Trianon valós és mesés okai – Romsics Ignác előadása

A Korunk Akadémia májusi előadásának címe: TRIANON VALÓS ÉS MESÉS OKAI

Meghívott előadó Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, professor emeritus. Az előadásra 2024. május 24-én, pénteken, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében (Jókai/Napoca utca 2. szám). A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő, Korunk.

Színházi világok – megjelent a Korunk májusi lapszáma

A színház és az előadóművészet folyamatosan változó színterén az elmúlt időszakban dinamikus váltás történt a kreatív kifejezésmódban, amely feszegeti a határokat, és újradefiniálja a hagyományos normákat. A lapszám a színház világát átformáló kortárs trendek mellett visszatekintés is az előzményekre, ugyanakkor az innovatív technológiák integrációjától a hagyományokat megkérdőjelező vagy elfogadón továbbgondoló, esetleg újraalakító hatásainak számbavétele. A tartalomból: Tar Gabriella-Nóra: Felix Berner A rossz feleség című opera buffájáról, Bonczidai Dezső: A magyar dinasztikus bábjáték sajátosságai a 19–20. században, Bartha Katalin Ágnes: Poór Lili és az 1945 utáni új típusú színházi test performanszai, Boros Csaba: Az alkalmazott zene mint műalkotás, Bob Fülöp Erzsébet: „A jelen tovaugrása”, Györgyjakab Enikő: Az én szempontjaim. Színészi és kutatói reflexió egy módszer kapcsán, Csizmadia Imola: Hiány-módozatok. A „meg nem csinálás” esztétikája a helyspecifikus alkotásokban, Egyed Emese: Dario Fo – Franca Rame: a tudás eredetisége, Demeter Kata: A látvány dicsérete és a kultúra romjai Silviu Purcărete, Dragoș Buhagiar és Helmut Stürmer színházi világában, Boros Kinga: Meleg férfiak, rideg nők. Két vendégjáték a TNB színpadán.

SZÉCHENYI HALÁLÁRÓL – ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSBEN – Csorba László előadása

A Korunk Akadémia áprilisi előadásának címe:
SZÉCHENYI HALÁLÁRÓL – ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSBEN

Meghívott előadó Csorba László, történész, az MTA doktora, főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum. Az előadásra 2024. április 19-én, pénteken, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében (Jókai/Napoca utca 2. szám).

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő, Korunk.

20 századi magyar történészportrék – megjelent a Korunk áprilisi lapszáma

20 századi magyar történészportrék a címe a Korunk áprilisi lapszámának. A professzionális történetírás Magyarországon a 19. század utolsó harmadában intézményesült. A budapesti és az 1872-ben alapított kolozsvári egyetem bölcsészkarának professzorai, mindenekelőtt Marczali Henrik szárnyai alól számos kiváló történész került ki. Közülük is kiemelkedett Domanovszky Sándor (1877–1955), Hóman Bálint (1885–1951), Szekfű Gyula (1883–1955), Hajnal István (1892–1956), Mályusz Elemér (1898–1989) és Szabó István (1898–1969). Utóbbi kivételével ők valamennyien az elmúlt század első két évtizedében diplomáztak, s munkásságuk a két világháború között teljesedett ki. Ők alkotják 20. Századi magyar történetírás nagy generációját. Neveltjeik közül, akik az 1945 utáni mostoha körülmények között alkották meg életművüket, hármat mutatunk be: a Szekfű Gyula tanítványi köréhez tartozó Kosáry Domokost (1913–207), a Mályusz-iskola Erdélyben alkotó képviselőjét, Jakó Zsigmondot (1916–2008), valamint az ugyancsak erdélyi és leginkább Hajnal Istvánhoz köthető Imreh Istvánt (1919–2003). Az 1945 után iskolázódott harmadik generációt összeállításunkban egyetlen történész képviseli: a medievistaként és történetpolitikai gondolkodóként egyaránt jeleskedő Szűcs Jenőt (1928–1988). A 10 portrén keresztül olvasóink betekintést nyerhetnek a tematikai, módszertani és ideológiai szempontból egyaránt változatos 20. századi magyar történetírás egészébe.

Demény Péter-könyvbemutató

2024. április 3-án, szerdán 18 órától Demény Péter Forog bennem című esszékötetének (Ariadné Könyvek, Korunk-Komp-Press, 2023) bemutatójára kerül sor a Vallásszabadság Házában, Kolozsváron (Kossuth Lajos u. / Bd. 21 Decembrie 1989, 14.). A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Balázs Imre József, a kötet szerkesztője.

Olvass továbbDemény Péter-könyvbemutató

A becsempészett fattyú és az áruló – Hermann Róbert előadása

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozata következő előadásának címe A BECSEMPÉSZETT FATTYÚ ÉS AZ ÁRULÓ.

Meghívott előadó Hermann Róbert, történész, az MTA doktora, egyetemi tanár, Budapest. Az előadásra 2024. február 27-én, kedden, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Emberek és gépek – megjelent a Korunk februári lapszáma

A 19. századi ipari forradalom már érzékenyen felvetette az emberek és gépek kapcsolatát, a pozitív és negatív társadalmi hatásokat, a 21. században berobbanó mesterséges intelligencia pedig a végsőkig kiélezni látszik ezt a viszonyt. A lapszám tanulmányai az emberek és gépek viszonyrendszerét értelmezik, illetve ennek az ábrázolását járják körül különböző művészetekben. Szabó Á. Töhötöm és Gagyi József a vidéki társadalmakban tapasztalt géphasználatról írnak. Bátori Anna, Gondos Borbála és Szabó R. Ádám a kérdéskör filmes ábrázolását értelmezik, míg Serestély Zalán és Gál Andrea az irodalomban keresik a viszonyrendszer hatásait. Rendi Éva a sakkal kapcsolatban tesz fel érdekes kérdéseket, Huszár Szilamér pedig a fényképészeti élmények lelki hatásairól ír. A W. Szabó Péterrel készült interjú a mesterséges képgenerálás világába vezet be, miközben Istvándi Botond a kolozsvári Steampunk múzeumba kalauzolja az olvasót. A lapszámot a Tengr.ai képgeneráló szoftverrel készült képekkel illusztráltuk.

