A fiúk öröksége. Habsburg–Szapolyai-küzdelmek a Magyar Királyságért (1559–1570/71): Oborni Teréz előadása

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: A fiúk öröksége. Habsburg–Szapolyai-küzdelmek a Magyar Királyságért (1559–1570/71). Meghívott előadó Oborni Teréz történész, egyetemi docens, ELTE, Budapest. Az előadásra 2023. január 26-án, csütörtökön 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

A doni katasztrófa

Megjelent a Korunk januári lapszáma

Magyarország második világháborús hadtörténetének legtragikusabb eseménye a magyar királyi 2. honvéd hadsereg – rövidebben a magyar 2. hadsereg – pusztulása a Donnál. 80 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a mintegy 200 000 fős hadsereg katonáinak 2/3-a hősi halált halt, megsebesült vagy fogságba került. Megsemmisült, illetve elveszett az egységek technikai felszerelésének jó része is. Ezeket a veszteségeket a magyar hadsereg a háború végéig nem tudta kiheverni. A doni hadsereg katonáira az 1945 utáni Magyarország sokáig fasisztaként tekintett – vagy jobb esetben is hallgatott róluk. A hallgatást először Nemeskürty István törte meg 1973-ban megjelent, Requiem egy hadseregért című munkájával, majd Csoóri Sándor, Sára Sándor és Hanák Gábor állítottak nekik emléket a 80-as évek végén.

A rendszerváltás óta szabaddá vált az emlékezés, és a korral foglalkozó történészek az akkori történések minden jelentős mozzanatát feltárták.

Összeállításunkkal – amely a téma legavatottabb ismerőinek tanulmányait tartalmazza – ennek a 80. évvel ezelőtti tragikus eseménynek kívánunk emléket állítani.

Olvass továbbA doni katasztrófa

Korunk Kulcsa 2022

 

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2022-re Egyed Ákos történészprofesszornak ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. december 19-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője mondott, ezt követően Egyed Ákos tartott előadást.

 

Erdély a két világháború között

Megjelent a Korunk decemberi lapszáma

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében a történelmi Erdély, illetve a Partium és a Bánság ismeretes módon Romániához került. Az erdélyi magyar nemzetrész számára ez gyökeresen új helyzetet teremtett. Többségből kényszerkisebbséggé válván ki kellett alakítania viszonyát a román többséghez és a román államhoz. Ennek során politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt új szervezeteket kellett létrehoznia vagy a régieket az új szellemhez igazítania.

Összeállításunkban ennek a folyamatnak elsősorban a politikai és kulturális vonatkozásaira koncentrálunk, de nem mellőzzük a társadalmi összefüggéseket sem. A tartalomból: Romsics Ignác: Az ellenállástól a beilleszkedésig. Az erdélyi magyarság dilemmái; Fodor János: Törésvonalak és kapcsolódási pontok Bernády György az Országos Magyar Pártban kifejtett tevékenységében; Főcze János: Moszkva trójai falova? A MADOSZ a két háború közötti Erdélyben; L. Balogh Béni: „Örömmámor és kétségbeesés” Az erdélyi magyarság és a második bécsi döntés; Murádin János Kristóf: Regionális politikai alakulat országos ambíciókkal. Az Erdélyi Párt 1940 és 1944 között; K. Lengyel Zsolt: Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében; Csapody  Miklós: Barakkból palota. Az erdélyi magyar irodalmi élet 1918–1944; Pethő Tibor: Száz év kisebbségben.

 

Az Aranybulla legendáriuma: Zsoldos Attila előadása

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: Az Aranybulla legendáriuma. Meghívott előadó Zsoldos Attila történész, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Budapest. Az előadásra 2022. november 23-án, szerdán 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.