Tévé – készüléken túl

Megjelent a Korunk januári száma

A Tévé – készüléken túl című lapszám a televíziós tartalmakkal és a televíziós ökoszisztéma kérdésével foglalkozik. A pandémia alatt mindannyiunk tapasztalata lett, hogy a streaming-szolgáltatók mennyire belakják világunkat, milyen sokféle problémát, társadalmi jelenséget lehet megérteni, feldolgozni a televíziós sorozatoknak köszönhetően. Az összeállítás a televízió új uralmának a technikai, gazdasági, kulturális, pszichés vonatkozásait vizsgálja. A tanulmányok egy része a televíziós univerzum általános vonatkozásait vizsgálja (Gálik Mihály, Mészáros Ferencz, Keszeg Anna írásai), de több olyan sorozatelemzés is olvasható, melyek az elmúlt évek legjelentősebb tévés tartalmait értékelik (Bátori Anna, Makkai Júlia Anna, Hermann Veronika, György Evelin írásai). A tévés tartalmak a rovatokban is eljönnek, a témához kapcsolódó sorozat- és könyvajánlót is tartalmaz a lapszám.

Temesvár/Bánság

 

Megjelent a Korunk decemberi száma

A romániai városok közül legközelebb Temesvár viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet, az eredetileg 2021-re tervezett, végül 2023-ban sorra kerülő Ragyogjon a fényed – világítsd ki a városod! címet viselő programkoncepcióval. Egy olyan településről és régiójáról van szó, amelyik megkerülhetetlen kulturális örökséggel rendelkezik, szellemi nyitottsága, kulturális sokszínűsége, a közelmúlt romániai politikájában játszott szerepe révén fontos viszonyítási pont európai léptékben is. A Korunk decemberi lapszámának írásai Temesvár és a Bánság történelmét, kultúrtörténetét, képzőművészeti, zenei, színházi és irodalmi életét, magyar közösségének önszerveződési jellegzetességeit járják körül a régió helyi szakértőit, közösségszervezőit, és temesvári vonatkozású témák nemzetközi szinten ismert kutatóit egyaránt megszólaltatva.

Olvass továbbTemesvár/Bánság

Kiállításpoétikák

Megjelent a Korunk novemberi száma

A lapszám a kurátori szemlélet fogalmát, a kurátori szerep lehetőségeit járja körbe, annak nemzetközi szakirodalmát, helyi gyakorlatait tolmácsolja az erdélyi kiállításkészítésben, muzeológiában, archiválásban érintettek felé. Az utóbbi évtizedekben a kurátor szerepköre átalakult, a kutatóval vagy a művésszel egyenértékű lett, ezzel együtt a múzeumok is a megőrző, archiváló intézményből a részvételre buzdító, alternatív oktatási formákká nőtték ki magukat. Ebben az új kontextusban egy kiállítás olykor művészi gesztusként is értelmezhető, máskor pedig egy kutatói értékezéssel ér fel, vagy egy társadalmi performansszal. A lapszám szerzőit arra kértük fel, hogy a kiállítást mint médiumot definiálják, illetve esettanulmányokkal hívják fel a figyelmet annak eszköztárára, a benne rejlő interpretációs lehetőségekre.

Olvass továbbKiállításpoétikák