A magyar történelem fordulópontjai: Romsics Ignác előadása

 

A több éves szünet után újrainduló Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata nyitóelőadásának címe: A magyar történelem fordulópontjai. Meghívott előadó Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. Az előadásra 2022. október 10-én  hétfőn 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő, Korunk.

Megjelent az Erdélyi magyar nőírók című kötet

Milyen lehetne az erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány? A kötet azt a kérdést járja körül, hogy mi a feltétele annak, hogy a női írás számára saját hagyományt alkothassunk az elmúlt száz évre visszanézve, és eltüntessük a kulturális emlékezet néhány vakfoltját. Az összeállítás hiányt pótol ugyan, de nem törekszik teljességre. Célkitűzései közé tartozik jelentős írói teljesítmények felmutatása, releváns elemzési szempontok keresése, illetve a nőírói teljesítmények párbeszédbe állítása. A vizsgált szerzők névsora: Berde Mária, Thury Zsuzsa, Erdélyi Ágnes, Ignácz Rózsa, Varró Ilona, Hervay Gizella, Várady Emese, Adonyi Nagy Mária, Polcz Alaine, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A kiadvány egy tervezett, hasonló tematikájú kötetsorozat első darabja.

A kötet szerzői: Ádám Szilamér, Airizer Andrea, Balázs Imre József, Balogh Mónika, Bucs Réka, Csiszer Katalin, Erdős Katalin, Fazakas Réka, Fodor Orsolya, Major Gergely, Miklós Dobos Noémi, Nagy Emese Ingrid, Sebestyén Kinga .

Színházváltozatok

Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A színház mibenlétére, alakulására és változataira vonatkozó elméleti és történeti reflexió Erdélyben szemmel láthatólag új lendületet vett az utóbbi időben. Szakembereink, kutatóink rendszeresen közlik tanulmányaikat az európai és a magyar dráma-, illetve színházkultúra történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatáról, ugyanakkor a színháztudományi vonatkozások mellett járatosak a színházi „üzem” és menedzsment kérdéseiben is. A lapszám nagyrészt a Marosvásárhelyi Művészetihez kapcsolódó szerzők munkáiból nyújt válogatást. A tartalomból: Bob Fülöp Erzsébet: Redundáns testek, entropikus testek, Boros Csaba: Harag György Cseresznyéskert-rendezéseinek hangzó költészete, Boros Kinga – Patkó Éva: Ványa, a kihagyhatatlan, Gecse Ramóna: Társadalmi színházi jelenségek, Csizmadia Imola: A nézői lét szomatikus formája.

A Korunk az ERIH PLUS tudományos adatbázisban

Remek hírt kaptunk: mostantól a Korunk a szerkesztőség alapos előkészítő munkáját követően az ERIH PLUS által jegyzett tudományos folyóiratok közösségének tagjává vált. Köszönjük szerzőinknek, munkatársainknak, tudományos tanácsadóinknak, hogy részesei voltak ennek a folyamatnak, ami komoly szakmai elismerést jelent mindannyiunknak! A munka folytatódik, folyamatosan érkeznek az izgalmas tematikus lapszámok, várjuk szerzőinktől az újabb szövegeket! https://kanalregister.hkdir.no/publiseringskanaler/erihplus/periodical/info?id=503875

„A beretva élin” – az Erdélyi Fejedelemség küzdelme a megmaradásért

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

Az Erdélyi Fejedelemség történetét, mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg. Ez a helyzet óriási terhet és feladatot rótt az erdélyi fejedelmekre, akik egyfelől a szultánok vazallusai, másfelől a mindenkori magyar királyoknak is alattvalói voltak. Mindkét „császár” felé hódolatot kellett mutatniuk, mert országuk megmaradása volt a tét. Úgy kellett egyensúlyozniuk a két nagyhatalom között – ahogyan Pázmány Péter írta egy alkalommal Bethlen Gábornak, a „beretva élin” – hogy a fejedelemség túlélését biztosítsák. A külső fenyegetettség állandósuló állapotában voltak olyan kritikus helyzetek, történések, amelyeket a fejedelmek igyekeztek megoldani, olykor sikeresen, olykor sikertelenül, de hogy országukért küzdöttek, azt tőlük elvitatni nem lehet. A kívülről fenyegető támadások mellett az ország létét belső konfliktusok is megrengették, amelyek belpolitikai egyet nem értésből, vagy az államot alkotó rendi nemzetek közötti súrlódásokból fakadtak. Ennél fogva a fejedelmekre az a feladat is hárult, hogy a belső stabilitást, a rendek közötti egyetértést fenntartsák, vagy ügyes intézkedésekkel helyreállítsák. A lapszám írásai a fentebbi kérdéseket járják körül, egy-egy konkrét történelmi helyzet bemutatásával érzékeltetik a fejedelmeknek, erdélyi vezérpolitikusoknak az ország megmaradásért folytatott küzdelmét.