A hatalom megszállottjai

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

A 20. századra aggasztott minősítések közül az egyik legtalálóbb: a „szélsőségek kora”. Miközben ebben a században az emberiség egy része az anyagi jólét sosem látott szintjére jutott, a föld lakóinak más része – több millióan – pusztult el éhség és alultápláltság miatt. Az ember technikai környezete ugyanezt a kettősséget mutatta: a legtehetősebbek már a Holdra utaztak, a világ több részén azonban még mindig a ló és a szekér volt a leggyorsabb közlekedési eszköz.

Politikai szempontból is ugyanilyen dichotómiával szembesülünk. A világ számos országában alakultak ki és szilárdultak meg parlamenti demokráciák. Ugyanakkor nagy számban jöttek létre – 1945 előtt éppúgy, mint 1945 után – elnyomó diktatúrák.

E lapszámban hat ilyen diktatúrának a vezetőjét mutatjuk be. Hármat a kapitalista magángazdaság bázisán létrejött diktatúrák vezérei közül, hármat pedig a magántulajdont felszámoló államszocializmus keretei között. E hat személyiségnek az életútja sok szempontból nagyon különböző, egyvalamiben azonban azonosak: a hatalom akarásában és megtartásának kényszerében. Bár különböző körülmények között, de Hitler, Mussolini és Franco ugyanúgy a hatalom megszállottja volt, mint Sztálin, Mao Ce-tung és Nicolae Ceaușescu.

Szórakozó emberiség

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

Mindenkori emberi igényünk, hogy kilépjünk a szigorú keretekből, megteremtsük a szórakozás terét és idejét.  Tesszük ezt tudatosan vagy sokszor akár ösztönösen. Szórakozási formákat hozunk létre, amelyek idővel a társadalmi változásokhoz igazodnak. A lapszám a szórakozás különböző vetületeit mutatja be: megfér benne a korabeli udvari bolondok világa és az idei cannes-i filmfesztivál pompája is. Bodó Julianna nyitó tanulmánya az ünnep és a szórakozás összefügéseit taglalja, Könczei Csongor a régi kolozsvári táncmulatságok hangulatába vezet be, Kovács Zsolt pedig a 18. századi hazai ünnepi díszkivilágításokat mutatja be. A következő tanulmányok a mozi világába visznek: Tóth Gödri Iringó a filmfesztiválokról ír, Farkas Boglárka Angéla pedig a sci-fi filmek kapcsán tesz fel izgalmas kérdéseket. Nem hiányozhatnak a 21. század tipikus szórakozási formái: a videójátékokat Péter Árpád járja körül, a valóságshowk és a közösségi média világát pedig Glózer Rita. Szó esik benne divatról, zenei fesztiválokról és slammerekről is. A lapszámot Könczey Elemér festményei illusztrálják.

 

Performativitás a művészetekben

Megjelent a Korunk júniusi lapszáma

Milyen az a művészet, ahol maga az emberi test a megmunkálandó anyag? Mit mondanak a kortárs társadalomelméletek a színre vitt életek mítoszairól? Mit tudnak ebből megmutatni például az Elvis Presley-életrajzból ihletődő filmek? Mennyiben tud igazivá válni a színpadon a verejték és a vér, hol húzódnak a realitáseffektusok határai? Hogyan látunk rá a költészet történetére, ha kiemelten figyelünk Csokonai Vitéz Mihály zenéhez való viszonyára, a slam poetryre, a dalszövegekre, vagy akár a szövegcentrikus zenék videoklipjeire?

A performativitás kérdése a művészetekben korszakonként újragondolható ‒ és jelenleg kiemelten aktuális. A performatív elem felerősödése a képzőművészetek és az irodalom területén a határvonalak fellazulását eredményezheti magában az alkotási folyamatban, de a művészettörténeti megközelítésben is, és a színházművészeti területekkel is szükségszerű átfedésben láttatható. A tematikus összeállítás különböző területeken vizsgálja a kérdéskört, a virtualitásra, médiumokra, identitásperformanszokra is figyelve. A lapszám szerzői többek között Kányádi Iréne, K. Horváth Zsolt, Jákfalvi Magdolna, Csörsz Rumen István, André Ferenc, Szabó R. Ádám, Lakatos Miska, Balázs Imre József, Fodor János.

