„A beretva élin” – az Erdélyi Fejedelemség küzdelme a megmaradásért

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

Az Erdélyi Fejedelemség történetét, mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg. Ez a helyzet óriási terhet és feladatot rótt az erdélyi fejedelmekre, akik egyfelől a szultánok vazallusai, másfelől a mindenkori magyar királyoknak is alattvalói voltak. Mindkét „császár” felé hódolatot kellett mutatniuk, mert országuk megmaradása volt a tét. Úgy kellett egyensúlyozniuk a két nagyhatalom között – ahogyan Pázmány Péter írta egy alkalommal Bethlen Gábornak, a „beretva élin” – hogy a fejedelemség túlélését biztosítsák. A külső fenyegetettség állandósuló állapotában voltak olyan kritikus helyzetek, történések, amelyeket a fejedelmek igyekeztek megoldani, olykor sikeresen, olykor sikertelenül, de hogy országukért küzdöttek, azt tőlük elvitatni nem lehet. A kívülről fenyegető támadások mellett az ország létét belső konfliktusok is megrengették, amelyek belpolitikai egyet nem értésből, vagy az államot alkotó rendi nemzetek közötti súrlódásokból fakadtak. Ennél fogva a fejedelmekre az a feladat is hárult, hogy a belső stabilitást, a rendek közötti egyetértést fenntartsák, vagy ügyes intézkedésekkel helyreállítsák. A lapszám írásai a fentebbi kérdéseket járják körül, egy-egy konkrét történelmi helyzet bemutatásával érzékeltetik a fejedelmeknek, erdélyi vezérpolitikusoknak az ország megmaradásért folytatott küzdelmét.

Macskák az irodalomban és filmekben

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

A macskák fontos szerepet töltenek be a kultúrtörténetben, részei a mítoszoknak, alaptörténeteknek ‒ és természetesen a hétköznapoknak is. A Korunk tematikus összeállítása a macskák irodalmi és képi megjelenítéseinek ered nyomába, vizsgálva a populáris kultúrában jelenlévő ábrázolásokat is, ugyanakkor kitér azoknak a társadalmi konszenzusoknak a változásaira is, amelyek például a városokban élő macskák életformáját befolyásolják. A lapszám írásai az alábbiakhoz hasonló kérdéseket járnak körül: milyen szerepet töltenek be a macskák a detektívtörténetekben? És a Kádár-kori mesefilmekben? Honnan ered az Aliz Csodaországban vigyorgó és fokozatosan eltűnő Cheshire Cat figurája, és milyen kulturális kontextusba illeszkedik? Mi a Macskák című musical előtörténete színpadon és filmen? Mennyire fordítható át a musical kiindulópontjaként számon tartott T.S. Eliot-kötet kelet-európai közegre? Milyen könyvek társaságában szeret tartózkodni a polcon egy szürrealista költő macskája? Mit olvas egy macskamentőként dolgozó, ennek társadalmi kereteit is tágítani próbáló kulturális újságíró? A lapszám szerzői közt szerepel többek között Egyed Emese, Kérchy Anna, Beretvás Gábor, Szabó R. Ádám, Miklós Ágnes Kata, Simona Popescu, Florin Bican, Horváth Csaba, Bence Erika, Zólya Andrea Csilla, Sándor Boglárka Ágnes.

Kisebbségben

Megjelent a Korunk júniusi lapszáma

A lapszám kiindulópontja szerint az identitáspolitikák kortárs térhódítása közepette sem szabad megfeledkeznünk a talán „unalmasabb”, esetleg kevésbé „trendi” és divatos témának tűnő „őshonos”, illetve az etnikai kisebbségek jogvédelméről sem. Még a romániai magyar értelmiségi közbeszédben sem feltétlenül elegendő hangsúllyal jelenik meg a nemzetiségi jogok, nyelvi jogok kérdése, miközben sokszor az egyéb kisebbségek jogi problémái irányában történő nyitás foglalja le a figyelmet. Anélkül, hogy ezt a két irányt szembeállítanánk, összeállításunk a nemzeti kisebbségi lét kérdéseire összpontosít.

A tartalomból: Horváth István: Nemzetiségi jogok és személyes emancipáció; Ádám Biborka: Kettős mérce? Az Európai bizottság és a kisebbségek; Fosztó László: A romák kulturális és meberi jogainak védelme és elismerése az Európai Unióban. A recens fejlemények áttekintése; Plainer Zsuzsa: „Be akartam bizonyítani, hogy létezik egyetemet végzett cigány” – a romániai közpolitikák hatása a roma oktatási mobilitásra; Veress Ilka: Örmények a 21. századi Romániában; Csapody Miklós: Kisebbségi nyelvi jogok a kommunikatívvá váló tervezésben; Fábián Gyula: Különleges jogi megoldások az európai államokban működő kisebbségi területi autonómiák esetében; Bethlendi András: Informális érdekérvényesítés a jogérvényesítéssel szemben.

Korunk kulcsa 2020

Korunk Kulcsa 2020

A világjárvány okozta korlátozások miatt nagy késéssel, 2022. április 21-én, Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem dísztermében került sor a Korunk folyóirat hagyományos éves díjának átadására.  A Korunk Kulcsa díjazottja 2020-ban Hermann Róbert történészprofesszor volt. A laudációt Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője tartotta, aki a díjat is átadta. Ezt követően Hermann Róbert előadást tartott Erdély szabadságharca a korabeli ábrázolások tükrében 1848–1855 címmel.

A Korunk Kulcsa Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotása.

 

         

#erdélyi #magyar #egyetemisták #jövőképe

Megjelent a Korunk májusi lapszáma

A lapszámban a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Országos Magyar Diákszövetség közös kutatásának eredményeit olvashatjuk. Az „Egyetemisták jövőképkutatása” címet viselő kutatás a romániai magyar egyetemi hallgatókat kérdezte jövőterveik alakulásáról a koronavírus-járvány tükrében. A nagymintás online felmérés témakörei mindazt érintették, ami a mai egyetemisták életében fontos tényező lehet: az online oktatást, a járványhelyzet alatti kulturális életet, a megélhetést, a pénzgazdálkodást és a jövőtervezést. A kutatás arra volt kíváncsi, miben változtatták meg az egyetemisták rövid- és hosszútávú terveit a 2020-as év történései a továbbtanulással, pályaválasztással, letelepedéssel és családalapítással kapcsolatban. A tanulmányokban olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint: Ki számít jó tanulónak az online oktatásban?; Mi befolyásolja leginkább a középiskolások egyetemválasztását?; Hogyan alakult a rendezvénylátogatási kedv?; Hogyan befolyásolta a koronavírus az egyetemisták életpályáját?; Milyen fizetést szeretnének a jövőben az egyetemisták?; Vállalkozóként, szabadúszóként vagy alkalmazottként képzelik el magukat?