Fenyegetettségről és biztonságról a januári Korunkban

A technológiai fejlődés és a globális dinamikák által jellemzett, folyamatosan változó világban a biztonság fogalma új dimenziókat öltött. A lapszám a biztonságérzet sokrétűségét tárja fel, megvizsgálva annak változó jelentőségét mind a társadalom egésze, mind az egyén számára. Szerzőink a társadalmi struktúrák védelme és a személyes autonómia megőrzése közötti kényes egyensúlyt is keresik. Miközben a biztonság iránti igény kielégítésének módozatait vizsgálják, tanulmányaik által kibontakozik a kollektív jólét és az egyéni szabadságjogok bonyolult kölcsönhatásának modern kérdésköre is. A tartalomból: Tóth Péter: Adalékok a sebzett kollektív identitás antropológiájához; Szilárdi Réka: Szekuritizáció és exkluzív áldozattudat. A kollektív fenyegetettségélmény természetrajza; László Tamás: Reziliencia és ressentiment. Egy lehetséges fogalmi keret a bizonytalansághoz kapcsolódó narratívák szociológiai elemzéséhez; Máté-Tóth András: Bűnbánóknak menedéke. Szocioteológiai dilemmák a megbocsátásról;Balassa Bernadett: Autonóm erkölcsre nevelés vagy birkatermészet? Az engedelmesség és biztonságvágy összefüggései Közép- és Kelet-Európában.

Erdélyi magyar sporttörténet – fejezetek és kötődések

A decemberi Korunk sport-száma a fenti címet viseli, nem ok nélkül. Erdély sportélete ezer szállal kötődik az összmagyar sportélethez. És fordítva, a magyar sportélet számottevően szegényebb lenne a trianoni békediktátum által elcsatolt területeken született sportolók nélkül. Volt, akinek szólhatott a magyar himnusz és a dobogó legmagasabb fokáról nézhette végig, amint az árbocra felhúzzák a magyar zászlót. S volt, akinek folytonos harc volt magyarságának megőrzése. Csinta Samu írása azt boncolgatja: az erdélyi magyar sportolók közül kik és hogyan őrizték meg nemzeti identitásukat. Dénes Tamás a román labdarúgás magyar „bölcsőjét” járja körbe, Halász J. Attila a küzdősportok meghonosodásának erdélyi vonatkozásairól írt, míg Sipos-Onyestyák Nikoletta az 1984-es, a keleti blokk által bojkottált, ám Románia részvétele mellett lezajlott Los Angeles-i olimpiát elemzi az erdélyi magyar sportolók szemszögéből.

Szakály Sándor, Horváth Vilmos és László Laura három sportoló életrajzát dolgozza fel, akiknek életéről sem tudunk igen sokat, erdélyi kötődéseikről még annyira sem. Tóth Szilárd az olimpiai játékok és nagyhatalmi politika szemszögéből tekint az olimpiai mozgalom néhány fontos mozzanatára, míg Killyéni András ezen belül a második világháború ideje alatt megálmodott magyar téli olimpiai síközpont jelentőségét elemzi. Katona Zoltán egy erdélyi kisváros – Székelyudvarhely – sportéletének nagyjait mutatja be az olvasónak.

Boros Miklós szakavatott módon elemzi, hogy az erdélyi sikerklubok, a CFR és a Sepsi, hogyan kerültek a román labdarúgás élvonalába, Horváth Kinga és Péter László pedig a CFR labdarúgó csapatának igazolási stratégiáját veszi górcső alá. Igazi színfolt Pompiliu Constantin bukaresti sporttörténész írása. A zsidó származású sportlapszerkesztő Max Bănuș szomorú élettörténetét mutatja be, aki a kommunizmus éveiben megálmodott egy részben színes sportlapot, a Stadiont – ám a címlapon szereplő román sportoló mezén a rossz nyomdai technikának köszönhetően a trikolór piros-fehér-zöld lett. Árulás miatt pedig börtön járt.

A LEGNÉPSZERŰBB „MOHÁCS-HOAX” SZAPOLYAI VAJDA „KÉSÉSÉRŐL”. B. Szabó János előadása –

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozata decemberi előadásának címe A LEGNÉPSZERŰBB „MOHÁCS-HOAX” SZAPOLYAI VAJDA „KÉSÉSÉRŐL”.

Meghívott előadó B. Szabó János történész, PhD, Budapest. Az előadásra 2023. december 13-án, szerdán, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.) A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

ELHAGYATOTT. Mira Marincaş mini-fotókiállítása

2023. november 21-én, kedden 18 órakor Mira Marincaş a Kolozsvár Társaság  és Korunk Galéria vendége. Az ifjú fotós és grafikus, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának Filmművészet, fotóművészet, média szakának egyetemi docensének minifotókiállítása az elhagyatottság gondolata körül szerveződik. A rendezvényen meghívottunk beszélgetőtársa Katona Zs. József, a BBTE Fotó és Film Karának tanára, a KT alelnöke. Az esemény helyszíne a Korunk Stúdiógaléria (Eremia Grigorescu/Rákóczi u. 52. szám).