Közigazgatás-tudomány

Megjelent a Korunk májusi lapszáma

A közigazgatás a közpolitikák megvalósítása, a kormányzati intézmények igazgatása és a nonprofit intézmények irányítása – de nem utolsósorban tudományos diszciplína is. A politikatudomány egy olyan alterülete, amely kifejezetten igazgatási céllal készít fel köztisztviselőket a kormányzati és nonprofit szektorban való munkára. Sokrétű kutatási terület, amelynek alapvető célja a kormányzat működését elősegítő menedzsment és politikák előmozdítása, a kormányzati döntéshozatal tanulmányozása, maguknak a politikáknak, az azokat létrehozó különböző inputoknak és az alternatív politikák létrehozásához szükséges inputoknak az elemzése. A lapszámunkban közölt tanulmányok ezt a területet járják körül, különös tekintettel a hazai, konkrét kihívásokra és megoldáslehetőségekre.

A tartalomból: Kocsis János Balázs: Térátmenetek – a város és pereme; Csák László: A felsőfokú közigazgatás-oktatás jövője Erdélyben; Lőrinczi Dénes: Rend az önigazgatáshoz;

Tóth Szabolcs Barnabá: Közigazgatási törvények fogadtatása Háromszéken a helyi sajtó tükrében. 1925–1930; Lakatos Artur – Veres Dávid-Gábor: A prefektusi hivatal működése Romániában; Sztakics István Attila: A területi-közigazgatási egységek köz- és magánvagyonának az ügykezelése; Szabó M. Sándor: Az EU-s pályázatok hatása a LEADER program keretén belül Brassó megye észak-keleti kisrégiójában; Csősz Csongor: A romániai konszolidált államháztartás jövedelmének elemzése és összehasonlítása a svédországi állami költségvetés jövedelmeivel a 2006–2021-es periódusban;

Antalka Ágota: A koronavírus, a háború és az infláció hatása az egyénekre és a munkahelyi viszonyokra.

 

Rovarológia

Megjelent a Korunk 2023. áprilisi száma

A „rovarológia” nemlétező szó ‒ ebben az esetben az entomológia tudományos megközelítései és a humán tudományok, illetve a nagyközönség által közösen belakott terepet kívánja jelezni. A rovarok fontos részesei az ökológiai folyamatoknak, de méreteiknél fogva hajlamosak vagyunk másodlagosnak tekinteni jelenlétüket az ember életében. A lapszám entomológus szakértők ‒ Keresztes Lujza, László Zoltán, Markó Bálint, Varga Máté ‒ bevonásával veszi számba a legaktuálisabb kérdéseket, amelyek a rovarok földi ökoszisztémában betöltött helyét érintik. A tematikus összeállítás vizsgálja a rovarok kulturális reprezentációit, művészeti ágazatokban való jelenlétét is, olyan szerzők cikkei révén, mint Balázs Imre József, Florin Bican, Kovács Újszászy Péter, Serestély Zalán, Szabó R. Ádám. A kapcsolódó irodalmi anyagot Berszán István, Németh Zoltán, Orcsik Roland, Simona Popescu, Tófalvi Zselyke jegyzik.

HONVÉDSÉGBŐL HONVÉDSÉGBE? A magyar királyi honvéd tisztikar 1944–1947. Szakály Sándor előadása

 

 

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe HONVÉDSÉGBŐL HONVÉDSÉGBE?  A magyar királyi honvéd tisztikar 1944–1947. Meghívott előadó Szakály Sándor történész, az MTA doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Budapest. Az előadásra 2023. április 4-én, kedden 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Határ/helyzet/jelenség

Megjelent a Korunk márciusi lapszáma

A lapszám olyan jelenségeket tár fel, amelyek határon helyezkednek el: fizikai, időbeli vagy mentális síkon. Olyan történeteket mesél, amelyek határhelyzeteket jelenítenek meg. A határok kérdése izgalmas téma, ezért a legrégebbi korok óra kísértette az emberiséget, hogy mi van a határon túl. A határ fogalma a humán- és a természettudományokban is felmerül, így a lapszám szerzői sokféle területről érkeztek, interdiszciplináris szemléletmódot érvényesítve. Guld Ádám a legújabb online kommunikációs jelenségeket elemzi, Tőkés Gyöngyvér és Fosztó László a kirekesztés formáiról írnak: a digitális kirekesztés, illetve az etnikai szegregáció kérdéséről. Vákár Zsanett a történelem határhelyzeteit járja körül az örmény népirtás kapcsán. A Balázsi Gábor, illetve a Mérő László és Póka Tünde által készített tanulmányok több szempontból közelítik meg a határokat: az előbbi az evolúciót meghatározó korszakhatárokat vizsgálja, míg a második a véletlen fogalmán keresztül jut izgalmas következtetésekre. Kotta Ibolya tanulmánya a pszichológia területén értekezik arról, hogy minként hat ránk a bizonytalanság.

