Színházváltozatok

Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A színház mibenlétére, alakulására és változataira vonatkozó elméleti és történeti reflexió Erdélyben szemmel láthatólag új lendületet vett az utóbbi időben. Szakembereink, kutatóink rendszeresen közlik tanulmányaikat az európai és a magyar dráma-, illetve színházkultúra történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatáról, ugyanakkor a színháztudományi vonatkozások mellett járatosak a színházi „üzem” és menedzsment kérdéseiben is. A lapszám nagyrészt a Marosvásárhelyi Művészetihez kapcsolódó szerzők munkáiból nyújt válogatást. A tartalomból: Bob Fülöp Erzsébet: Redundáns testek, entropikus testek, Boros Csaba: Harag György Cseresznyéskert-rendezéseinek hangzó költészete, Boros Kinga – Patkó Éva: Ványa, a kihagyhatatlan, Gecse Ramóna: Társadalmi színházi jelenségek, Csizmadia Imola: A nézői lét szomatikus formája.

A Korunk az ERIH PLUS tudományos adatbázisban

Remek hírt kaptunk: mostantól a Korunk a szerkesztőség alapos előkészítő munkáját követően az ERIH PLUS által jegyzett tudományos folyóiratok közösségének tagjává vált. Köszönjük szerzőinknek, munkatársainknak, tudományos tanácsadóinknak, hogy részesei voltak ennek a folyamatnak, ami komoly szakmai elismerést jelent mindannyiunknak! A munka folytatódik, folyamatosan érkeznek az izgalmas tematikus lapszámok, várjuk szerzőinktől az újabb szövegeket! https://kanalregister.hkdir.no/publiseringskanaler/erihplus/periodical/info?id=503875

„A beretva élin” – az Erdélyi Fejedelemség küzdelme a megmaradásért

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

Az Erdélyi Fejedelemség történetét, mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg. Ez a helyzet óriási terhet és feladatot rótt az erdélyi fejedelmekre, akik egyfelől a szultánok vazallusai, másfelől a mindenkori magyar királyoknak is alattvalói voltak. Mindkét „császár” felé hódolatot kellett mutatniuk, mert országuk megmaradása volt a tét. Úgy kellett egyensúlyozniuk a két nagyhatalom között – ahogyan Pázmány Péter írta egy alkalommal Bethlen Gábornak, a „beretva élin” – hogy a fejedelemség túlélését biztosítsák. A külső fenyegetettség állandósuló állapotában voltak olyan kritikus helyzetek, történések, amelyeket a fejedelmek igyekeztek megoldani, olykor sikeresen, olykor sikertelenül, de hogy országukért küzdöttek, azt tőlük elvitatni nem lehet. A kívülről fenyegető támadások mellett az ország létét belső konfliktusok is megrengették, amelyek belpolitikai egyet nem értésből, vagy az államot alkotó rendi nemzetek közötti súrlódásokból fakadtak. Ennél fogva a fejedelmekre az a feladat is hárult, hogy a belső stabilitást, a rendek közötti egyetértést fenntartsák, vagy ügyes intézkedésekkel helyreállítsák. A lapszám írásai a fentebbi kérdéseket járják körül, egy-egy konkrét történelmi helyzet bemutatásával érzékeltetik a fejedelmeknek, erdélyi vezérpolitikusoknak az ország megmaradásért folytatott küzdelmét.

Macskák az irodalomban és filmekben

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

A macskák fontos szerepet töltenek be a kultúrtörténetben, részei a mítoszoknak, alaptörténeteknek ‒ és természetesen a hétköznapoknak is. A Korunk tematikus összeállítása a macskák irodalmi és képi megjelenítéseinek ered nyomába, vizsgálva a populáris kultúrában jelenlévő ábrázolásokat is, ugyanakkor kitér azoknak a társadalmi konszenzusoknak a változásaira is, amelyek például a városokban élő macskák életformáját befolyásolják. A lapszám írásai az alábbiakhoz hasonló kérdéseket járnak körül: milyen szerepet töltenek be a macskák a detektívtörténetekben? És a Kádár-kori mesefilmekben? Honnan ered az Aliz Csodaországban vigyorgó és fokozatosan eltűnő Cheshire Cat figurája, és milyen kulturális kontextusba illeszkedik? Mi a Macskák című musical előtörténete színpadon és filmen? Mennyire fordítható át a musical kiindulópontjaként számon tartott T.S. Eliot-kötet kelet-európai közegre? Milyen könyvek társaságában szeret tartózkodni a polcon egy szürrealista költő macskája? Mit olvas egy macskamentőként dolgozó, ennek társadalmi kereteit is tágítani próbáló kulturális újságíró? A lapszám szerzői közt szerepel többek között Egyed Emese, Kérchy Anna, Beretvás Gábor, Szabó R. Ádám, Miklós Ágnes Kata, Simona Popescu, Florin Bican, Horváth Csaba, Bence Erika, Zólya Andrea Csilla, Sándor Boglárka Ágnes.

Kisebbségben

Megjelent a Korunk júniusi lapszáma

A lapszám kiindulópontja szerint az identitáspolitikák kortárs térhódítása közepette sem szabad megfeledkeznünk a talán „unalmasabb”, esetleg kevésbé „trendi” és divatos témának tűnő „őshonos”, illetve az etnikai kisebbségek jogvédelméről sem. Még a romániai magyar értelmiségi közbeszédben sem feltétlenül elegendő hangsúllyal jelenik meg a nemzetiségi jogok, nyelvi jogok kérdése, miközben sokszor az egyéb kisebbségek jogi problémái irányában történő nyitás foglalja le a figyelmet. Anélkül, hogy ezt a két irányt szembeállítanánk, összeállításunk a nemzeti kisebbségi lét kérdéseire összpontosít.

A tartalomból: Horváth István: Nemzetiségi jogok és személyes emancipáció; Ádám Biborka: Kettős mérce? Az Európai bizottság és a kisebbségek; Fosztó László: A romák kulturális és meberi jogainak védelme és elismerése az Európai Unióban. A recens fejlemények áttekintése; Plainer Zsuzsa: „Be akartam bizonyítani, hogy létezik egyetemet végzett cigány” – a romániai közpolitikák hatása a roma oktatási mobilitásra; Veress Ilka: Örmények a 21. századi Romániában; Csapody Miklós: Kisebbségi nyelvi jogok a kommunikatívvá váló tervezésben; Fábián Gyula: Különleges jogi megoldások az európai államokban működő kisebbségi területi autonómiák esetében; Bethlendi András: Informális érdekérvényesítés a jogérvényesítéssel szemben.