A Korunk Akadémia Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata előadásának címe: Oktatáspolitikai elképzelések és reformok a neoabszolutizmus korában.
Utópia
Különös jelenség: egykor az utópia volt a társadalomról való normatív (értékeket kijelölő) gondolkodás, sőt a társadalomfilozófia egyik legfontosabb műfaja. Ma körülnézve azt tapasztaljuk, hogy nincs már utópia, ez a műfaj halott. Miért történt ez a váltás, és milyen domináns beszédmódokat hagyott maga után? A 20. századi nagy utópiák nyomorúsága, kudarca után a negatív utópia (disztópia) lett egyeduralkodóvá? Vagy az utópia nagyon is élő – és épp ez a baj vele?
Mária Terézia oktatásügyi reformja és a magyar nyelvkérdés a felvilágosodás idején: Kalmár János előadása
A Korunk Akadémia most induló, Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata nyitóelőadásának címe: Mária Terézia oktatásügyi reformja és a magyar nyelvkérdés a felvilágosodás idején.
Színház a világban
Színház van a színházban, de van a világban is, mindenütt, hiszen a színházi struktúrák, eszközök, képességek, helyzetek felfedezhetők a tárgyalóteremben, a pszichológus kabinetjében és máshol.
Serestély Zalán-könyvbemutató
Serestély Zalán One Way Ticket – Jegyzetek a nonhumánhoz (Korunk – Komp-Press, 2018) című kötetének bemutatójára kerül sor 2018. december 11-én, kedden, 19 órától a Tranzit Ház emeleti termében (Barițiu / Malom u. 16. szám, bejárat a Névtelen utca felől).
Románia nyugati határainak kijelölése a párizsi békekonferencián: Romsics Ignác előadása
A Korunk Akadémia ÖSSZEOMLÁS ÉS IMPÉRIUMVÁLTÁS ERDÉLYBEN
(1918–1920) sorozata záró előadásának címe: Románia nyugati határainak kijelölése a párizsi békekonferencián.
Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)
Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.
László Hajnalka kiállítása a Korunk Stúdiógalériában
László Hajnalka reklámgrafikus kiállítása nyílik meg a Korunk Stúdiógalériában 2018. november 30-án, pénteken 17 órakor. Bevezetőt mond Zakariás Ágota. A kiállítás kurátora Fazakas Rita.
A Székely Hadosztály küzdelmei Erdélyért: Gottfried Barna előadása
A Korunk Akadémia ÖSSZEOMLÁS ÉS IMPÉRIUMVÁLTÁS ERDÉLYBEN
(1918–1920) sorozata novemberi előadásának címe: A Székely Hadosztály küzdelmei Erdélyért.
Olvass továbbA Székely Hadosztály küzdelmei Erdélyért: Gottfried Barna előadása
A test
Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi. Testről szóló diskurzusok, megközelítések, a test elméleti tárgyalása, a modern test és a testhez való, korunkra jellemző, illetve történeti viszonyulásmódok állnak ennek a tematikus összeállításnak a középpontjában, amely számos diszciplínát találkoztat, és hoz párbeszédhelyzetbe.
Kányádi András könyvbemutatója
Kányádi András (INALCO, Párizs) Az intertextualitás ösvényein című, az Ariadné könyvek sorozatban megjelent kötetéről (Korunk KOMP-PRESS, kiadó, Kolozsvár, 2017) a kiadvány szerkesztője, Balázs Imre József (BBTE, Kolozsvár) beszélget a szerzővel 2018. november 8-án (csütörtökön) 17.00 órától az EME Jókai/Napoca u. 2. sz. alatti Székháza előadótermében.