Korunk kulcsa 2020

Korunk Kulcsa 2020

A világjárvány okozta korlátozások miatt nagy késéssel, 2022. április 21-én, Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem dísztermében került sor a Korunk folyóirat hagyományos éves díjának átadására.  A Korunk Kulcsa díjazottja 2020-ban Hermann Róbert történészprofesszor volt. A laudációt Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője tartotta, aki a díjat is átadta. Ezt követően Hermann Róbert előadást tartott Erdély szabadságharca a korabeli ábrázolások tükrében 1848–1855 címmel.

A Korunk Kulcsa Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotása.

 

         

#erdélyi #magyar #egyetemisták #jövőképe

Megjelent a Korunk májusi lapszáma

A lapszámban a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Országos Magyar Diákszövetség közös kutatásának eredményeit olvashatjuk. Az „Egyetemisták jövőképkutatása” címet viselő kutatás a romániai magyar egyetemi hallgatókat kérdezte jövőterveik alakulásáról a koronavírus-járvány tükrében. A nagymintás online felmérés témakörei mindazt érintették, ami a mai egyetemisták életében fontos tényező lehet: az online oktatást, a járványhelyzet alatti kulturális életet, a megélhetést, a pénzgazdálkodást és a jövőtervezést. A kutatás arra volt kíváncsi, miben változtatták meg az egyetemisták rövid- és hosszútávú terveit a 2020-as év történései a továbbtanulással, pályaválasztással, letelepedéssel és családalapítással kapcsolatban. A tanulmányokban olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint: Ki számít jó tanulónak az online oktatásban?; Mi befolyásolja leginkább a középiskolások egyetemválasztását?; Hogyan alakult a rendezvénylátogatási kedv?; Hogyan befolyásolta a koronavírus az egyetemisták életpályáját?; Milyen fizetést szeretnének a jövőben az egyetemisták?; Vállalkozóként, szabadúszóként vagy alkalmazottként képzelik el magukat?

 

Erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány

Megjelent a Korunk áprilisi száma

A huszadik század folyamán alig néhány nőírónak sikerült hosszabb távon jelen lennie az erdélyi magyar irodalmi emlékezetben. A tematikus lapszám ennek lehetséges strukturális okait vizsgálja, és ugyanakkor előtérbe állít néhány jelentős életművet az elmúlt száz évből, számszerűsítve is a női jelenlét irodalomtörténeti arányait az évszázad irodalmi hagyományában. A megközelítések tágabb kereteket is megnyitnak ‒ tanulmányokat olvashatunk a Trianon előtti Erdély irodalmi szalonjairól és a női szerepekről ezekben a szalonokban, a Janovics-féle filmes vállalkozások sztárszínésznőjéről, Berky Liliről, illetve a Berde Amál ‒ Berde Mária művész testvérpár tevékenységéről. Ezáltal a női szerepek összművészeti összefüggései is kirajzolódnak Erdélyben. Külön tanulmányok szólnak Ignácz Rózsáról, Hervay Gizelláról, Harsányi Zimráról, illetve a kortárs Cseh Katalinról vagy Mărcuțiu-Rácz Dóráról. Könyvismertetéseket olvashatunk Láng Orsolya, Papp-Zakor Ilka, Fehér Imola, Medgyesi Emese friss köteteiről. A lapszám szerzői között találjuk Egyed Emesét, Tompa Andreát, Menyhért Annát, Kiss Noémit, Nagy Gabriellát, Szebeni Zsuzsát, Pál Emőkét, Láng Orsolyát, Varga Borbálát és másokat.

Közép-Európa

Megjelent a Korunk márciusi száma

Németh László írja: „Mi Duna-népek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket, akikkel egy sors száraz emlőjét szoptuk.”

Az eltelt csaknem egy évszázad alatt Közép-Európa újra és újra témája lett különböző diszciplínák különböző kutatásainak. Közép-Európa fókusszal adtuk ki ezt a lapszámot, törekedve arra, hogy megjelenítsük e régió közelmúltját és jelenét, abban a komplexitásban, amelyben paradox középnek nevezhető. Történészi, közgazdasági, kisebbségtudományi, szociológiai és vallástudományi nézőpontból vizsgálódó szerzőket kértünk fel, természetesen a régió szépirodalmi történéseit sem hagyva figyelmen kívül.

Olyasféle kérdések izgattak bennünket, hogy milyen értelemben lehet ma Közép-Európáról beszélni, hol húzódnak határai a Nyugattal és a Kelettel szemben. Vannak-e olyan tartós jellegzetességei ennek a régiónak, amelyek tetten érhetők ma is? Mik azok a legfőbb témák, megoldásra váró feladatok, amelyek a régió adott dimenziójában a legsürgetőbbnek tűnnek? Milyen relevanciája van, és mik a határai az olyan elméleti megközelítéseknek, mint kompország, elkésett modernitás, nacionalizmus, populizmus, gyarmat stb.?

 

Variációk államszocializmusra – Magyarország és Románia (1945–1989)

Megjelent a Korunk februári száma

A 2. világháború végére kialakult hatalmi politikai helyzet következtében Románia és Magyarország – más kelet-európai országokkal együtt – a szovjet érdekszféra részévé vált. Ebből következően politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt mélyreható változások zajlottak le mindegyik államban. Ezek lényege a magántulajdon felszámolása, az egypártrendszer kialakítása és a marxizmus hegemón helyzetének biztosítása volt. A berendezkedés lényegi azonosságain belül az egyes országok között azonban nem jelentéktelen különbségek is mutatkoztak. A Variációk államszocializmusra – Magyarország és Románia (1945–1989) című összeállítás arra törekszik, hogy ezeket az azonosságokat és különbözőségeket felvillantsa Magyarország és Románia példáján keresztül.

Olvass továbbVariációk államszocializmusra – Magyarország és Románia (1945–1989)