A sértődés kultúrái

Megjelent a Korunk januári száma

A mai nyilvánosság számos színterét – a közösségi platformok kommentjeitől kezdve egészen a közszereplők megnyilatkozásáig – feltűnően uralják a sértettség, sértődöttség legkülönfélébb megnyilvánulásai. A sértődöttség mindennapi tapasztalattá vált, gyakran előkerülő beszédtéma, konfliktusok okozója, a közbeszéd egyik alapvető meghatározója. Sőt, különféle politikai cselekvések legitim okaként tételeződhet, alapvető hivatkozási forrássá válhat. A Korunk januári számának középpontjában ennek az érzelmi állapotnak az elemzése áll, történészek, antropológusok, szociológusok, médiakutatók foglalkoznak a sértődöttség kultúrájának történetével, jelenbeli megnyilatkozási formáinak elemzésével, a médiumokban és a mindennapi kommunikációs helyzetekben való előfordulásával.

Olvass továbbA sértődés kultúrái

Kérdőjelek kényszerében – Vázlatképek a székelyek történetéből

Megjelent a Korunk decemberi száma

2016-ban jelent meg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közös projektjeként a háromkötetes, több mint 2000 oldalas Székelyföld története, ami egy 1872-ben született, számtalanszor és sokféle okokból elakadt terv késői megvalósításának is tekinthető. Megírásában Magyarországon, Kolozsváron és Székelyföldön élő történészek működtek együtt. Az a történész generáció, amely – néhány fiatalabb kollégával is kiegészülve – ennek a munkának a gerincét megalkotta, tovább végezte kutató munkáját. Az utóbbi bő két évtizedben viszont feltűnt és aktív szerepet vállalt egy újabb erdélyi magyar történész-nemzedék, melynek több tagja Székelyföldön él és dolgozik. Ők tevékenységüket jórészt a „háromkötetetest” létrehívó szerző- és szerkesztő-gárda irányításával kezdték, de kutatói érdeklődésük időközben önálló irányt vett. Jelen válogatás tehát teljes egészében olyan történészek írásait tartalmazza, akik már 1990 után kezdték el egyetemi tanulmányaikat. Egy részük már befejezte doktori tanulmányait és megvédte disszertációját, néhányuknál pedig ez még folyamatban van. Az ő kutatásaik részben kiegészítik, de sok vonatkozásban árnyalják is elődeik munkáját – így a „háromkötetetes” Székelyföld története tartalmát, szemléletét, következtetéseit. Néhány téma a tartalomból: A székely megtelepedés: mikor? honnan? hogyan?; A katonáskodó életmód tükröződése székely nemesi családok pecsétábrázolásain; Asszonysors a székely történelemben; A dualizmus-kori székely város; A Magyar Autonóm Tartomány: autonóm Székelyföld vagy valami más?

In the CONCRETE

 

In the CONCRETE címmel nyílik Szentes Zágon fotókiállítása 2021. november 17-én 18 órától a Korunk Stúdiógalériában.

A megnyitót Molnár Emese szociológus, a tárlat kurátora tartja.

A kinti és benti valóság betonba öntött, olykor falra festett részleteit veszi górcső alá Szentes Zágon grafikus, képzőművész New Yorkban és San Franciscoban készült fotósorozata. A Korunk Stúdiógalériában megtekinthető, térről és időről szóló fotómesék hálójába ezúttal különös hangsúllyal szövődik az utca művészete, a street art gyakorlatokat, jeleket, és vizuális jelrendszereket dokumentáló képkockákon keresztül. A vizualitással és nyelviséggel egyaránt szoros kapcsolatot ápoló művész az angolból kölcsönzött leleményes szófordulattal élve (‘In the Concrete’ ≈ 1. a valóságban, a gyakorlatban ≈ 2. beton, a betonban) mutatja be az észak-amerikai kontinens két ikonikus nagyvárosának valóságszeletét, rögzítve a beton közt és a betonnal való együttélés lehetőségeit, alternatíváit; egy olyan anyagét, mely a római Pantheon kupolájának szerkezetében is megjelent már és azóta is formálja, alakítja épített környezetünket. Mindeközben azt is megfigyelhetjük, ahogyan a természet kiszakít, vagy gyakorlatiasan visszavesz magának egy-egy valóság(os)-(beton)szeletet.

Molnár Emese

Várallyay Gyula: Az álom élet

„Oktogenárius, kezdő szépirodalmár” szerző rövidpróza-kötete. Fiktív történetek, elbeszélések, kisesszék – gondolatok életről, halálról, irodalomról, művészetekről és egyfajta mementó a világvándor 1956-os fiatal forradalmároknak.

A jelenleg Washingtonban élő Várallyay Gyula konzultáns mérnökként dolgozott Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában, közel harminc évig a Világbank tanácsadójaként. Szövegeiben e földrészek egzotikus tájain is végigkalauzolja az olvasót.