A magyar kisebbségek 100 éve

 

Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a magyarság mintegy harmada – összesen több mint 3 millió fő — az új Magyarországgal szomszédos országok állampolgára lett. Bár 1938 és 1941 között ez a helyzet módosult, 1945 után – apró eltéréssel – ismét az 1920-as határok álltak helyre. A magyarság jelentős része tehát immár több mint egy évszázada kisebbségi sorban él. E kötet témája az egyes régiók – Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Délvidék – magyarságának 1920 és 2020 közötti demográfiai, társadalmi, jogi, politikai és kulturális szempontú története. Szerzői a téma legjobb szakemberei, akik nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyarság kutatóintézeteit és egyetemeit is reprezentálják. Írásaik, amelyek először előadás formájában hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia 2022. szeptember 22-23-ai konferenciáján, nemcsak a téma kutatóinak, hanem a magyar kisebbségek múltja és jelen iránt érdeklődőknek is bízvást ajánlható.

 

Színpadi képek

Megjelent a Korunk februári lapszáma

Séta a színház és a tágabban értelmezett előadóművészet körül, változatos témákkal. A lapszám szövegei esettanulmányok formájában tárják fel a régebbi és újabb performatív kísérletek, műfajok történeti és főként emberi relevanciáját. Az összeállítás a 19. századi hagyományoktól egészen a kortárs színházi útkeresésekig, széles spektrumon vizsgálja, hogy mit jelentett a színház egykor, és mit jelent ma a közönsége számára. A tartalomból: Tar Gabriella-Nóra: Színház a színházról. A színész és mestersége Johann Baptist Hirschfeld Jugendfleiß (1825) című temesvári kéziratos vígjátékában; Bonczidai Dezső: A vásári kesztyűs bábjáték halálképe és a mitológiai figuráinak esztétikája; Bartha Katalin Ágnes: Társadalmi norma és szenvedély által vezérelt színpadi játék. A kémnő Prielle Kornélia; Tompa Andrea: „Nemzetünk söpredéke”. Az első (?) magyar holokausztdarab kolozsvári bemutatója; Kézér Gabriella: Berczik Sára. Művészi nevelés – mozdulatszintézis; Csizmadia Imola: Színház képek nélkül; Kozma Gábor Viktor: Élet nagybetűvel. Beszámoló a Zygmunt Molik konferenciáról és workshopsorozatról; Zsigmond Andrea: „Mind történetgazdák vagyunk”; Patkó Éva: Élő művészközösség. Román kortárs drámaírók. A lapszámot Benedek Levente provokatív színházi grafikái, plakáttervei illusztrálják.

A doni katasztrófa

Megjelent a Korunk januári lapszáma

Magyarország második világháborús hadtörténetének legtragikusabb eseménye a magyar királyi 2. honvéd hadsereg – rövidebben a magyar 2. hadsereg – pusztulása a Donnál. 80 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a mintegy 200 000 fős hadsereg katonáinak 2/3-a hősi halált halt, megsebesült vagy fogságba került. Megsemmisült, illetve elveszett az egységek technikai felszerelésének jó része is. Ezeket a veszteségeket a magyar hadsereg a háború végéig nem tudta kiheverni. A doni hadsereg katonáira az 1945 utáni Magyarország sokáig fasisztaként tekintett – vagy jobb esetben is hallgatott róluk. A hallgatást először Nemeskürty István törte meg 1973-ban megjelent, Requiem egy hadseregért című munkájával, majd Csoóri Sándor, Sára Sándor és Hanák Gábor állítottak nekik emléket a 80-as évek végén.

A rendszerváltás óta szabaddá vált az emlékezés, és a korral foglalkozó történészek az akkori történések minden jelentős mozzanatát feltárták.

Összeállításunkkal – amely a téma legavatottabb ismerőinek tanulmányait tartalmazza – ennek a 80. évvel ezelőtti tragikus eseménynek kívánunk emléket állítani.

Olvass továbbA doni katasztrófa