Kérdőjelek kényszerében – Vázlatképek a székelyek történetéből

Megjelent a Korunk decemberi száma

2016-ban jelent meg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közös projektjeként a háromkötetes, több mint 2000 oldalas Székelyföld története, ami egy 1872-ben született, számtalanszor és sokféle okokból elakadt terv késői megvalósításának is tekinthető. Megírásában Magyarországon, Kolozsváron és Székelyföldön élő történészek működtek együtt. Az a történész generáció, amely – néhány fiatalabb kollégával is kiegészülve – ennek a munkának a gerincét megalkotta, tovább végezte kutató munkáját. Az utóbbi bő két évtizedben viszont feltűnt és aktív szerepet vállalt egy újabb erdélyi magyar történész-nemzedék, melynek több tagja Székelyföldön él és dolgozik. Ők tevékenységüket jórészt a „háromkötetetest” létrehívó szerző- és szerkesztő-gárda irányításával kezdték, de kutatói érdeklődésük időközben önálló irányt vett. Jelen válogatás tehát teljes egészében olyan történészek írásait tartalmazza, akik már 1990 után kezdték el egyetemi tanulmányaikat. Egy részük már befejezte doktori tanulmányait és megvédte disszertációját, néhányuknál pedig ez még folyamatban van. Az ő kutatásaik részben kiegészítik, de sok vonatkozásban árnyalják is elődeik munkáját – így a „háromkötetetes” Székelyföld története tartalmát, szemléletét, következtetéseit. Néhány téma a tartalomból: A székely megtelepedés: mikor? honnan? hogyan?; A katonáskodó életmód tükröződése székely nemesi családok pecsétábrázolásain; Asszonysors a székely történelemben; A dualizmus-kori székely város; A Magyar Autonóm Tartomány: autonóm Székelyföld vagy valami más?

Várallyay Gyula: Az álom élet

„Oktogenárius, kezdő szépirodalmár” szerző rövidpróza-kötete. Fiktív történetek, elbeszélések, kisesszék – gondolatok életről, halálról, irodalomról, művészetekről és egyfajta mementó a világvándor 1956-os fiatal forradalmároknak.

A jelenleg Washingtonban élő Várallyay Gyula konzultáns mérnökként dolgozott Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában, közel harminc évig a Világbank tanácsadójaként. Szövegeiben e földrészek egzotikus tájain is végigkalauzolja az olvasót.

Irodalmi hagyatékok, archívumok

Megjelent a Korunk novemberi száma

Az irodalmi hagyatékok kérdéskörének újragondolását több tényező teszi aktuálissá. A digitalizációs gyakorlatok és az ezek nyomán kibontakozó digital humanities mint diszciplína új lehetőségeket nyitott meg az irodalmi múlt értelmezésére, és az irodalmi hagyatékok hozzáférhetővé tételére. A megőrzés funkciójához a kortárs közegben hangsúlyosan kapcsolódik az operacionalizálhatóság igénye. Erdélyben az írói hagyatékok gondozása és kutatása több intézmény között oszlik meg – a lapszám egyfajta körképet nyújt ezeknek az intézményeknek a vállalt szerepéről, lehetséges együttműködéseiről, ugyanakkor esettanulmányszerűen bemutatja egy-egy archívum, hagyaték kutatásának konkrét eredményeit. A lapszám szerzői: Dávid Gyula, Ioana Bot, Mădălina Agoston, Balázs Imre József, Tibori Szabó Zoltán, Zabán Márta, Brînzan-Antal Cristina, Kányádi András, Jakab Júlia, Gálfalvi Ágnes és mások.

Utazó bűnügyek

Megjelent a Korunk októberi száma

Milyen Európa-képet mutatnak a bűnügyi történetek, a krimik? Nyugat-Európa jóléti társadalmai unalmas mindennapjainak állóvizét még mindig a kelet-európai bűnözők és a keletről érkező bűnhálózatok kavarják fel? Vannak-e különbségek a különböző médiumok (irodalmi szövegek, filmek, sorozatok) bűnügyi történetei között? Más-e a bűn és bűnözés természetrajza Kelet- és Nyugat-Európában? Milyen összefüggések mutathatók ki a bűnügyi elbeszélések és az európai identitások működésmódja között? Mennyire képes a bűnügyi elbeszélés a hibrid és interszekcionálisan értelmezett identitások felvonultatására? Milyen a kortárs bűnügyi elbeszélések helyzete a gyártók, a piac és a fogyasztók szempontjából?

A lapszám egy európai kutatási eredményeiből válogat. Az összeállításban az olasz, a francia, a kelet-európai, az ír, a skandináv, a görög stb. krimikről olvashatók összehasonlító elemzések. Az írások egy európai uniós projekt keretében jöttek létre, melyet a Bolognai Egyetem koordinált.

A lapszámot Kálai Sándor és Keszeg Anna szerkesztette.

Filozófus-költők

Megjelent a Korunk szeptemberi száma

Filozófus-költők: Empedoklésztől Heideggerig nem egy filozófus választotta a lírát gondolatai kifejezésére. De vajon mennyire állják meg helyüket versként is a szövegeik? Másfelől: a magyar irodalmon belül és azon kívül számtalan lírai szöveg fejteget gondolati tartalmakat, amelyek amúgy a filozófia „hatáskörébe” tartoznak, de a kifejtés nem értekező prózában, hanem versben valósul meg. Milyen filozófiai hozadéka, gondolati „teljesítménye” van a verseiknek a szakfilozófus szemszögéből nézve? Ez a tematikus összeállítás a filozófus-költők, illetve a költő-filozófusok alkotásait kettős szempontból, a gondolatiság és a líraiság szemszögéből olvassa újra.