadható meg ez a sokféleség? Körülírható-e azoknak a hálózatoknak a működése, amelyeken keresztül az avantgárd gyakorlatai terjedtek és terjednek a kultúrában? A tematikus összeállítás szerzői főként közép-európai fejleményekre – irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokra – összpontosítva járják körül a kérdést, de az írásokból egyenként is kiderül, mennyire bonyolult mintákat rajzolnak ki kép és szöveg, helyi és transznacionális, populáris és avantgárd egymásba épülései. A lapszám szerzői: András Sándor, Balázs Imre József, Bokor Botond, Both Noémi Zsuzsanna, Cziple Hanna Gerda, Csapody Miklós, Csehy Zoltán, Cseke Péter, Fülöp Dorottya, Kész Orsolya, Emanuel Modoc, Mohácsi Balázs, Gellu Naum, Sánta Miriám, Szűts Zoltán, Törteli Telek Márta, Delia Ungureanu, Vallasek Júlia, Weiner Sennyey Tibor.

Olvass továbbAvantgárd