Korunk-esemény Nagybányán

A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2024. december 10-én, kedden 10 órakor kerül sor a Boldogságképzetek – rendhagyó irodalomóra a Korunk folyóiratról című eseményre a nagybányai Németh László Elméleti Líceumban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. decemberi lapszáma.
Résztvevők: Győrffy Gábor, a Korunk szerkesztője, Karsay Magdolna, magyartanárnő.

Boldogságképzetek – megjelent a Korunk decemberi lapszáma

A boldogság mindenkinek mást jelent, sokszor nagyon eltérő élményeket társítunk a fogalomhoz. A lapszám tanulmányai a szubjektív boldogságképzet különböző forrásait és skáláit mutatják be, és arra keresik a választ, hogy milyen élményeken keresztül sikerül eljutnunk a boldogság érzéséhez, milyen lélektani magyarázatai lehetnek a képzetnek. Nistor Laura tanulmánya a társadalom szintjén megélt jóllét mérésének sajátosságait taglalja, míg Dimény-Varga Tünde és Póka Tünde két specifikus életterület – a gasztronómia és a testedzés – hatásaival foglalkozik. Lázár Beáta az erdélyi középiskolások, míg Rusu Szidónia és Vita Emese a doktoranduszok választásait és elégedettségi szintjét vizsgálja. Bakk Ágnes Karolina a fantomérintés virtuális boldogságérzetét mutatja be, Lakatos-Fleisz Katalin Velencébe kalauzol az irodalom révén, míg Sófalvi Krisztina a zárandoklat alatt megélt élményeit írja le. A lapszámban olvashatjuk Botházi Mária tárcáját, valamint a Pál Emőkével készült interjút.

Történelem a kollektív emlékezet tükrében – megjelent a Korunk novemberi lapszáma

Fehér Andrea:  Genealógiai emlékezet és tudatosság. A sárospataki Pataki család levéltára

Bazsalya Balázs:  Trianon emlékezete a magyarországi közvéleményben

Kovács Éva:  „Post-testimony”. A tanúságtétel helye a soá történeti elbeszélésében

Stark Tamás:  A szovjet fogság emlékezete

Gyáni Gábor:  Mire hogyan emlékeznek az arisztokrata memoárszerzők?

Völgyesi Orsolya:  Bulányi György alternatív egyháztörténete. A bázisközösségek és a magyar katolikus hierarchia viszonya az 1945 utáni évtizedekben

Somlai Katalin:  „Megjött a rendszerváltás”. A rendszerváltás emlékezete humán- és szakértelmiségiek életúttörténeteiben

Romsics Gergely:  A Birodalom ellen: újrahangolt emlékezetpolitika Magyarországon

A Korunk szerzői Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen

A Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében, 2024. október 21-én, hétfőn 17 órától kerül sor a Tanárkarakterek a művészetekben – beszélgetés a Korunk szerzőivel című eseményre a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A beszélgetés kiindulópontja a Korunk 2024. októberi lapszáma.
Meghívottak: Balázs Imre József, Beretvás Gábor, Hatházi Rebeka, Tatár Zsuzsa.

Másnap, október 22-én a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban tart rendhagyó irodalomórát Balázs Imre József, Beretvás Gábor és Hatházi Rebeka.

Olvass továbbA Korunk szerzői Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen

Tatár Zsuzsa: Mitől zsong a helyettesítő tanárnő feje? Kutakodásaim a színészet mentén a nem-színészetig

(hosszú változat)[1]

A vonal innenső végén című előadás fontos szakasza a szakmai életemnek. Az előadás előkészületei meghatározó tapasztalatokat hoztak számomra. Általuk sikerült igazán közel kerülnöm a nem-színészethez, egy olyan játékformához, amely ezentúl is bizonyára meghatározza majd a munkámat. Esszém ennek az útnak az elejét mutatja be.

Olvass továbbTatár Zsuzsa: Mitől zsong a helyettesítő tanárnő feje? Kutakodásaim a színészet mentén a nem-színészetig

Korunk Kulcsa

A Korunk szerkesztősége szeretettel meghívja hagyományos évi díjának átadására.
A Korunk Kulcsa díjazottja 2024-ben Kovács András művészettörténész professzor, az MTA külső tagja.

Laudációt mond és a díjat átadja Kovács Kiss Gyöngy,
a Korunk főszerkesztője.
Ezt követően Kovács András tart előadást Régeni Asztalos János esete a magyar művészettörténet-írással címmel.

A rendezvényre a Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében(Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2. sz.),
2024. október 15-én 17 órától kerül sor.

Tanárkarakterek a művészetekben – megjelent a Korunk októberi lapszáma

A tanulás, a tanár-diák viszony, ezáltal a tanár-szerepkör egyidős az emberiség fejlődésével. A téma azonban mintha egyre aktuálisabbá válna napjainkban. Köszönhető ez többek között a digitális kor vívmányainak, illetve a társadalomban végbemenő, ezekhez is köthető gyors ütemű változásoknak, hiszen a digitalizáció következményeként a tanulás, a tanítás, illetve a tanár-szerepkör újradefiniálásának kísérleteit éljük meg. A tematikus szám többek között azt vizsgálja, a tanár figurája hogyan mutatkozik meg, illetve hogyan változik a különféle művészeti közegekben, elsődlegesen irodalmi művekben és filmművészeti alkotásokban. A lapszám szerzői többek között Jancsó Miklós vagy Sára Sándor filmjeiben, a kortárs magyar prózában (Gerlóczy Márton, Garaczi László, Háy János, Schein Gábor regényeiben), vagy a kortárs német és magyar filmekben követik végig a téma alakulását. Jankó Szép Yvette a finn, Tatár Zsuzsa az erdélyi magyar kultúrán belül vizsgálja a bántalmazó pedagógusi attitűdök művészeti megjelenítéseit. Anélkül, hogy a téma teljeskörű tárgyalására törekednének, a lapszám írásai a kortárs tanári lét társadalmi összefüggéseinek legrelevánsabb kérdéseihez kapcsolódnak. A tematikus összeállítás szerzői: Beretvás Gábor, Doina Gecse-Borgovan, Hatházi Rebeka, Jankó-Szép Yvette, Lakatos Fleisz Katalin, Szabó Elemér.

GDAŃSK50 Photo Remake Project

GDAŃSK50 Photo Remake Project címmel nyílik, 2024. október 4-én 18 órától, Szentes Zágon fotókiállítása, a Vault One Gallery (VOG)/Korunk Stúdiógalériában, Kolozsvár, Eremia Grigorescu utca 52. szám. A megnyitón közreműködik: Bába István, Havadi Nagy Dávid István, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A belépés ingyenes.

Mit jelent ötven év egy Kolozsvártól nagyjából ezer kilométerre fekvő észak-lengyel kikötőváros arculatában? Mit örökíthetett meg abból a hetvenes évek Romániájából érkező fiatal fotográfus néhány nap alatt – és mi változott fél évszázad után?
Nem mindennapi időutazásra hív a GDAŃSK50. Szentes Lajos (1944–2002) csíkszeredai fotográfus 1974-ben járt Gdańskban, rövid útját egy tekercs fekete-fehér Fortepan negatív film és anekdoták őrzik. Ötven évvel később fia, Szentes Zágon precíz fotórekonstrukcióin éled újra a város: összesen huszonhárom kép találta meg mai párját ugyanabból a szögből, ugyanolyan 50 milliméteres fókusztávolságú objektívvel, de ezúttal digitális képalkotási technikával. Ezekből tizenhat képpárt mutatunk be Kolozsváron, a GDAŃSK50 ősbemutatóján.

Észak-Erdély 1944 – megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A második világháború utolsó évében, 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a tengelyhatalmak szövetségéből és az ekkor már román területen előrenyomuló szovjet csapatokkal a korábbi német szövetségesek ellen fordult. Innentől fogva idő kérdése volt, hogy az 1940-ben visszacsatolt Észak-Erdély mikor lesz hadszíntér. Mi történt 1944 őszén a Keleti Kárpátokban? Miért volt szükség preventív offenzívára Torda térségében? Milyen atrocitások érték a civil lakosságot a frontátvonulás idején? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a Korunk szeptemberi lapszáma, amely az erdélyi történelemnek ezt a hektikus időszakát mutatja be a három nagy tömbben.

A tartalomból: Romsics Ignác: Versenyfutás Erdélyért; Szabó József János: A Hunyadi-állás és az Árpád-vonal; Illésfalvi Péter: A tordai csata egy kevéssé ismert epizódja: Az 1. hegyi tábori pótdandár harcai a Gyalui-havasokban; Ravasz István: A székelyföldi hadműveletek 1944-ben; Kovács Szabolcs: „Kár volt ezt csinálni, mert a románok majd a helyi magyarokon fogják ezt megbosszulni”. Etnikai konfliktusok Nagysármáson 1944 őszén; Főcze János: Frontátvonulás és az újabb „román világ” kezdetei Szépvízen (1944–1945); Murádin János Kristóf: Félárnyékban rekedt tragédiánk. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságba hurcolása 1944-ben; Lakatos Artur Lóránd: A magyar nyelvű felsőoktatás túlélése Kolozsváron (1944–1945); Jegyzőkönyv a Maniu-gárda1944. szeptember 26-i szárazajtai gyilkosságáról; Csibi László: Kibeszéletlen történetek: a „kis magyar világ” a filmes emlékezetben.  

Tömegművészet– megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

A művészi kifejezésmód egyre bővülő területén az az újabb keletű kérdés, hogy vajon a tömegművészet megállja-e a helyét a kreativitás és a kulturális relevancia szempontjából, alapos vizsgálatot igényel. Ez a lapszám tömegművészet, annak érvényessége, létjogosultsága és a hagyományos formákhoz való viszonya közötti összetett kölcsönhatást vizsgálja a kortárs kritika tükrében. Mi lesz az elit művészet sorsa korunkban, s beszélhetünk-e még egyáltalán erről a kategóriáról? Lehet-e valaha is végleges a tömeg- és elitművészet közötti különbségtétel, vagy ezek a kategóriák olyan módon közelednek egymáshoz, s játszanak egymásba, hogy ezáltal újraértelmezik a művészi értéket? A tartalomból: Zuh Deodáth: Van-e jó tömegművészet?, Keszeg Anna: A divat elviselhetetlen összetettsége, Horváth Gizella: A tömeg mint festővászon, Kányádi Irén: A művészetfogyasztás mint szabadidős tevékenység, Csepeli György: A mennyiség ellenforradalma.

A Korunk Baráti Társaság 2024 augusztus 8-án indítja a „Korunk folyóirat – 2024” projektet, amelyen belül összesen három tematikus lapszám szerkesztése, illetve 1600 lapszámpéldány ingyenes terjesztése valósul meg tan- és kulturális intézmények részére. Ezekben az intézményekben, illetve az egyesület rendezvényein az érdeklődők díjmentesen juthatnak hozzá a Korunk folyóirathoz. A projekt támogatója a Kolozsvári Városháza és Helyi Tanács.