A doni katasztrófa

Megjelent a Korunk januári lapszáma

Magyarország második világháborús hadtörténetének legtragikusabb eseménye a magyar királyi 2. honvéd hadsereg – rövidebben a magyar 2. hadsereg – pusztulása a Donnál. 80 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a mintegy 200 000 fős hadsereg katonáinak 2/3-a hősi halált halt, megsebesült vagy fogságba került. Megsemmisült, illetve elveszett az egységek technikai felszerelésének jó része is. Ezeket a veszteségeket a magyar hadsereg a háború végéig nem tudta kiheverni. A doni hadsereg katonáira az 1945 utáni Magyarország sokáig fasisztaként tekintett – vagy jobb esetben is hallgatott róluk. A hallgatást először Nemeskürty István törte meg 1973-ban megjelent, Requiem egy hadseregért című munkájával, majd Csoóri Sándor, Sára Sándor és Hanák Gábor állítottak nekik emléket a 80-as évek végén.

A rendszerváltás óta szabaddá vált az emlékezés, és a korral foglalkozó történészek az akkori történések minden jelentős mozzanatát feltárták.

Összeállításunkkal – amely a téma legavatottabb ismerőinek tanulmányait tartalmazza – ennek a 80. évvel ezelőtti tragikus eseménynek kívánunk emléket állítani.

Olvass továbbA doni katasztrófa

Korunk Kulcsa 2022

 

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2022-re Egyed Ákos történészprofesszornak ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. december 19-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője mondott, ezt követően Egyed Ákos tartott előadást.

 

Erdély a két világháború között

Megjelent a Korunk decemberi lapszáma

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében a történelmi Erdély, illetve a Partium és a Bánság ismeretes módon Romániához került. Az erdélyi magyar nemzetrész számára ez gyökeresen új helyzetet teremtett. Többségből kényszerkisebbséggé válván ki kellett alakítania viszonyát a román többséghez és a román államhoz. Ennek során politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt új szervezeteket kellett létrehoznia vagy a régieket az új szellemhez igazítania.

Összeállításunkban ennek a folyamatnak elsősorban a politikai és kulturális vonatkozásaira koncentrálunk, de nem mellőzzük a társadalmi összefüggéseket sem. A tartalomból: Romsics Ignác: Az ellenállástól a beilleszkedésig. Az erdélyi magyarság dilemmái; Fodor János: Törésvonalak és kapcsolódási pontok Bernády György az Országos Magyar Pártban kifejtett tevékenységében; Főcze János: Moszkva trójai falova? A MADOSZ a két háború közötti Erdélyben; L. Balogh Béni: „Örömmámor és kétségbeesés” Az erdélyi magyarság és a második bécsi döntés; Murádin János Kristóf: Regionális politikai alakulat országos ambíciókkal. Az Erdélyi Párt 1940 és 1944 között; K. Lengyel Zsolt: Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében; Csapody  Miklós: Barakkból palota. Az erdélyi magyar irodalmi élet 1918–1944; Pethő Tibor: Száz év kisebbségben.

 

Az irodalom transznacionális hálózatai

Megjelent a Korunk novemberi száma

A huszadik század és az ezredforduló demográfiai mozgásai, a geopolitikai átalakulások világszinten teszik relevánssá a nemzeti irodalmak újradefiniálásának kérdéskörét. A diaszpóralét tapasztalatai, a lakosság mobilitása, az országhatárok, illetve az azokhoz való viszonyaink átalakulásai felismerhetővé teszik a nemzeti irodalmak hálózatos jellegét, amelynek következményei lehetnek az irodalomtörténeti elbeszélésekben is. A lapszám szerzői világirodalomról, többnyelvűségről, filmes alkotókról, kulturális összjátékokról írnak, planetáris kitekintésben.

Olvass továbbAz irodalom transznacionális hálózatai

Korunk Kulcsa 2021

Korunk Kulcsa 2021

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2021-re Csapody Miklós irodalomtörténésznek ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. október 29-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Cseke Péter szerkesztő mondott, a díjat Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője adta át.

Korunk Kulcsa Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotása.